Dominika választ keres
Látogatók száma: 74
Szeressük azt, aki mindennél jobban szeret minket, de esetleg mi nem ezt érezzük, vagy ilyen kapcsolatnak nincs jövője és keressük inkább a szerelmet?
Dominika csak a munkájának él, egy nagyvárosban barátnőivel lakik együtt. Van ugyan párja, akivel ha teheti találkoznak, de a munkája és a sportolási hóbortja olyannyira lekötik, hogy a párja Tamás, csak a második helyet foglalja el, vagy inkább harmadikat?
Mivel Tamásnak viszont hiányzik a lány a közelsége, a házasságot, és a családalapítást sürgetné, vagy legalább is az összeköltözést. Dominika pedig ezzel még várna, sőt abban sem biztos, hogy ő szeretne valaha is családot. Mikor megismerkedik Gergővel, aki saját bevallása szerint csak a sporttársa, ráébred, kell neki a hétköznapokon is egy mankó, aki a mindennapjait megsegítené, és lehet mégsem lenne olyan rossz valakivel egy fedél alatt élni, romantikusan, meghitten. El is határozza magát, hogy Tamással összeköltözik, hogy megtudja, közös lónak milyen pontosan a háta.
Hamar rájön, hogy igaz a mondás, miszerint lakva ismeri meg az ember a társát. Az a kép ami a fejében volt Tamásról, miszerint rendszerető, segít a házimunkában, odafigyelő, nagyon hamar darabokra hullik. Ezzel egy időben, a "rózsaszín köd" is elszáll. Nem elég, hogy dolgoznia kell, készülnie a triatlonra, ami számára a legfontosabb, még a rendrakás, mosás, főzés is a nyakába zúdul, akár egy vödör víz, ami kicsit magához téríti a lányt, és ráébreszti mi is az amit valójában szeretne.
Csak nem tudja mitévő legyen, hisz már az esküvő is az ajtóban kopogtat. Hogyan küldje a következő házhoz? Már nem akarja ezt, sőt, azt sem akarja, hogy Tamással még egy napot együtt kelljen töltenie. Úgy érzi valakivel meg kell osztania a gondolatait, és ezt futás közben meg is tehetné. Így elhívja Gergőt egy kis kocogásra. Ő mindig meghallgatja, tanácsokkal látja el, segít átvészelni neki a hétköznapokat. Most is olyan tanácsot kap, amit szíve mélyén hallani akar, szakítson mielőbb. Erre a megerősítésre várt, de nem tudja mégis hogyan? Mit mondjon esküvő előtt? Mért pont most? Gerő azt tanácsolja, üljenek le beszélgetni Tamással, és mondja el neki, hogy nincs értelme folytatni a kapcsolatukat , de Dominika nem biztos abban, hogy ez így van. Vannak kételyei, hogy nem ez a jó döntés. Mert ugye minden szeretet megkap, a szülinapjáról sem felejtkezik meg a párja soha, sőt még a romantikus vacsorák sem maradnak el. Csak valami mégis hiányzik, és nem biztos, hogy a rendetlenség , a plusz munka az oka mindennek, hisz lehet Gergőnek még ezt is elnézné. Ez talán a szerelem hiánya, ami pár évvel azelőtt elmúlt, a monotónia miatt, és ez miatt alakulhatott ki egy új románc Gergővel.
Az örök dilemma, szeressük azt aki szeret minket, vagy várjuk a csodát, hogy beköszöntsön a nagy szerelem?
Dominika ezen töri a fejét most már két éve, még mindig együtt él Tamással, nem házasok ugyan, de neki ez így pont jó,mert megkap minden szeretetet, és Gergővel is találkozgat, akitől a hiányzó szenvedélyt. Viszont a kérdéseire a mai napig nem tudja a választ.
/Fotó: netről töltött kép/
A cikket írta: dana29
Hozzászólások
időrendi sorrend
Válasz erre: bokorur
Tisztelt Dana29!
Én mintha egy opera librettóját olvastam volna. Így nem jó az írás. Nincs benne élet. Kezdje így a történetét, és fejezze be ebben a stílusban! De a történet középső részében jelenítse meg a szereplőit. Használjon párbeszédeket, életképeket, írjon jellemrajzokat, ábrázoljon…
Elnézését kérem, de nem írnám, ha nem látnám Önben a tehetséget!
Egy segítő példa:
Dominka összepakolta a cuccait. Szétnézett a szobájában és elbúcsúzott a kedvenc hálószoba sarkától. Másnap már Tamásnál ébredt. Öröm és boldogság töltötte el…
Azonban minden csoda (öröm) pár napig tart. Hamar rá kellett jönnie, hogy igaz a mondás, miszerint lakva ismeri meg az ember a társát. Az a kép, ami a fejében volt Tamásról, gyorsan szertefoszlott. Már nem a rendszerető, a házimunkában segítő, odafigyelő embert látta maga előtt. Csalódnia kellett. Ezzel egy időben, a "rózsaszín köd" is elszállt…
Bokor
Köszönöm a véleményét, és a segítséget. Érzem én is, hogy hiányzik valami az írásaimból, nem sikerülnek olyanra, mint amilyennek szeretném olvasni őket. Megfogadom a tanácsait, és remélem jobban fogok írni.
Szívesen olvasnám a többi írásomról is a véleményét.
Köszönöm Dana
Én mintha egy opera librettóját olvastam volna. Így nem jó az írás. Nincs benne élet. Kezdje így a történetét, és fejezze be ebben a stílusban! De a történet középső részében jelenítse meg a szereplőit. Használjon párbeszédeket, életképeket, írjon jellemrajzokat, ábrázoljon…
Elnézését kérem, de nem írnám, ha nem látnám Önben a tehetséget!
Egy segítő példa:
Dominka összepakolta a cuccait. Szétnézett a szobájában és elbúcsúzott a kedvenc hálószoba sarkától. Másnap már Tamásnál ébredt. Öröm és boldogság töltötte el…
Azonban minden csoda (öröm) pár napig tart. Hamar rá kellett jönnie, hogy igaz a mondás, miszerint lakva ismeri meg az ember a társát. Az a kép, ami a fejében volt Tamásról, gyorsan szertefoszlott. Már nem a rendszerető, a házimunkában segítő, odafigyelő embert látta maga előtt. Csalódnia kellett. Ezzel egy időben, a "rózsaszín köd" is elszállt…
Bokor
Válasz erre: dana29
Köszönöm szavaidat, az eszem nekem is ezt súgja, de bizonytalan a szívem, mert mi van, ha ... Tudom nem kéne feltevésekbe bocsátkoznom, de ha rosszul választok? (Ugye tíz év, az tíz év.) Tudom, hogy önző dolog amit teszek, és engedni kéne, hogy mindenki boldog legyen. Furcsa dolog ez a "boldogság keresés".
Tudod teljesen igazad van, mert tényleg úgy érzem, nincs több lehetőség. Nem akarok egyedül maradni! Lehet pszichiátriai eset vagyok?
