Utazás
Látogatók száma: 41
Liza már nagyon várja a szünidőt hogy jöjjön az unokájuk.Felhívja a menyét,hogy megbeszéljék az ünnep menetét.
-Mama,nem tudnál Mátéért most te eljönni?-kérdi,kéri Mártika anyósát.
Gond van az autóval és szombatig dolgozni kell mindkettejüknek,így csak szombat este vagy vasárnap reggel tudnak indulni.Megbeszélik,a Mama ott alszik szerda este és csütörtök reggel az unokával együtt utaznak.Az asszony persze igent mond,és örömmel készülődik az utazásra,legalább ki is mozdul .Kicsit tart tőle hogy ünnep előtt sokan lesznek,de nem telik meg a busz,marad még egy-két üres hely .Útközben gyönyörködik a természet ébredésében,minden zöldül,a hegyoldalakon virágzó bokrok fák amerre csak elhaladnak.A nap is süt,szép idő van.Két és fél óra zötykölődés után megérkezik a busz a végállomásra.Menye már várja.Nem kocsival jön elé,nagy dugók vannak és az amúgy is végét járó autó azt már végképp nem bírja.Hol az olaj folyik,hogy a hűtővíz forr fel.
Felszállnak a villamosra és míg Liza nézelődik,menye csacsog.Igazat ad a menyének látja ő is micsoda forgalom van.Átérve az Árpád hídon leszállnak és hévvel folytatják az utat.Majd egy rövid séta és már meg is érkeznek.Máté már az ablakból kiabál nekik,mellette ott ugrál Maci a kutyus és ő is hangos csaholással üdvözli az érkezőket.Liza megölelgeti unokáját,majd lepakolva és kényelmesebb holmiba bújva végre leül a nappaliban hogy kicsit kifújja magát.A kutyus miután körbeszimatolja,lassan megbékél a számára idegen betolakodóval és élvezi a simogatást,szeretné ha vele foglalkozna ez az idegen.Az asszony alig tud a játékos kutyától szabadulni.Miután pihent egy keveset,Máté körbemutogatja a lakást,a saját szobáját a nagy franciaággyal,a kicsit még üres vendégszobát,az anyjáék hálóját,a konyhát és a kis teraszt.A felnőttek beszélgetnek,a kutya és a gyerek hancúrozik,hamar eltelik az idő.Leülnek együtt megnézni egy filmet,ami alatt a kiskamasz és a kutya is kidől.A Mama sem várja meg a film végét,elvonul ő is lefeküdni.Elaludni nem tud,szokatlan a hely ,az utca zaja,a beszűrődő fények.Gondolatai otthon járnak.Félve hagyta otthon párját,akinek mostanában rendetlenkedik a szíve.Helyezkedik,forgolódik,majd hajnal felé elnyomja az álom.
Reggel mindenki készülődik,Mártiék dolgozni,Máténak és Liza mamának meg készülni kell a buszhoz.Menye taxit hív a Mamának,hogy időben kiérjenek a busz pályaudvarra.A fiatalok elmennek,Liza megsürgeti unokáját,elkészülve bezárják a lakást és már ott is van a taxi.Időben kiérnek,megveszik a jegyüket és vesznek még az útra egy kis sajtos pogácsát,aztán várakoznak.Bizony sokan vannak,jó hogy elővétben megvették a jegyet!Ám nem marad le senki,indítanak mentesítő járatot is.Unokája végigalussza az utat,ő nézi az alvó gyereket és elgondolkodik azon,milyen más a világ.Régen élénk beszélgetések folytak utazás közben.Most mindenki hallgat.A fiatalok a mobiljukkal vannak elfoglalva,az idősebbek meg magukba zárkózva hallgatnak.Nézelődik,szinte szívja magába a tavaszi táj látványát.Mikor már közel járnak,az unoka is felébred,kíváncsian néz körül.Majd szedelőzködnek,készülnek a leszálláshoz.Hazaértek!Vasárnap megjönnek a többiek is,együtt lesz a család kis időre.
Liza szívét melegség járja át.Kis időre babusgathatja szeretteit.Erre az időre a Papa is elfelejti minden baját,önfeledten játszik unokájával.
Az ünnepek múltával megint magukra maradnak és élik tovább a csendes hétköznapokat.Ez az élet rendje.
A cikket írta: Anyu
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Örülök, hogy abban a kis időben, amíg együtt volt a család, jól érezted magad. Ezek az igazi ünnepi pillanatok...:-)
Puszi
Történeted a családom körében töltött ünnepeket juttatta az eszembe, de különösen azt a napot, amikor apám nyakába vette a várost és felkeresett bennünket, a gyerekeit, itt kertvárosban, hogy átadja a nekünk szánt húsvéti egyforma ajándékát. Nagy szó volt ez tőle, aki nem igazán mozdult ki otthonról.
Az még hagyján, hogy nem volt soha egy nagy utazó, de hogy meg is talált bennünket, hát az felejthetetlen öröm volt számunkra. Csak öt címet kellett megtalálnia, elég távol egymástól, úgyhogy nem kis teljesítmény volt ez tőle. :-)
Beleképzeltelek ebbe a történetbe és átéltem az örömödet a szeretteid körében és az utána következő csendes hétköznapokat. Hát igen, ez az élet rendje!
Puszi!
Kedves Anyu!
Történeted a családom körében töltött ünnepeket juttatta az eszembe, de különösen azt a napot, amikor apám nyakába vette a várost és felkeresett bennünket, a gyerekeit, itt kertvárosban, hogy átadja a nekünk szánt húsvéti egyforma ajándékát. Nagy szó volt ez tőle, aki nem igazán mozdult ki otthonról.
Az még hagyján, hogy nem volt soha egy nagy utazó, de hogy meg is talált bennünket, hát az felejthetetlen öröm volt számunkra. Csak öt címet kellett megtalálnia, elég távol egymástól, úgyhogy nem kis teljesítmény volt ez tőle. :-)
Beleképzeltelek ebbe a történetbe és átéltem az örömödet a szeretteid körében és az utána következő csendes hétköznapokat. Hát igen, ez az élet rendje!
Puszi!
Valóban nagy öröm volt együtt lenni.Volt játék,kirándulás,főztem jókat a kedvükre és ki is fáradtam,úgy hogy már jólesik a megszokott hétköznapok nyugalma. :)
Puszi
Kedves "Liza mama"!
Örülök, hogy abban a kis időben, amíg együtt volt a család, jól érezted magad. Ezek az igazi ünnepi pillanatok...:-)
Puszi
Köszönöm!Valóban azok .
Puszi