újabb események régebbi események további események
11:19
Tündér módosította a naplóbejegyzését
11:17
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

A kert 1.

2010. június 1. - Látogatók száma: 47

Juli nekiesett a kertnek. A kicsi, alig tízszer tíz méteres kis „futkosó”, ahogy Erwin nevezte, nagyon elhanyagolt állapotban volt. Látszott, hogy az előző tulajdonosnak már sem ideje, sem kedve nem volt hozzá. Néhol a gaz között még elvétve létezett egy-egy virágtő, de a legtöbbet már elnyomta a dudva. A terasznak nem volt korlátja, igy a kőlap átmenet nélkül folytatódott a kertben. Amikor Juli először szemügyre vette ezt a kis területet, megálmodott egy alacsony korlátot a terasz széléhez, de alaposabban megnézve arra a döntésre jutott, hogy egy korlát, csak még jobban kisebbítené a területet. A gazolással gyorsan végzett, majd kezet mosott, és bepattant az autóba. Emlékezetből próbálta megkeresni azt a hatalmas piacot, amit egyszer Erwin említett neki. Az egyik sarok után, aztán már meg is pillantotta a bejáratot.
" KERTMŰVELŐK BOLTJA” hirdette egy tábla a bejárat felett. Leparkolt majd elindult körülnézni.
A piac területe hatalmas volt. A bejáratnál elhelyezett útmutató tábla, módszeresen felsorolta a látogatóknak, hogy mit, merre talál meg. Juli már nagyjából elgondolta, hogy mit szeretne a kertjébe, és ezért célirányosan keresgélt. Két oldalt a fal tövébe hangabokrokat akart ültetni, mivel szerette ezt a gyorsan növő bokorféle növényt. Bordó színű levelei, fürtökben növő rózsaszín virága kellemesen kiemelkedett a zöld növények közül. Nem elsősorban gyorsan megnő, és szépen keretezi majd a többi növényt. Középre egy kis utat tervezett, amit kőlapokból akart összeállítani. Ehhez úgy gondolta, hogy felhasználja a jelenleg lerakott köveket is, amivel a múltkor pórul járt. Az egyik standnál megállt, és szemügyre vette a választékot. Betonból öntött kőlapokat látott, kocka alakúakat, háromszög alakúakat, szabálytalan formájúakat. Beszédbe elegyedett a tulajdonossal, aki képeket mutatott neki, hogy hogyan érdemes a járólapokat lefektetni. Juli nem akart sok betont a kertjébe, éppen csak annyit, hogy járkálni lehessen a virágok között. Kiválasztott pár darabot, amit az eladó délután házhoz is szállított. Utána a cserepeket kereste meg, mert a teraszra, hatalmas dézsákat képzelt pár pálmával. Az egyik fal eléggé árnyékos volt, és reménykedett, hogy a telet kibírnák ott a délszaki növények. Középre a kis ágyásokba violákat vásárolt, meg nemesített gyöngyvirágot. Erről tudta, hogy évelő, és jövőre is szép színfoltja lesz a kertjének. Jókor állt neki a kerttrendezésnek, mert éppen időbe volt, hogy az elültetett virágok, a tavaszi napsütéssel, könnyedén fejlődésnek induljanak. Az egyik standnál megállt. A becsomagolt kis fákról nem tudta hogy mik lehetnek. A felirat szerint Aranyeső. Juli képzeletében felbukkant, az otthon látott Aranyeső. De mint kiderült ez nem az volt. Ahogy leírta az árusnak az ismert növényt, az rögtön rávágta, hogy téved. Az általa árult Aranyeső, fa méretű növény volt, ami kifejlődve hatalmas sárga fürtöket hoz. Három –négy méteres magasságig megnő, és késő őszig virágzik. Julinak megtetszett a növény és vásárolt belőle kettőt, a kert két sarkába. Egy színpompás kertet akart, amiben tobzódnak a virágok. Megpróbált olyan növényeket összeszedni, amik egész nyáron virágozni fognak. De az árusok szerint ilyen növény nincs. Mindegyiknek megvan a maga időszaka, amikor majd nyílik. Tanácsaik alapján így aztán olyan növények kerültek a kosárba, amik egymás után bontják majd ki szirmaikat, így egész nyáron van miben gyönyörködni! A következő, amit a kosarába tett az, pár irisgumo volt! Szerette ezt a virágot. Emlékezett rá, hogy otthon ezt nősziromnak nevezték, és az egyik legkorábban nyíló virág volt. Gyenge bársonyos szirmai, vonzották a tekintetet. Ágnes háza előtt sokszor látta virítani ezeket, a virágokat. A reggeli harmat, mint a gyöngyszemek ültek meg a törékeny szirmokon.
Ahogy ott barangolt, az egyik sátorban aztán megpillantotta a hatalmas cserepeket! Az öblös hatalmas dézsák úgy ültek sorban, mint megannyi kövér Buddha. Hatalmas területet elfoglaltak, ahogy szép rendezett sorban vártak arra, hogy valami kertjét rendező ember hazavigye őket. Jelen pillanatban Juli volt ez az ember. A választék olyan nagy volt, hogy nem is tudott hirtelenjében dönteni. Közben az őszes eladó is melléje lépett, látva tanácstalanságát. A lány ránézett, de nem szólalt meg, mert voltaképpen maga sem tudta hogy milyen cserepet keres. Ő csak azt tudta, hogy abba pálmafát kíván majd elhelyezni!