De mennyi ilyen eset van:)
Köszi
Válasz erre: MindenHatÓ
Úgy érzem, mintha legalább 60 éves lennél és félsz, nincs több lehetőséged, de úgy gondolom húszas éveidben járhatsz...saját tapasztalatom az, ami nem megy azt ne erőltessük és "elviselni" a másik szerelmét szerelem nélkül a legnagyobb bántás, amit okozhatsz neki. Amit Pinokkió ír részben igaz, a szerelem elmúlik (bár szerintem csak átalakul, ha elmúlik régen rossz), de nem ennyi idő alatt. Én most, negyven fölött érzem először azt, annyit kapok, amennyit adok és fordítva és életemben először több, mint egy év alatt ez nem múlik, hanem erősödik. Visszatekintve azt mondom, ez a szerelem, az igazi, amikor kölcsönös. És tudom, amikor majd ez átalakul, akkor is erősebb lesz mindennél, nincs helye benne harmadiknak. Ne tedd tönkre azt a férfit, aki szeret!! És amikor szakítasz ne mondd meg neki, hogy azért mert nem vagy szerelmes! Mondd neki, elengeded,mert "jobbat" érdemel olyan nőre van szüksége, aki megadja neki mindazt, amit ő szeretne. Próbáld meg Gergővel, de még az is lehet egy harmadik, egy sokadik lesz a megoldás. Remélem nem bántottalak meg, nekem ez jött le. Igaz, én sosem választottam a biztonságot a bizonytalanért. Ne félj a jövőtől, engedd el a múltat. Felesleges ragaszkodás van benned. Persze ha mégis 60 éves vagy, akkor nem szóltam....;-))
Tudod teljesen igazad van, mert tényleg úgy érzem, nincs több lehetőség. Nem akarok egyedül maradni! Lehet pszichiátriai eset vagyok?
De mennyi ilyen eset van:)
Köszi
(http://valasinfo.hu/valas/valasok-szama-magyarorszagon-egy-kis-valas-statisztika)
Pinokkió
Válasz erre: zsoltne.eva
Kedves Mindenható!
Nagyon jól próbálod a kedves cikkíró bizonytalanságát oldani az okos, bölcs, tapasztalt tanácsaiddal. Igazat is adok neked mindenben egyet kivéve és azt jól tudod miért. Az, hogy szeretünk valakit nincs korhoz kötve, még akár megkockáztatom szerelem is kialakulhat. Mindenütt, függetlenül kortól, akkor van gond, ha nincs viszonzás, vagy valamiért az egyiknek kevés. A jövőtől való félelem teszi? Lehet. De szerintem lehetősége még egy idősebb embernek is van, hogy mindent megpróbál még mielőtt végleg feladja, nem ám egy fele annyi korúnak.
Abban nagyon igazat adok, nem mindegy milyen módon közlöm a másikkal az érzéseimet.
Pussz,
Éva
Válasz erre: MindenHatÓ
Úgy érzem, mintha legalább 60 éves lennél és félsz, nincs több lehetőséged, de úgy gondolom húszas éveidben járhatsz...saját tapasztalatom az, ami nem megy azt ne erőltessük és "elviselni" a másik szerelmét szerelem nélkül a legnagyobb bántás, amit okozhatsz neki. Amit Pinokkió ír részben igaz, a szerelem elmúlik (bár szerintem csak átalakul, ha elmúlik régen rossz), de nem ennyi idő alatt. Én most, negyven fölött érzem először azt, annyit kapok, amennyit adok és fordítva és életemben először több, mint egy év alatt ez nem múlik, hanem erősödik. Visszatekintve azt mondom, ez a szerelem, az igazi, amikor kölcsönös. És tudom, amikor majd ez átalakul, akkor is erősebb lesz mindennél, nincs helye benne harmadiknak. Ne tedd tönkre azt a férfit, aki szeret!! És amikor szakítasz ne mondd meg neki, hogy azért mert nem vagy szerelmes! Mondd neki, elengeded,mert "jobbat" érdemel olyan nőre van szüksége, aki megadja neki mindazt, amit ő szeretne. Próbáld meg Gergővel, de még az is lehet egy harmadik, egy sokadik lesz a megoldás. Remélem nem bántottalak meg, nekem ez jött le. Igaz, én sosem választottam a biztonságot a bizonytalanért. Ne félj a jövőtől, engedd el a múltat. Felesleges ragaszkodás van benned. Persze ha mégis 60 éves vagy, akkor nem szóltam....;-))
Nagyon jól próbálod a kedves cikkíró bizonytalanságát oldani az okos, bölcs, tapasztalt tanácsaiddal. Igazat is adok neked mindenben egyet kivéve és azt jól tudod miért. Az, hogy szeretünk valakit nincs korhoz kötve, még akár megkockáztatom szerelem is kialakulhat. Mindenütt, függetlenül kortól, akkor van gond, ha nincs viszonzás, vagy valamiért az egyiknek kevés. A jövőtől való félelem teszi? Lehet. De szerintem lehetősége még egy idősebb embernek is van, hogy mindent megpróbál még mielőtt végleg feladja, nem ám egy fele annyi korúnak.
