újabb események régebbi események további események
10:59
Amazonnnlff regisztrált a weboldalra
01:34
BillyDiurn regisztrált a weboldalra
21:28
Broncojjz regisztrált a weboldalra
21:23
Horoszkóp új hozzászólást írt egy cikkhez
21:22
Horoszkóp új hozzászólást írt egy cikkhez
21:20
Horoszkóp új hozzászólást írt egy cikkhez
21:16
Horoszkóp új hozzászólást írt egy cikkhez
21:14
Horoszkóp új hozzászólást írt egy cikkhez
21:11
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
21:09
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
20:37
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
20:09
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
09:32
Portablexnu regisztrált a weboldalra
06:25
Ilpaki új cikket töltött fel
01:56
Charlesgal regisztrált a weboldalra
22:54
Cindybebey regisztrált a weboldalra
16:24
Juicerqdn regisztrált a weboldalra
16:23
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
09:55
KitchenAidmxr regisztrált a weboldalra
08:53
Holographicmnw regisztrált a weboldalra

Maga az Ördög - 2.rész

2010. november 20. - Látogatók száma: 24

„Egy nyolcadik kerületi bérház alagsorában kellett néhány A-kategóriás szervdonort átvennünk – minőségi anyag fejeseknek, szigorúan luxus kategória –, de harmadik cimboránk, Kovács az istennek nem akart a lépcső tetején felbukkanni. Kezdtem ideges lenni, mert bár Zombi csak nemrég hozott be a Szervezetbe, annyit már megtanultam, az albánokkal üzletelni nem egy életbiztosítás. Cimboránk végre megjelent, és integetni kezdett. Azt jelezte, minden oké, ám ahelyett, hogy visszajött volna hozzánk, hátat fordított nekünk, és az épület mélye ismét elnyelte.
– Bemegyek – jelentettem ki.
– Jó – mondta szenvtelenül Zombi –, de ne sokáig tököljetek, vár egy génkezelt kurva a Józsefvárosban!
Amikor lementem a pincébe vezető lépcsőkön, orromat émelyítő vérszag csapta meg. Rögtön tudtam: baj van. Furcsa az emberi természet, a csontjaimban éreztem a halált, mégis elébe siettem.
Az előttem kanyargó folyosó homályos terembe torkollott. Kovács láncokra függesztve lógott a mennyezet közepén, mindkét karja hiányzott. Gyomrát toroktól ágyékig felhasították; levágott tagjai a padlón hevertek, kiontott belei kígyókként tekeregtek körülötte. Nyilván nem ő volt, aki a lépcső tetejéről felénk integetett. Hangos üvöltéssel tűzvetőmért kaptam, de elkéstem.
Társam hullája a padlóra zuhant, a következő pillanatban mázsás karok fonódtak rám. Mozdulni sem tudtam, egy pillanatra az eszméletemet is elvesztettem. Mire magamhoz tértem, az engem elkapó albán Kovács helyére akasztott, aztán felmutatta nekem a vibrofűrészét.
– Hol a többi pénz?
Természetesen csak a töredékét hoztuk magunkkal a vételárnak, de a gengszter tudta, a hiányzó résznek is a közelben kell lennie. Nyilván az egészet szerette volna, anélkül, hogy átadná a donorokat. Kovács nem köpött, ami azt jelentette, rám is tortúra vár.
– Miféle pénz? – kérdeztem vissza mégis.
A baljós figura felnevetett, aztán felém lendítette a fűrészt.
Torkomból artikulátlan sikoly tört fel, amikor lemetszett bal karom tompa puffanással elődöm tetemén landolt. Testemből vér fröcsögött, idegeimet fájdalom járta át.
Az albán megrészegülten felkacagott, láttam a szemében lobogó tébolyt.
– Mindjárt jön a másik karod, seggfej! – rikoltotta perverz gyönyörrel.
Ekkor robbant be a helyiségbe Zombi, aki úgy döntött, megnézi, mi történik odalent
Az árnyékból három másik albán bukkant elő lefűrészelt csövű Kalasnyikovokkal, de látványuk nem hatotta meg. Akkor láttam mesteremet először metamorfózison átesni, az élmény mindörökre az agyamba égett.
A szervdílerek nem tüzeltek, igazából még pislogni sem maradt idejük, miközben Zombi darabokra tépte őket. Olyan volt, mint egy testet öltött démon, képtelenségnek tűnt a mozgását emberi szemmel követni, krómszarva és ólomökle az összes fegyverest ízzé-porrá zúzta. Egyiküknek a saját géppisztolyát nyomta le a torkán, aztán eleresztett egy sorozatot.
A fűrészes figura nem hitt a szemének, valósággal kővé dermedt a látványtól, mintha a helyiségben maga az Ördög jelent volna meg. Nyüszített, ahogy a kutya, amelyet elevenen nyúznak, mialatt Zombi kitépte a szívét. Gyorsan meghalt, ám arra még maradt ideje, hogy felfogja, nem a megfelelő emberrel kezdett ki, mielőtt a mellkasa összezúzott kráterré változott.”



