Színek

Látogatók száma: 42

Sötét mélykék és bordó

A minap kérdezte valaki, hogy miért csak kék és bordó virágokat ültetek a kertembe.

A sárgáknak is adok egy kis teret azért, még tavasszal, amikor az aranyvessző, a nárciszok és a krókuszok nyílnak. És egy egészen kis helyet kap azért a Kaliforniai kakukkmák is. De amiket ültetek azok a rózsaszíntől a mélykékig terjedő színűek. Nekem valahogy ezek így együtt a romantika és a szerelem színei.

De már a tulipánokkal megjelennek új színek, a lilák, rózsaszínek és a feketék, amelyek igazából egészen sötétbordók. És velük a kéknefelejcsek, majd a hegyi imolák és harangvirágok és a rózsaszín vagy kék haranglábak, a levendulák, a kék és rózsaszín virágú árnyliliomok, a haloványkék virágú rozmaring és orvosi zsálya, és még fel se soroltam az íriszek változatos formáit, és csupán csak egy csepp ártatlanságot visz közéjük a fehér ördögszem.

Nyáron a rózsaszín minirózsák a pink és kék gólyaorrokkal, majd később a pillangókat csalogató kékszakállcserje teszi fel az őszre a koronát. Az egész egy romantikus álom.

De ősszel, mielőtt csontjaimat átjárná a hideg, bordó és mélykék árvácskákat ültetek egymás mellé. És ahogyan látom őket, azt érzem, hogy ők így együtt nem csupán a romantikus szenvedélyt jelentik, hanem magát a vágyat. Míg a rózsaszínekkel lágyítva odaadó és gyengéd a kertem, addig a sötét bordóval és kékkel maga a megtestesült vágy. Maga a Femme Fatale.

A cikket írta: Virág

támogatóink