Abban nagyon igazat adok, nem mindegy milyen módon közlöm a másikkal az érzéseimet.
Pussz,
Éva
Válasz erre: dana29
Most összezavartál. Szóval van örök szeretet. De akkor mi különbözteti meg a silányan élő volt szerelmesektől? Hisz ők is szerethetik egymást? Vagy nem?
Tehát: vagy nem:-(
Válasz erre: Lizelotte
Ha Dominika ennyit tipródik Tamás miatt az már jelent valamit, nem? Tegye lapátra mind a két pasit, sportoljon, éljen, ÉRJEN, és majd jön, akinek jönnie kell!
Puszi,
L.
De lehet hogy tényleg csak éretlen Dominika:)
Köszi :))
pusy Dana
Puszi,
L.
Válasz erre: Ailet
Szia Dana!
Ha már ezt a költői kérdést feltette Dominika, akkor én ugyancsak költőien válaszolnék, ha nem bánod. Ha a szív nem képes dönteni, akkor majd az ész megteszi.
(Gyors mérleg, Tamás vs. Gergő, kérdések, strigula. Aki a rövidebbet húzza, az a vesztes. )
Nincsenek véletlenek! Ez viszont az én véleményem.
Üdv:Ailet
Mi van akkor, ha az ész nem jól dönt??
Vagy mindenképp jól választunk?
Igaz mindennek oka van, nincsenek véletlenek. Egyet értek veled!
Üdv Dana
Ha már ezt a költői kérdést feltette Dominika, akkor én ugyancsak költőien válaszolnék, ha nem bánod. Ha a szív nem képes dönteni, akkor majd az ész megteszi.
(Gyors mérleg, Tamás vs. Gergő, kérdések, strigula. Aki a rövidebbet húzza, az a vesztes. )
Nincsenek véletlenek! Ez viszont az én véleményem.
Üdv:Ailet
Válasz erre: Pinokkió
Persze a szerelem kell..., de az sajnos elmúlik...
Én még nem ismertem olyan párt, akik örök szerelemben haltak meg..., olyat igen, akik örök szeretetben. És boldogan élet, míg meg nem haltak...! (Silányan élő -volt- szerelmeseket is ismerek...)
Pinokkió
Válasz erre: dana29
Szia Pinokkió!
Köszönöm :)
De ha szeretjük aki szeret, és nincs szerelem, akkor nem silány az egész?
Üdv, Dana
Én még nem ismertem olyan párt, akik örök szerelemben haltak meg..., olyat igen, akik örök szeretetben. És boldogan élet, míg meg nem haltak...! (Silányan élő -volt- szerelmeseket is ismerek...)
Pinokkió
Válasz erre: Pinokkió
Szia Dana!
Örülök, hogy újra írsz:-)
Örök dilemma... szeretni vagy szeretve lenni jobb?
Talán szeressük, aki szeret, és viszont fognak szeretni.
Üdv,
Pinokkió
Köszönöm :)
De ha szeretjük aki szeret, és nincs szerelem, akkor nem silány az egész?
Üdv, Dana
Örülök, hogy újra írsz:-)
Örök dilemma... szeretni vagy szeretve lenni jobb?
Talán szeressük, aki szeret, és viszont fognak szeretni.
Üdv,
Pinokkió