- Mihez vinné?- tette fel a kérdést a férfi fura akcentussal.
- Pálmafát szeretnék tenni bele. - felelt neki Juli, majd minden átmenet nélkül arról kezdett el mesélni, hogy Olaszországban mennyire tetszettek neki ezek a nagy cserepek. És hogy úgy szeretné, ha neki is lenne olyan, egy picit Olaszországra emlékeztetnék őt. A férfi elmosolyodott.
- Ó! A napfényes Itália! De régen jártam otthon!
- Maga olasz?- nézett rá meglepetten a lány.
- Igen, az vagyok! – bólintott a férfi.- Faenzából származom. De már régen itt élek, és cserepeket készítek. Kicsit, nagyot, még nagyobbat. De ahogy hallom az akcentusát, Ön sem itt született igaz?- nézett kíváncsian a lányra.
Juli a fejét rázta.
- Én magyar vagyok. Csak pár hete döntöttem el véglegesen hogy ide költözöm. A férjem már régóta itt él, és őhozzá költöztem ki. És végre rendbe szeretném tenni a kertet.
- Szerencsés ember az Ön férje!- szólalt meg a férfi szomorkás hangon. - Az én feleségem nem tudta megszokni ezt az országot, és haza költözött.
Juli nem tudta mit mondjon hirtelen. Nem állt szándékában elmesélni az idegennek, hogy ő is hazafutott egyszer, de meg tudta érteni, hogy a férfi mit érez.
- És Ön?
Az ősz hajú olasz megvonta a vállát.
- Otthon nem nagyon tudnék megélni a cserepekből. Máshoz meg nem értek. Ez a munkám, mint ahogy az apámé is ez volt. Így meg tudok küldeni haza pénzt, és a gyerekek iskoláira is elég, amit megkeresek. Ha otthon maradok, vagy hazamentem volna én is, nem tudnám fizetni a tanulmányaikat. Amikor nagyon hiányoznak, akkor kocsiba ülök, és hazamegyek egy hétvégére.
Otthon vagyok egy pár napot, és jövök vissza.
Amíg beszélgettek, a sorok között sétáltak. Juli egyre szebb és nagyobb cserepeket látott. Közben elmondta a férfinak, hogy milyen pálmákat szeretne ültetni. Végül megvett kettő, direkt pálmáknak készített cserepet. Az olasz férfi tanácsára, a szemközti pálmaházban, megvásárolta hozzá, a két fiatal pálmafát is. Az árus ellátta tanácsokkal, hogy milyen virágföldet vegyen, vagyis rásózott Julira két zsák speciális tápokkal dúsított földet is.
Alig ért haza a lány, amikor megérkezett a kis teherautó is, ami a vásárolt kőlapokat és cserepeket hozta. A két férfi behordott mindent a teraszra, így Julinak csak ki kellett ültetni a töveket. Mivel nem érezte magát fáradtnak neki is ugrott. Elsőnek a két aranyesőfát ültette el. Mivel ásót nem talált, a szemeteslapáttal ásta ki a gödröket. Majd kialakította az ágyásokat is. A hangabokrok a fal mellé kerültek, eléjük pedig sorba kiültette a virágokat. Félkörívben rendezte el őket. Középre szánta a kőlapokat. Így, aki kilépett a kertbe a hátsó falig el tudott sétálni a köveken. A legnehezebb munka a lapok elhelyezése volt.
Erwint szokatlan csend fogadta, ahogy hazaért. Juli nem szerette a csendet, állandóan szólt a rádión valamelyik zenei adó. Most a rádió sem szólt, és a lány sem felelt. A keresésére indult, de nem is kellett sokáig keresgélnie, mert meghallotta a lány nyögdécselését. A férfi, csak Juli égnek emelt fenekét látta a sáros földes melegítőben, ahogy egy kőlapot próbál a helyére vonszolni! A teraszon zsákba csomagolt pálmák várták, hogy a lány a hatalmas cserepekbe ültesse őket. Mivel azok nem a kertben lettek tervezve, Juli azokat hagyta legutoljára.
- Szia Kicsim! Birkózószőnyegen aludtál?- szólt rá Erwin Julira.
A lány annyira elmerült a munkában, hogy észre sem vette őt. Most ijedtében a fenekére huppant.
- Szia! Jaj de megijesztettél!- nevetett a férfira. Majd elmondta neki, hogy mit tervezett a kerttel kapcsolatban.
- Ez mind szép, de a kövekkel megvárhattál volna!- csóválta meg a fejét a férje. - Nem nőnek való munka ilyen nehéz lapokat cipelni!
Erwin is átöltözött, majd felesége útmutatásai alapján lefektette a kőlapokat. A lány vett, pár darab szabálytalan alakú követ is, azt elszórva fektették le, azokra Juli majd egy-egy cserepes növényt kívánt állítani.
Amikor végeztek, Erwin nézte a kertet és gondolkodott. Valami hiányzott még az összhanghoz, de nem tudta hogy mi az. Majd az órájára nézett.
- Meddig van nyitva az a piac?- kérdezte Julit.
- Ha jól emlékszem, este nyolcig. – nézett töprengve Juli maga elé.
Erwin beugrott az autóba és elhajtott. Juli szétnézett a kertben és gondolkodott hogy mit felejtett el. A kis kert még így, hogy a virágtövek lehajtott fejjel álltak, igy is kiadta már azt a formát, amit elképzelt. Leült a terasz szélére, és azon gondolkodott, hogy hova robogott el Erwin. Ahogy nézte a kertet, valami neki is elkezdett hiányozni, de nem jött rá, hogy mi! Egyszer csak meghallotta az autót a ház előtt.

