újabb események régebbi események további események
15:15
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
15:14
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába

Falak között…

Látogatók száma: 54

Be vagyok zárva a négy fal közé… és nekem mindig ilyenkor jutnak eszembe bokros teendőim. Elmúlt napok elmulasztott órái ezek… Mennék én, de ha kinézek az ablakon, köntösöm fázósan összehúzom magamon…

Le vagyok lassulva. A legtöbb, az a pár méter a szobám és a konyha között, amit oda-vissza megteszek, nem kárpótol semmiért. Bezártam magam a négy fal közé. Elvesztegettem időm legjavát, nem kihasználva a kapott ajándék jó időt, csupa haszontalanságokra fordítottam… és nekem mindig ilyenkor jutnak eszembe elmúlt napok elmulasztott bokros teendői… Mennék én, de ha kinézek az ablakon, köntösöm fázósan összehúzom magamon.

Olyan hideg lett a lakás! – Megborzongok. Mégis rászánom magam miután valami harapni való után nézek… majd útba ejtem a fürdőszobát, és megnyitom a forró vizes csapot. Felesleges is hideg vízzel vegyítenem, simán belecsobbanhatok az alig negyven fokos forró vízbe, amit csak én hiszem, hogy annyi, amennyinek lennie kell, simán elbírom… Ebben a tudatomban merülök mindig alá. Behúzom magam mögött az ajtót, kis időre hagyom hadd melegedjen fel a helyiség… Így szoktam…

Eltelik pár perc… miközben ismét visszatelepedek kedvenc fotelembe, és ha nem szól rám a lányom, teljesen meg is feledkezek talán arról, hogy még mindig csobog…

Az egyetlen meleg helyiség ez a fürdőszoba és nem is vágyom másra, egyébre, többre csak hogy ellazuljak, és átmelegítsen végre a forró víz, ami már nem is olyan forró, hiszen lehűtötte közben a hideg kád és a levegő… Már rég leszoktam bőröm kényeztetéséről, a habos-babás, illatos olajak ideje lejárt…, így meg kell elégedjek az átlátszó buborék-mentes vízzel, de most ez legalább meleg és jólesik.

Körbejártatom lassan a tekintetem… az évtizedek során megkopott matricákon elidőzök kissé, a fehér egyhangúságát már csak ezek a színek törik meg a csempéken… Bántja szemem a bura nélküli égő erős fénye, mégsem csukom be, mert régmúlt emlékeknél most nincs semmi kedvem elidőzni. Egy valami mégsem hagy nyugodni,.. egykori élettársam jut hirtelen az eszembe, és a körülményei, a balesete…

Egyszeriben sürgős teendőm egyedül az lett, felhívni őt mielőbb telefonon… Vajon mi van vele? Hogyan viseli a megpróbáltatásokat?... Hogyan birkózik meg a tudattal, hogy többé nincs lába?

Azt eddig is tudtam, hogy van segítsége, nem hagyták őt teljesen magára. Lánya, testvére rendszeresen látogatja. Egyszer én is elmentem hozzá…

Gyorsan magamra húzom a köntösöm és felhívom telefonon…

Miután megbizonyosodtam róla, hogy a körülményeihez képest jól van, és megnyugtatott, hamarosan megkapja új „cipőjét” – így mondta - a hallottaktól még a hideg veríték is kivert. Abban a pillanatban úgy éreztem akár kezdhetek mindent elölről,… behúzva magam mögött a fürdőszoba ajtaját és soha többé ki nem jönni onnét.

1 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

Ehhez a cikkhez senki nem írt hozzászólást.

Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: