Megelőztek! (2. rész)
Látogatók száma: 42
Annyira szeretném, hogy higgy abban, amit olvasol, hidd el az írója legalább jó szándékát, hogy az, amit átélt számára felfoghatatlan abban a minutumban - és elkezdi összerakni a képeket, ami előbb vagy utóbb valamilyen alakot fog ölteni...
Lehet, csak beképzeli magának és egy ártatlan letaposott utat - a mérete miatt - egy egész vaddisznó csorda csapásának tulajdonít... Lehet téved, amikor azt hiszi nem is egy követte el, hogy az a lyuk ilyen méreteket mutat... nem egy valakitől származhat, és az sem egy vagy több állat volt, aki behatolt a területére, hanem, akkor mi?...
A teóriája, hogy ember lehetett, sem állja meg a helyét és ez a jobbik eset, mert hogy is nézne az ki?... Mondjuk éjszaka érek oda a telekhez, nem tudom kié lehet, nem is ez a fontos, mivel nem érzékelek mozgást, kutyát sem tarthat a gazda, különben már árkon-bokron túl lennék..., vagyis semmi jel nem mutat arra, hogy bárki is megakadályozna abban, hogy bevackoljam magam valahová, mondjuk a csűrbe, fészerbe egy éjszakára, mégse a szabad ég alatt fagyoskodjak, ha már egyszer idáig hozott a lábam?...
Ez a verzió sántít, mert se eszközöm, se semmi nem áll a rendelkezésemre, hogy elvágjam azt a drótot, ami addigra már tudom, egy kerítés... Rendben van... Kitapogatom a gyenge pontját és elég nagy bátorságot véve átcsúsztatom magam ott, ahol kicsivel magasabban van a földtől, átférek alatta, ha kissé rásegítek…, ha elég erős vagyok hozzá. Csak óvatosan, mert még felnyársal a végén, amilyen hegyes...
A legjobb persze az lenne, ha megbarátkoznék azzal a gondolattal, hogy se ez, se az, vagyis egyik verzió sem állja meg a helyét. Nem egy vaddisznó, vagy egy egész csorda használja, se nem ember, aki szóba jöhet, azt a lyukat, hanem egy ártatlan, messziről elkóborolt kutya tévedhetett éppen az én portámra egyszer vagy többször, az is lehet többedmagával, és már csak ezért sem érdemes ezzel az egésszel tovább foglalkozni. Hiszen ahol jött, a másik kerítés lyukon távozott is, ha nem is azonnal,... akkor meg mi értelme ennek a nagy felhajtásnak? Mivel is tudnék úgy igazán megbarátkozni?...
Talán, ha bizonyosságot szerezhetnék!... Csakhogy ahhoz több bátorság is kellene...
Hát idáig jutottam gondolatban, egyetlen nap kint lét után. Nehogy már ez határozza meg a nyugalmam, vagy a békétlenségem okozója legyen ezentúl és elvegye minden továbbitól a kedvem? Ez kész őrület!
Azt hiszem ideje témát változtatnom!
A cikket írta: zsoltne.eva
Hozzászólások
időrendi sorrend
Cathy! Pedig nagyon egyszerű, úgy kell, fészekbe tenni, a két vagy három magot, amit előtte kicsit leáztattál, mint az uborkánál... Olyan jó látni, mikor kikel a mag, és bokrosodni kezd, sárga virága van és amikor megjelennek a kis tökök?... ugyanez a helyzet a patiszonnál más néven csillagtöknél... és ha nem jönne be? Olyan nincs. Az ellenkezője viszont..., hogy annyi volt, nem győztük lehordani a zöldségesnek eladásra, persze jó sok évet számolj vissza... :-)
Sparga? Le a kalappal elotted! Sparga ugyben eljutottam addig, hogy elolvastam, hogyan kell, aztan feladtam. :)
Telen ha ehesek a vadon elo allatok, kepesek jo messzire is elmaszkalni. Nyomokat nem talaltal, hogy ember vagy allat maszkalt be hozzad a kertbe?
Hát nem csodálkozom, ha nem bírtad ki nagy röhögés nélkül. Nagyon jópofa! Van humora...
Nem, őz nem lehet!... Egyszer - amikor még nem volt kerítés, akadálytalanul jöhetett-mehetett, éppen kint voltam és tőlem pár méterre besétált a telekre az őz, szemeztünk egyet, majd visszafordult és elballagott... Közel az erdő. Úgy látszik ilyen messzire is ellátogatnak, az a kiserdő miféle táplálékot nyújthat nekik?...
Tököt nem termelek, de szándékomban áll spárga, vagy cukkinit, csak nehogy megelőzzenek, mire betakarítanám a banditák!? :-)
Telen ha ehesek a vadon elo allatok, kepesek jo messzire is elmaszkalni. Nyomokat nem talaltal, hogy ember vagy allat maszkalt be hozzad a kertbe?
Esetleg oz?
Egy ismerosunk meselte nagy artatlanul, mikozben en fuldokoltam a rohogestol, es o nem ertette mit rohogok annyira. Osz volt, ertek a sutotokok a kertjeben. Rakaptak a vadak. Diszno, vagy oz, nem tudta. Egy ejszaka ugy dontott, kinn marad ejszakara es meglesi. Igy is tett. Kozben elalmosodott, leult hat az egyik tokre. Elbobiskolt. Egyszer csak -meselte tovabb- arra ebredtem, hogy egy szarvas ragja hatulrol a tokomet. Itt szakadt el a cernam.
Nem, őz nem lehet!... Egyszer - amikor még nem volt kerítés, akadálytalanul jöhetett-mehetett, éppen kint voltam és tőlem pár méterre besétált a telekre az őz, szemeztünk egyet, majd visszafordult és elballagott... Közel az erdő. Úgy látszik ilyen messzire is ellátogatnak, az a kiserdő miféle táplálékot nyújthat nekik?...
Tököt nem termelek, de szándékomban áll spárga, vagy cukkinit, csak nehogy megelőzzenek, mire betakarítanám a banditák!? :-)
Egy ismerosunk meselte nagy artatlanul, mikozben en fuldokoltam a rohogestol, es o nem ertette mit rohogok annyira. Osz volt, ertek a sutotokok a kertjeben. Rakaptak a vadak. Diszno, vagy oz, nem tudta. Egy ejszaka ugy dontott, kinn marad ejszakara es meglesi. Igy is tett. Kozben elalmosodott, leult hat az egyik tokre. Elbobiskolt. Egyszer csak -meselte tovabb- arra ebredtem, hogy egy szarvas ragja hatulrol a tokomet. Itt szakadt el a cernam.