A cikket írta: Babenko

4 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2010. augusztus 3. 18:50
Köszönöm a kertészeti ismertetőt. Igen, tudom hogy a nálunk Aranyeső néven ismert növény Aranyvessző.
2010. augusztus 3. 18:10
Érdekesség:

Forsythia sp. - Aranyvessző

Az egyik legkorábban virágzó cserjénk. 3-4 magasra nő, metszéssel, nyírással kordában tartható. Virágzása nagyon dús. Nem összetévesztendő az Aranyesővel, ami kisebb fa.

Leggyakrabban ültetett faja a x intermedia.

Virgázási idő: március-április

http://www.matyasciprian.hu/novenyek/viragzosoveny.php
2010. augusztus 3. 18:07
Érdekesség:

Hosszúfürtű aranyeső

Laburnum x watereri

Sajnos hazánkban kevésbé elterjedt, csodálatos növény. Virágzás idején a sárga színű virágfürtök szinte elborítják a fát. Az aranyeső név ne tévesszen meg senkit: a magyar köznyelvben az aranyeső nevet az aranyvesszőre használják tévesen. Ültetése ellen talán csak az az egy tény szól, hogy magjai mérgezőek, így kisgyermekes családok csak különös odafigyeléssel használják fel a kertben.

http://matyasciprian.hu/novenyek/laburnum_watereri.php
2010. augusztus 3. 18:06
Nagyon tetszett a cikked!

Annyit tennék csak hozzá dísznövénykertészként, hogy amit nálunk aranyesőnek ismernek, az a cserje pontos neve aranyvessző. Az igazi aranyeső valóban egy fa, a magja pedig mérgező. Egy krimiben azzal gyilkolta meg az egyik feleség a férjét.
2010. június 3. 09:25
Nagyon tetszik a történet Babó!
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: