újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Álommanó...

Látogatók száma: 89

Megmagyarázhatatlan mennyire tiszta és világos, szinte hihetetlen összefüggő, kézzel nem tapintható és mégis mintha igaz lett volna...

Kint voltunk a tanyán a lányommal. Hívtam, kísérjen el, ne menjek már egyedül. Nem maradunk sokáig mondtam, csak felások pár sort és jövünk haza. Nagyon borongós idő volt, fújt a szél is, hamar elment a kedvünk a továbbmaradástól. Haza indultunk.

Ahogy közeledünk otthonunk felé, hangokat hallok, mégpedig nem csak egy-kettőt, sokat. Jesszusom mi történt, betörtek a lakásba? De nem, szerencsére. Olyan meglepetésben volt részünk, mint még soha!

Ott voltak a tesóim, mind az összes és Anyu. A húgom éppen valamit kotyvasztott a konyhában. Üdvözöltem őket, de nem sokáig időztem közöttük. Arra emlékszem nagyon fájt a fejem és bevettem egy tablettát, ami addigra már kissé elbágyasztott, fáradt is voltam nagyon, és ledőltem egy picit. Arra ébredtem, nagyon éhes vagyok, de valahogy nem akart az az étel elkészülni. Nem is igazán érdekelt már, ahogy körbejártattam a szemem, akkor kezdtem feleszmélni, úristen mind együtt vagyunk! Mind, kivétel nélkül, akik valaha is közel álltak hozzám!

A döbbenet, hogy még az a pici lány is, aki még csak akkora volt mint egy kis cica, de tüneményes egy teremtés, nem is találkoztunk még korábban, de azonnal megszerettük egymást. Odabújt hozzám és elkezdte nyomkodni a nem létező mitesszerjeimet az arcomon. Ez annyira mókás volt, és olyan hihetetlen, de hagytam, had babráljon vele. Nagyon falatka és ennivaló kislány volt.

Ahogy nézek körbe, gyerekkel a karomon, egyszer csak a szemem megakad rég nem látott barátomon. Nem is tudtam hirtelen örüljek-e vagy sírjak? De inkább úgy vettem észre magamon nem érzek semmi különöset, mintha mindig is itt lett volna. Nem tűnt fel, hogy ez csak most van. Tudtam én, hogy eljön, ha egyszer erre lesz dolga. Nagyon otthonosan mozgott, míg én távol voltam, úgy látszik a család befogadta. Éppen a régi-régi barátom lányával beszélgetett és bemutattam őket egymásnak, de kiderült, hogy valahonnan régről ismerik egymást. Ez annyira nem, inkább, ami meglepett, mert nagy ház volt az enyém, még pincéje is, hogy legyen valami innivaló a barátom hébérrel a kezébe a lány kíséretében eltűnt a szemem elől a borospincébe.

Sokáig maradtak távol és már éppen azon gondolkodtam, utánuk megyek, de valami azt súgta nem jó, ne tegyem. Helyette inkább a pici lányt, akit nagyon megszerettem és még mindig kapaszkodott belém, elvittem egy másik szobába, mert láttam, elálmosodott és lefektettem az addigra már többen is szunyókálók közé, valaki mellé, mint kiderült, a nővérem volt. A félhomályban szinte alig láttam... Morgott egy picit és becsuktam magam mögött az ajtót.

Egyszer csak gyerek sírást hallok abból az irányból és rohanok be, mi történt, aztán csend lett hirtelen. A kislány eltűnt a szemem elől, helyette egy légy ült a falon. Ott kapaszkodott és reszketett. Mind odacsődültek a többiek is, akik csak voltunk... Kérdezem a bent alvóktól, akik addigra már felébredtek, mi történt? Csak annyi felelték, hogy jött egy nagy valami csúszó-mászó és megcsípte a kislányt és a következő pillanatban eltűnt... Néztem a legyet a falon és egyre inkább éreztem, ő az és nem múlt a reszketése... És akkor hirtelen valaki olyan ötlettel állt elő, hogy befújja a szobát. Ne! Kiáltottam, ne tedd, mert megölöd vele a kislányt!

Én elrohantam, hogy megkeressem a barátomat, de addigra már ők is közeledtek és sírva, eszelősen kiáltottam.. a kislány, a kislány... léggyé változott! Pár perc múlhatott el ebben a kétségbeesett állapotomban, és amikor berohantam a szobába, magammal kézen húzva a barátomat, hogy lássa... megláttam a kislányt, aki olyan volt, mint előtte, apró összegömbölyödött kis cica megint... Boldogan kaptam fel a karomba és hitetlenkedve nyújtottam át a barátom karjába, akivel szinte azonnal összebarátkozott. Ő mintha mi sem történt volna elindult a terasz felé a kislánnyal a karján, aki önfeledten játszadozott a bajuszával. Követtem őket a tekintetemmel és valami végtelen nyugalom árasztott el, miközben eltűntek a szemem elől... Ekkor felébredtem.

A cikket írta: zsoltne.eva

2 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

fordított időrendi sorrend

Jó kis eseménydús álom volt! :)

megtekintés Válasz erre: Lizelotte

Jó kis eseménydús álom volt! :)

És még csak épp hogy elkezdtem a fizikai munkát!... Mi lesz még? :-)
Kedves Éva!

Az álmok néha nagyon kuszák, néha jelentéssel bírnak, de nem mindig jövünk rá, hogy miért álmodtuk pont azt, amit.

Pussz, Tündér

megtekintés Válasz erre: Tündér

Kedves Éva!

Az álmok néha nagyon kuszák, néha jelentéssel bírnak, de nem mindig jövünk rá, hogy miért álmodtuk pont azt, amit.

Pussz, Tündér

Kedves Tündér!

Nem tudom mi váltotta ki, de éppen, hogy nem voltak kuszák... mindenki ott volt, akik közel álltak valamiért hozzám. Lehet magyarázata, nem értek hozzá. Tudat alatt sokat foglalkozunk olyan dolgokkal a múltból, ami számunkra valamiért fontos... és valószínű ez jelenik meg ilyen formában... Látszólag összefüggéstelen. És mégis látom benne a valóságtartalmat. A vágyat megjelenni. A félelmet átélni. A beletörődést, a változás iránti igényt. A megkönnyebbülést, amit mindannyian szeretnénk.

Puszi,
Éva
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: