A családirtó hiteles története

Látogatók száma: 51

1.rész

Csak egyedül akartam maradni a házban, mondta végre Stelcer, mire a bírók és az ügyvédek jelentősen összenéztek.

A tárgyalás elejét rezzenéstelen arccal ülte végig, és nem különösebben bizonyult közlékenynek. Szűkszavúan, szinte kedvetlenül válaszolgatott a feléje záporozó kérdésekre. Minek ez, hiszen már elmondtam mindent, amit tudtam. Miért nem azt a másikat kérdezgetik? Nem is voltam ott. Amikor hazaérkeztem, már késő volt. És pontosan tudják, milyen kép fogadott. A kiérkező rendőrök elkészítették a felvételeket.

A képek nem kerültek a nyilvánosság elé, de így is mindenki tudta, hogy mi történt. Egy halott a földszinten, kettő az emeleten, a negyedik az udvaron. Részletek, amelyek a sokat próbált zsarukat is megviselték. Stelcer állította, hogy nem tud semmiről, nem látott semmit. Aztán, mint az gyakran előfordul, ellentmondásokba keveredett, megtalálták az ujjlenyomatait, a véres nadrágját – és most megint ez a mondat, amelynek a védelem szerint nem lett volna szabad elhangzania.

Egyedül akartam maradni.

Miért is? A szomszédok úgy tudják, hogy a családtagok békében éltek egymással – Stelcer, az apja, a bátyja és a nagyszülei. Sosem hallottak kiabálást vagy veszekedést. Igaz, elég fura volt a kisebbik fiú, például semmilyen munkát nem vállalt, előfordult, hogy hetekig nem jött le az emeletről, csak résnyire nyitott ajtót, amikor a nagyanyja az ételt hozta. Ezt azonban betudták annak, hogy beteg. Szisztolés zörejei vannak, mondta az apja sejtelmesen. És nem hiányzik az a pénz, amit nem keres meg. Isten őrizz, hogy dolgozni küldjek valakit, aki szisztolés – akarom mondani, súlyos beteg.

Ez is az anyja miatt van, tette hozzá komoran. Megbízhatatlan, felelőtlen perszóna volt világéletében. Többször fogadkozott, hogy megváltozik, megjavul, de persze semmit sem tett ennek érdekében. Ráadásul meg is halt, amikor Géza még csak nyolcéves volt. Nem várhattuk el tőle, hogy rögtön feldolgozza ezt a traumát.

Ez a következő huszonöt éven át sem sikerült, de a család makacsul állította, hogy nem arról van szó, amire mindenki gondolt. Csak a szisztolés zörejek.

Nem sokáig bírta volna ki egyedül abban az irdatlan nagy házban. Mindennel a nagyanyja látta el. Egy zsíros kenyeret nem tudott volna elkészíteni magának.

Vagy ki tudja? De ezt már nem fogjuk megtudni, mert valószínűleg élete végéig mások gondoskodnak róla, egy kevésbé tetszetős helyen.

Igaz, hogy a családi ház is csak belülről nézett ki valahogy. A külsejét elhanyagolták, és még a formája is olyan volt, mint egy nagy koporsó.