újabb események régebbi események további események
13:53
Tündér módosította a naplóbejegyzését
20:38
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
20:08
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
15:22
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
07:35
Új cikk került fel a weboldalra

Black Ice: Apás szülés 2003.12.28.

2011. február 1. - Látogatók száma: 87

Hozzászólhat üzenetben Na ez már személyes történet 100% ig :-) /2010.-es rövidíttet változat /

Black Ice: Apás szülés

A legcsodálatosabb dolog a világon ha egy új élet születik.
Ez egyenlő magával a halhatatlansággal, ezen a sárgolyón számomra.
Újabb megnyilvánulás is egyben, hogy nem potyára tartanak a fentiek még itt. Köszönöm Istenem...

A kisfiamnál elmaradt az apás szülés, megfogadtam legközelebb nem hagyom ki ezt az élményt.
Persze ha a sorsom fonala,valaha besszövi létezésem hálójába.

Istenek hála megkaptam ezt az csodát, igaz szerelem, egybeolvadás, és az áldás, amit szeretnék most megosztani...

Az egyik legnagyobb öröm volt életemben, amikor megtudtam párom áldott állapotban van, és szíve alatt hordja szerelmünk gyümölcsét.
A bűvös kilenc hónap sok sok dolgot tartalmaz mindenkinél.
(Részemről a lehetőségeim és képességeim is túlszárnyalva próbáltam segíteni társam.)
Egy nő számára a legjobban szerintem, éppen ebben az időben van életében a legnagyobb szüksége a nagy ő, azaz a igazi férfira.
Na ekkor a minta hímnek, lelkileg és majdnem minden téren, nagyon erősnek kell mutatnia magát.
De egy férfinak ilyenkor igazán lelkileg senki nem tud segíteni...
A felgyülemlett aggódást szerettei iránt, nem beszélheti meg párjával, főleg mivel értük aggódik.
Barátok, és a család, meg csak saját tapasztalataikat osztják meg, kedves gesztus, amivel teljes mértékben nem lehet azonosulni.
Viszont jó szándék által fakadó tanács, az mint a tengerben a cseppecske van szerencsére...
Végül mégis saját magam Mózese maradtam...
( Szétnyitni önmagamban, önmagam.)
Így kiaknázva a teljeskörűséget a belső energia, a tartás, a teljes önzetlen odaadás és szeretett által, természetes alapjain felkészülve. És felkészítve létformám.
( Én bevallom utoljára akkor féltem de csak belül.)
Kívül mint az erős bástya, rendíthetetlen ólomkatonaként, szellőtől is óvva a kincseim. Az ami segített a család, a szeretet, a szerelem, az öröm, a boldogság, és Isten...
Ami furcsaság volt számomra az hogy mennyi lelki és fizika teljes együttérzést alkottam.
Nem részletezem ez amúgy is nem nyilvánosan, csak magamban zajlott le belül.
( Ha valami fájt, nekem is fájt, ha megkívánt valamit azt én is...stb.)
Megnyugtattok mindenkit. Ez lelki szinten történt, senki nem látott belőle semmit...
A környezet hatásként amit érzékelt csupán ennyi volt.
"Azt a hú de nyugodt kiegyensúlyozott férfi!!!"
( Na persze láttátok volna amikor borotválkoztam. Egyszer a hab a mellbimbómra cseppent, egy másodpercre azt hittem apatej...)
Folytatom kellemesebbel sokak örömére (mosoly)...
Lenyűgöző az egész létezésünk teljes folyamata. Ecsetelhetném szakszavakkal spékelve, turbózva, de erre van annyi hasznos, és még több maszlag gagyi, "Fő laza" írása kiadva.
Csodálatos érzés volt morze jelekkel kommunikálni a pocaklakónkkal elsőnek. Természetesen majdnem a fogantatástól kezdve, folyamatos RAP zene szólt amikor csak lehetőség nyílt rá. Ez nem vicc nagyon is komoly dolog.
Emlékeim szerint főleg OLD SCHOOL az ütemvilág miatt.
( BONE THUGS-N-HARMONY, RUN DMC, 2PAC, na és persze .-) Apuci )
Egy belső story is legyen azért elmondom egy emlékezetes fellépésem röviden.
Életem egyik legrövidebb, számomra mégis legkedvesebb szabadtéri fellépése a HIP HOP FEST. 2003. 07. 12.-én volt Kondoroson az Újligetben.
Mivel anyuci biztonságában ott volt velem élőben hallgathatott elsőnek a kislányom pocaklakóként. Ahogy végeztem a színpadról le, a kocsiba be, és uzsgyi haza.
A védőnénik, doktorbácsik, vizsgálatok rendszerében, kedvencem az ultrahang volt. Állapotos tornák fénytengerében úszva s kalimpálva, a harmóniám lüktető varázsát mindenkire sugároztam.
Még haszon formájában ismeretlenül, a kávéautomaták üzemeltetői is kaptak általam a boldogságból.
És eljött a nagy nap...
Ha jól tudom 19:00 kor repíttet a "nínó" be minket a kórházba. A dokibá' na az maga a csúcs fazon, a nagyon "laza" típus.
(Elég ránézni ő azon aggódik magában mikor végez és mehet síelni. Agyban szerintem már a léceket csatolta, sebaj lehet még lavina pfff...)
Pörgő események kavalkádja, kék "zacsi" lábra, és beöltöztettek zöldbe.