Attól a perctől Zombi a szívembe lopta magát. Lehetett másokkal akármilyen elvetemült, a Halál Völgyéből hozott vissza, amivel semmivé tette összes jövendőbeli aljasságát.
A Szervezetből csak őt sajnáltam hátba döfni.
Gondolataim a Szabadkikötőnél várható gigászi jégnanó szállítmányhoz ugrottak. Mindenkit az átadás színhelyére rendeltek, ahol – az a pletyka járta – a nagy góré is jelen lesz. Kollár úgy elzárkózott a külvilágtól, sokan a létezésében sem hittek. Várható jelenlétéről habozás nélkül tájékoztattam feletteseimet, gyanítva, hogy foglyul ejtése nem lesz épp zökkenőmentes. Könnyen megeshetett, hogy árulásom Zombi vagy az én életembe kerül, de ez volt a munkám, nem tehettem mást.
Lejjebb ereszkedtem a gravóval, próbálva pártfogóm értésére adni, indulnunk kéne. Zombi lemondó arckifejezéssel félbehagyta Szörényi külső korrekcióját, majd az anyósülésre telepedett.
– Simán időben lennénk, akkor is, ha kiherélem – morogta bosszúsan. – Néha túl merev vagy!
Válasz helyett felpöccintettem a rádió kapcsolóját, miközben a város fölé emelkedtünk. A fülünkbe harsogó adón éppen ekkor kezdték el a nyertes lottószámokat sorolni – pontosan azokat, amelyeket nap, mint nap megjátszottam. Zombi szeme elkerekedett, ő is fejből ismerte mindet.
– Hallod-e – mondta leesett állal. – Ezek nem a te számaid voltak, bazmeg?!
Rábámultam a műszerfal fölött.
– De – ismertem be zavartan. – Azoknak tűntek.
Kíváncsian vártam, mit reagál. Zombit sosem lehetett kiszámítani. Csöppet se lepődtem volna meg, ha a következő másodpercben krómszarva átüti a halántékomat. Simán dönthetett volna úgy, eltesz láb alól, aztán megkeresi a szelvényt, és kiváltja a nyereményt. Nem rugaszkodott volna el nagyon a valóságtól a feltevés, hogy néhány barátjával csinált már hasonló dolgokat.
– Mázlista – mondta elismerően. – Holnap kirúgunk a hámból!
– Oké – mondtam megkönnyebbülten a felismeréstől, hogy nem akar hidegre tenni.
Agyam közben az átadás körül járt. Könnyen megeshetett, valami félresiklik, aminek következtében darabokra tép egy Szigor sorozata. Leendő multimilliomosként ennek nem igazán örültem volna. Tudtam, annyi pénzzel, amennyit a bemondó emlegetett, kiégett barátom is új életet kezdhetne.
"Rajtaütés helyett a Szerencsejáték Rt. felé kéne venni az irányt" – villant eszembe. ─ "Muszáj kiterítenem a lapjaimat!”
– Figyelj, haver! – mondtam Zombinak óvatosan. – Tégla vagyok. Azért épültem be közétek, hogy elkapjam Kollárt, aztán rács mögé juttassalak titeket.
Útitársam hideg halszeme tűnődően rám meredt.
– Mit akarsz ezzel mondani, töki? – kérdezte hosszas hallgatás után.
– Azt, hogy itt ez a rohadt sok pénz, amit megnyertem – magyaráztam. – Felesleges odamennünk az átadásra, ahol mindenki halomra lövi egymást. Te olyan vagy, mint az apám vagy a testvérem, mindegy, nem ez a lényeg. Nyaljuk fel a lóvét, aztán takarodjunk ebből a gennyes országból!
Összeráncolódó homloka megfeszített koncentrációról árulkodott.
– Kollár bárhol utolér minket – összegezte töprengése végeredményét. – Nem tudsz elrejtőzni előle. Frankón vamzer vagy?
– Frankón – bólintottam.
– Akkor meg kell halnod – bólogatott egykedvűen. – A spicliknek ez a sorsuk.
– Tudom – legyintettem. – A hallgatás törvénye meg minden, de kábé tíz percen belül úgy is levadásszák az egész Szervezetet. Gondolkodj már! Ha elfelejted az ódivatú eszméidet, felvehetjük a pénzt, és a hátunk mögött hagyhatjuk ezt a szemétdombot! Új életet kezdhetünk, talán még az agyrohasztókat is le tudnád tenni.
Keserű vigyorra húzta az ajkát.
– Jól hangzik – ismerte el. – Hol az a szelvény?

A cikket írta: Maggoth

2 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2010. november 22. 13:23
Talán igazad van, de szerintem mindig lesznek örök márkák, mint a Mercedes, a Coca-Cola vagy a Kalasnyikov :))
2010. november 22. 12:17
A Kalasnyikovok megzavartak. Értem én, hogy albánok, és kontraszt stb.
De a metamorfózis korában nekem ez túl idejétmúlt, szinte olyan, mintha időutazók jelentek volna meg. Túlságosan kilógott nekem a történetből.
2010. november 20. 10:36
Szia Zsolt! Ki nem hagynám a történeteidet, és a folytatás is érdekel, s remélem hamarosan megosztod velem és velünk! Hát nagyon ügyesen írsz amúgy ezt meg kell hagynom, jó ilyet olvasni és Én tanulok belőle! Neked is pusszancs Orsolya
2010. november 20. 10:28
Tudtam, hogy te itt leszel, szeretem a hűséges embereket :))
Pusszancs
Zsolt
2010. november 20. 10:20
Szia Zsolt! Érdekes és nem várt fordulatok jellemzik ezt a részt! Jól megírt! Várom a folytatást! Szép napot kívánok neked! Pusszancs Orsolya
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: