Takarítónő ...
Látogatók száma: 42
A mai világban nagyon nehéz a szakmának , a tanulmánynak megfelelően elhelyezkedni. Dolgozni kell, minden lehetőséget megragadni azért, hogy pénzhez jussunk, hiszen sorjában jönnek a számlák és a nem fizetés esetén könnyű elveszíteni az otthonunkat ....
Egy dekoratív, csinosnak mondott nő, aki tanult is, de a képzettségének megfelelően nem tudott elhelyezkedni . Mondván ,hogy túlképzett , a képzettségének megfelelően nem tudtak munkát biztosítani neki ...
Nem volt mit tennie, jelentkezett egy takarító állásra. Gondolta, ha otthon szeret takarítani, ezt máshol is megteheti és máshol legalább fizetésért fog dolgozni. Ebben az esetben nem számított az, hogy mit tanult. Dolgozott és el is ismerték, megbecsülték a munkáját. Eleinte nagyon nehéz volt lelkileg neki, de mindig azzal nyugtatta magát ,hogy a boltban amikor fizet, nem kérdezik meg miből van a pénz, de ő tudja, hogy becsületesen szerezte. Keményen megdolgozott érte. Annyira belejött a takarításokba ,hogy sokan megkeresték, munkát ajánlva neki. Több takarítást is elvállalt. Már mondhatni túl terhelte magát a sok munkával. Aki addig nem köszönt neki, mert nem is ismerték most, hogy látták a ház körül söpörni, nagy konténereket húzni egyedül, havat lapátolni telenként, aki arra járt, már messziről köszöntötte őt. A mellette levő házban több egyedülálló, idős néni élt, akik már sajnálták a munkától kimerült nőt. Elmesélték mindenkinek, hogy ők is tudják mi az a sok munka, hiszen egyedülállóként ők is nagyon sokat dolgoztak életükben. Ezért értik meg most ezt a kis nőt és nagyon tisztelik őt azért, amit tesz. Ezek a kedves, segítőkész idős nénik elmúlottak már 70 évesek is. Mégis télen segítettek neki havat lapátolni, pedig csak nagyon lassan meg -megállva tudtak járni a fájdalmaiktól. Ahogy jött haza a munkákból, már az ablakokban várták őt és onnan kiabálták le neki nagy örömmel, hogy behúzták a konténereket, mert szerettek volna ezzel segíteni neki ... Meglepetéssel, örömmel, de aggódva várták haza szinte minden nap. Mintha egy óriási Család alakult volna ki abban a házban.
Egy másik házban is vállalt takarítást, ahol nem mindenki ismerte őt.
Kedvesek voltak hozzá és ott is segítőkészek, mikor megismerték a munkája által. Egy alkalommal megszólította őt az egyik lakó és beszélgetni kezdtek. Szemmel láthatóan nagyon meglepődött, hiszen nem erre számított . ... Nem gondolta volna, hogy egy takarítónő ennyire képben van, hogy mindenről tudnak vele beszélgetni. Hogy minden téma érdekli és mindenhez tud is szólni valamit.
Meglepődve, kissé zavartan mondta és nagyon őszintén a lakó, aki egyébként egy iskola igazgatója, hogy az látszik, hogy mindenkinél különb és mindenki felett van, hogy teljesen más, mint a többi ... de mégis meglepődött a nő okosságán.
A nő mosolyogva , de büszkén megkérdezte tőle, hogy azt hitte, hogy egy takarítónőnek piszkosnak és butának kell lennie azért, mert éppen takarít?
A lakó kissé szégyenkezve azt mondta, hogy ... á ...dehogyis ... Ő nem néz le senkit a munkája miatt és előítéletei sincsenek, de őszintén szólva most elismeri, hogy nagyon meglepődött. Tudta, hogy más mint a többi, de azt nem képzelte, hogy ennyire ....
Majd a nő kecses, de munkától fáradt keze felé nyúlt, megfogta, gyengéden a szájához emelte és megcsókolta azt. A nő kissé zavarba jött, el szerette volna húzni a kezét, de nem sikerült, majd azt mondta zavartan, hogy ne, mert éppen piszkos, mert dolgozott.
A lakó azt mondta, hogy ő nem látja annak és mosolyogva megcsókolta a takarítónő kezét.
Én erre mondanám azt ,hogy néha a látszat csal ,de még mekkorát tud csalni ,ha csupán a látszatra adunk . Ebben az írásomban bebizonyítottam azt ,hogy nem az számít mit végez el egy ember a megélhetéséért ,hiszen attól megmarad a valóságos énje . Becsületesen dolgozik ,él , és még fizetése is lesz amiből a havi rezsiket ki tudja fizetni , a megélhetését tudja biztosítani . Nem szabad konokul ragaszkodni ahhoz ,amit éppen tanultunk ,ha abban úgy sem tudunk elhelyezkedni . A mai helyzetben ez nem megengedett ... Nem mindenkinek az ....
Egy takarítónő is lehet értékes ember , kaphat tiszteletet , megbecsülést , ezt én így gondolom .
Hozzászólások
időrendi sorrend
Én takarítok is és higyjétek el ,nagyon büszkén teszem. :-)
Becsületesen élek,még ha nehezen is. :-)
Legyen nagyon szép napotok.
Puszilok mindenkit.
Gratula!
Irány a szőkékhez és ott is írj valami ilyen kisöprősen csúcsot!
Pusszancs, Cecill
Buta ember az, aki a másik munkáját lenézi, hiszen egy társadalomban, minden munka fontos, mert egymásra épülnek. Örülök, hogy megírtad ezt a cikket, főleg azért is, mert remélhetőleg sok ember átgondolja egyes munkakörökben dolgozó emberekről a véleményét. Köszönöm Orsolya
Ezért hoztuk létre ezt az oldalt, hogy ilyen cikkek is szülessenek! Nem irodalmi remekek, hanem az életről szólóak! És belegondolok, most már szégyenlem, hogy csak 4-est adtam neked, jó, meg egy valóságpontot, mert nagyon jó amit írsz és ahogy! Folytasd nekünk!!!
Pussz,
Tündér
Aztán ma meg már úgy látom, ha holnaptól abból tudnék megélni, hogy az utcát seprem, hát azt tenném.
(Mondtam már, hogy nem kedvelem a túlképzett kifejezést? Amikor nem születnek gyerekek, és ő akkor is óvónőnek tanul, erre mit lehet mondani? Felelőtlen. Nem?)
Azt tanultam a munka emelte ki az embert az állatvilágból. Akkor az nem szégyen. A megítélés pedig mindig ilyen volt és soha nem azt nézték mit tudsz, hanem azt, hogy milyen munkát végzel. Aztán jön a meglepetés, ha kiderül értelmes és inteligens vagy, akkor meglepődnek, hogy miért csinálod. Mert meg kell élni és eltartani felelősen másik embert, amit a társadalom egy fizetésből nem tesz lehetővé, főleg ha nő vagy, mert a női munkaerő mindig olcsóbb mint a férfi. Pedig ugyan azt tanulod, és ugyan úgy osztályoznak a tudásodért, de mégis ugyanazért a munkáért kevesebb bért kapsz, mert nő vagy.