(Utólag visszagondolva lehettem volna Dr. Fekete J. annyira átvarázsoltak hirtelen.)
Már nagyon steril voltam én is hát előre a vajúdóba...
A furcsa emberi hangok első csikorgásán, és a fertőtlenítő illat alapján, akármilyen erős vagyok némileg elszállt. És felvillant parányi Alien részlet. De azért van akinek olyan könnyen ment hogy a szülőszobáig sem jutott el, már világra hozta gyermekét.
A nő háromszor kimondja "Istenem! Istenem! Istenem!" És hoppá hangos gyereksírás. (Én meg lementem alfába...)
Tíz perccel előtte meg majdnem sétálva mondta semmi az egész ne féljünk...
Egy másik meg mint akit nyúznak vajúdik... Többen kínt sétálnak...
Feleségem előkészítik. Akkor én is gyorsan minden begyűjtött információt rendszerezek a nagy eseményről.
(Szellemileg pedig önkontrollálom magam nem előre készülni ki.)
A doki mert ő"laza", annyit mondott a fehérnek, ha kezdődik szóljon addig ledől.
Magamban társalogva gyorsan erre megjegyzem. (Nyugi lesz hó "Fő laza"! Síelhetsz ha Black Ice-nak gyermeke születik esik a hó. A fiam születésénél is áprilisban úgy mint most decemberben is. Ennyi protekcióm nekem is van még fent... Csak segíts nekünk Főlazasága...)
NO PARA !
(Kívülről próbálom a legszebb Jézus arcot utánozni kedvesemre nézve, de a keresztráfeszítésestől szerintem százszor rosszabbul néztem ki de boldogan pörögve lelkemben.)
A lényeg az mellette vagyok teljes mértékben...
Együttes légzés ahogy tanították, fájdalom csillapító csak az oxigén.
Na akkor megtanultam milyen erősen fogják a kezem szeretetből. Potyáztam is... Bevallom őszintén hiszen kértem egy slukkot a maszkon át.
(Azóta új jelentőséget kapott nálam a "szívjál gázt" kifejezés.)
Nyugtató szavak halmaza árad a számból, lényegében szerintem mesélhetem volna bármit... Ami számított hogy ott voltam. Minden egyes perc éveknek tűnt, vagyis inkább mintha megállt volna az idő. És a következő pillanatban mint egy sci-fiben az űrhajón minden elkezdett sípolni, villogni. Fel sem fogtam már a társam tolják el a műtőbe, álmosan szalad a doki, és egyre több a zöld ruhás. Követem lett egy fehér ruhás aki megállt és közli " Kisebb probléma merült fel, császár lesz és nem mehetek be, de nincs semmi baj... "
FÉLELEM íz és illat lélekben...
Közben a kezembe nyom vagy húsz oldal űrlapot hogy töltsem ki. Azt sem néztem mit írok alá, csak dedikáltam az egészet.
(Tuti az a cucc ha bármi van a kórház nem felelős semmiért... Remélem úgy írtam alá hogy Black Ice ...Na jó...)
Mire leráztam, és a műtőig juttok, jönnek ki a zöldek... Három ment egyből kávézni...
Kijön a fő "laza" doktorbácsink, és annyit mondott vaklárma volt, rendes szülés lesz hamarosan.
(Most örültem elsőnek a kis hóhányótól eredő szavak halmazának értelmétől.)
Újra együtt kéz a kézben, együtt-légzésben és életlüktetésben. Megfejteni az időzóna múlását lehetetlen de egyszer elkezdődött a csoda.
Már "laza" is a munkájára koncentrált. Én fogtam társam kezét miközben beszéltem, nyugtattam, és kameráztam, mámor-ittasan kb. negyvencentire lebegtem szerintem a föld felett. És hajnal 2:04 felsírt az én drága kislányom.
Én vágtam el a köldökzsinórt, és az én kezembe adták elsőnek a jövőm. Leírhatatlan,
kimondhatatlan érzés ez... Minden egyes embernek kívánom ezt a pillanatot életében.
És külön ajánlom az apás szülést férfitársaimnak...
(A köldökzsinór mint egy négyeres fura kábel, és az egész nem vértől tocsogós ne parázzon egy leendő apuci se. Ja és én nem telibe kamoztam csak szelíden, mivel nem természetfilmet készítettem.)
Életem egyik legboldogabb pillanatát a legjobban örömtől ujjongó lélek által, szavak nélkül köszöntem meg társamnak, gyermekemnek, és Istenek.
Amikor láttam hogy teljes mértékben minden rendben már a kórteremben hagyva őket piheni, kilebegtem a fehér kérésére.
Az adrenalin szint olyan magas volt hogy a "kötelező" ünnepi áldomás alkohol nem hatott. Csak az járt a fejemben ajándékot kaptam hiszen....
A legcsodálatosabb dolog a világon ha egy új élet születik. Ez egyenlő magával a halhatatlansággal, ezen a sárgolyón számomra. Újabb megnyilvánulás is egyben, hogy nem potyára tartanak a fentiek még itt. Köszönöm Istenem...

A cikket írta: Black Ice

8 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

Moderátor
moderátor
2011. március 15. 10:38
A felhasználó kérésére törölve lettek a hozzászólások, mert nem szeretné,
ha befolyásolnák a művel való teljes átélés, és azonosulás lehetőségét a psziché számára.
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: