Felejthetetlen vers
Látogatók száma: 154
Már gyerekkoromban kiakadtam az Este jó, este jó című versnek azon a során, hogy "apa mosdik, anya főz. Nekem csak az tetszett, hogy "együtt lenni jó". Ezzel a gondolatisággal azóta sem tudtam megbarátkozni.
A házasságuk elején nagyon élveztem a házias asszonyka szerepét. Én voltam az, aki még a hites ura alsógatyáját is kivasalta. Bár anyósom már akkor megmondta, hogy el fog telni pár év és örüljön a szentem, ha talál a fiók mélyén egy tisztát.
Persze akkor ragaszkodtam, ahhoz, hogy mindig ilyen kis pedáns feleség leszek. Örültem annak hogy meg tudok felelni mások elvárásainak.
De nagy marha voltam!
Aztán természetessé vált, hogy háromfogásos vacsorával vártam haza, akkor is, amikor a kilencedik hónapban voltam. Megette az elébe rakott kosztot, aztán meg ledobta magát a kanapéra és nézte a kihagyhatatlan híradót.
Megszületett a két gyerekünk és egy élő géppé változtam, akinél csak ritkán fordul elő üzemzavar. Akkor is csak pillanatnyi, mert a férjem soha semmit sem vállalt át a gyerekek körüli dolgokból. Na jó, minden szökőévben egyszer felpumpálta a biciklijüket, vagy leszedte a focizáskor fennmaradt labdát a tetőről.
Én viszont dolgoztam otthon, a munkahelyemen, az anyámnál, a kertben...mindig és mindenhol. Nem akarom a férfiakat bántani, de csodálom azt a képességüket, hogy akár egy földrengés sújtotta övezetben is ki tudnak kapcsolni minden zavaró dolgot.
A nők nem.
Van értelme annak, hogy az életem java részében vagy valamit kotyvasztok a konyhában, vagy a férjem olajszagú munkásruháját mosom, vagy pedig a lakást dudvázom?
Néha én is szeretnék ledögleni arra a rohadt kanapéra és nem azon parázni, hogy délre elkészülök-e az ebéddel, ami után én fogok egyedül elmosogatni.
Nincs semmi bajom Zelk Zoltánnal, de ezt a versét 5 éves korom óta nem tudom neki megbocsájtani.
A cikket írta: Asszony
Hozzászólások
időrendi sorrend
A pasik azt hiszik hogyha dolgoznak nem kell a családi dolgokból kivenni a részüket. ( Némelyik)
Nehogy leszakadjon a tök...ük...
Persze könnyű már nekünk kicsit idősebbeknek, a mi csatánkat már megvívtuk. Sok okos hozzászólás volt már előttem amivel egyetértek, egy picivel szeretném kiegészíteni. Szerintem nem véletlen, hogy a nők tovább élnek. Nem vitatom el a férfiak munkáját, hozzáállását sem, de én azt hiszem kijelenthetjük, sokkal többet vállalunk, ebből következik, hogy jobban terhelhetők is vagyunk, erősebbekké válunk.
Ne hagyd magad, ha úgy érzed elég volt, nyugodtan hagyj ott mindent, hiszen megvár??!! Üdv Magdi
nagyon frappánsan írtad meg a történeted
mióta elváltam, sokkal több időm marad magamra
s nem is baj, ha vasárnap nem délben ülünk az ebédhez, hanem mondjuk háromkor
mert szertünk pihenni, együtt lenni a gyermekeimmel.
sőt a fiamat is úgy nevelem, hogy ha kell, ő is mos, segít a főzésben, takarít, nemcsak a nők.
még idáig bevált.
:)
magad mondtad ki a legbűvösebb mondatot, szerettél volna megfelelni másoknak
erre csak annyit, hogy felelj meg magadnak, légy egy kicsit önző!!!! megéri, már csak miattad is, kell a pihenés, hogy újra erőre kapj!
jó írás
grat.
Még egyszer köszönöm a gratulációdat!
mióta elváltam, sokkal több időm marad magamra
s nem is baj, ha vasárnap nem délben ülünk az ebédhez, hanem mondjuk háromkor
mert szertünk pihenni, együtt lenni a gyermekeimmel.
sőt a fiamat is úgy nevelem, hogy ha kell, ő is mos, segít a főzésben, takarít, nemcsak a nők.
még idáig bevált.
:)
magad mondtad ki a legbűvösebb mondatot, szerettél volna megfelelni másoknak
erre csak annyit, hogy felelj meg magadnak, légy egy kicsit önző!!!! megéri, már csak miattad is, kell a pihenés, hogy újra erőre kapj!
jó írás
grat.
Nem vagyok hajlandó füvet vágni, nem rakok rendet a garázsban...stb.
Az a baj ezzel, hogy ez is csak engem fog zavarni, a környezetemet nem.
Na, persze értelek,de hidd el, nem szalad el a mosatlan és a vasalni való is megvár. Huppanj le arra a kanapéra, ha úgy trtja a kedved, bújj a férjedhez és élvezd a semmit!
Én már az elején kijelentettem,nem takarítónőnek szerződtem. Nálunk szinte soha nincs rend három fiúgyerek mellett, hogy is lehetne?! Nem esz fel a kosz, van tiszta ruha, de nem vasalok pl. ágyneműt, van mosogatógép és ha nincs kedvem, nem pucolok ablakot! A jövő héten is nekem kell.... Vedd lazábbra a dolgokat! Ha a család szóvá teszi,közöld, pont ott kell bekapcsolniuk a mosógépet,ahol neked, a porszívó is működik más kezében és néha elmehettek étterembe enni, vagy jól jön egy gyors kaja....
Igaz, abból könnyebb a helyzetem, hogy van amikor egy héten csak két napot van itthon. Ha szabadnapos vagyok, akkor kiszolgálom. Ha nem vagyok szabadnapos akkor kiszolgálja magát. :)))))))))))))
Tény, hogy egy konzervatív családmodellel indul a vers,....de ma egészen más világot élünk.
Manapság szinte összemosódik a női- és férfiszerep.
Sok év tapasztalattal tanácsolhatom, hogy a kapcsolat elején kell megosztani a szerepeket és aszerint a munkát is.
Szerintem az a jó, ha rendszeresen megbeszélik az egyéni és közös feladatokat a házimunkától a gyereknevelésig. Ez jó minta gyermekeinknek is.
És akkor egy dalszöveg a Sztevanovity Dusántól (előadta ugye Zorán):
Mi a győzelemről megtanultuk
Hogy a részvétel a fontosabb
Hogy a vereség is fizet szépen
És a győztes sokkal fáradtabb
Hát minek törjük össze kezünk, lábunk
Ha már menet közben ülhetünk
Kár, hogy alig-alig vesszük észre
Hogy már nem megyünk, csak érkezünk
De nekünk így is jó, így is jó, így is jó
Döcög a gép
De nekünk így is jó, így is jó, így is jó
Langyos a sör
De nekünk így is jó
...
Megy a bicikli, ha jó a lejtő
Te csak kapaszkodj a nyeregbe
És ha ráz egy kicsit, ne szólj semmit
Hiszen rosszabbul is mehetne
...
Hogy nekünk így is jó, így is jó, így is jó
Jobb nem is jár
Ha nekünk így is jó, így is jó, így is jó
Langyos a sör
Ha nekünk így is jó, így is jó, így is jó
Döcög a gép
Ha nekünk így is jó, így is jó, így is jó
Hamis a harmonika
De így is jó, így is jó, így is jó
Vizes a bor
Ha nekünk így is jó
Jobb nem is jár
Ha nekünk így is jó
Találóbb, bár az én férjem nem ennyire szarházi:
Anyám nem kapott virágot,
Apám keze odavágott,
Aztán elhagyta a családot,
Rossz vér, rossz vér.
Felfedezte a világot,
Pénzt nem küldött, nem is látott,
Vére vitte, "nehéz átok",
Rossz vér, rossz vér.
Anyám tudta, így is jól járt,
Békésen viselte sorsát,
Mialatt félt, értem szolgált,
Rossz vér, rossz vér.
Cinikus hangnemben:
Gondolj apádra,
Ha rákerülsz a lapátra.
Megmondtam előre,
Hogy fel ne menj a tetőre!
Egyszer kell leesni, már nincs mit keresni!
csak az enyém még önző is:-(
mindenben!