Tündér
Látogatók száma: 46
Hűvösen friss reggeleken,amikor ébredezel ajkadon lágy mosollyal,
észreveheted Őt, mintha melegen érintené arcodat a Fény,
megszépíti napodat,gondolataidat rózsaszirmokkal szórja.
Szeretetét csendben csempészi mindennapjaidba,
jóságát mint puha fátyolt teríti Rád,hogy ne fázz.
Mosolyával simítja el gondjaid barázdáját fáradt homlokodon,
apró keze finom mozdulatával a bánatot arcodon.
Néha váratlanul megjelenik, s szívét osztja szét, szeretetet tékozol,
olykor eltűnik , s Te csak csodálkozol.
Vigyázz rá ,mert félénk, könnyen megrémítheted,
elillan egy időre , azt hiszed többé nem leled.
De figyeld csak az erdő hangját s lelked rezdüléseit,
itt van veled akkor is hisz szeretete benned él.
Emlékezni fogsz lélekmosolyára, szemében a napsugárra
szívedet betöltő vidám kacagására,
könnyeiben csillogó szomorkás bájra.
Mire beesteledik rájössz , Tündér járt nálad.
A cikket írta: juanitasenorita
Hozzászólások
időrendi sorrend
Válasz erre: kiki64
szép!
:)
:)
Válasz erre: Moderátor
kedves vers, kérünk még több ilyet
Válasz erre: Tündér
Oh, ez a vers különösen kedves szívemnek , nem véletlenül. :-)
Pussz,
Tündér :-)
puszi
Pussz,
Tündér :-)