újabb események régebbi események további események
19:41
wadbikaiy új cikket töltött fel
19:30
wadbikaiy új bejegyzést írt a naplójába
19:26
wadbikaiy új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
09:18
Tündér módosította a naplóbejegyzését
01:08
EdwardIsoma regisztrált a weboldalra
16:11
Blendervjo regisztrált a weboldalra
09:55
tushots új cikket töltött fel
09:39
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
09:33
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
18:00
Clara62 új cikket töltött fel
19:14
fyeifCitle regisztrált a weboldalra
09:55
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
09:31
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
19:25
Anyu módosította a naplóbejegyzését
19:20
Anyu új bejegyzést írt a naplójába
14:22
Ilpaki új cikket töltött fel
07:19
Augustbny regisztrált a weboldalra

Eljegyzésem története

2011. augusztus 11. - Látogatók száma: 102

Ez egy igazán érdekes, mondhatni romantikus kis sztori. Igaz legbelül vártam már, sejtettem, de a meglepetés ereje hihetetlen. Na igen... ha a férfi beindul, rendkívül romantikus is tud lenni.

Minden az előző napi találkozással kezdődött. (Azt tudni kell, hogy mi Miskolcon élünk). Mivel még nem élünk együtt, avagy szülőknél, így estére elváltak útjaink, épp nálam volt kedvesem, és onnan ment haza. Ez után a számítógépem előtt találtam egy nagy, és vaskos borítékot. Nem volt címzett, sem bélyeg vagy más a fehér borítékon, csak egy aprócska szöveg:

"Titkos hódolódtól."

Persze ki gondolna egy idegenre, amikor nem is tartott komolyabban kapcsolatot férfiak/fiúk társaságával, így mosolyogva leültem és kibontottam.

Három még kisebb boríték állt benne, külön címezgetve, hogy mikor nyissam ki őket. Az elsőt rögtön ki is bonthattam, csak az állt benne, hogy pihenjek és szépüljek, holnap korán kell kelnem. Izgalmasnak tűnt, hogy ilyen rejtélyes módon üzen, ráadásul az elejére egy szép kis idézet volt írva.

Reggel ahogy felébredtem, sor került a második boríték kibontására is. Ez már valóban olyan volt, mintha egy könyvből pottyant volna elő. Volt benne valamennyi aprópénz, és egy újabb, nyomtatott címke. Egy újabb idézet, alatta pedig az "utasítások", mi szerint menjek le a buszállomásra, és a 9 órakor induló egri buszra szálljak fel.

Hevesen vert a szívem, egyre izgalmasabbnak tűnt a dolog. Szépen felöltöztem, kicsinosítottam magam, ahogy szoktam, magamhoz vettem egy könyvet és egy tipikus női táskát, majd útnak indultam. Az utolsó borítékot a megérkezésemkor kellett kinyitni. Leszálltam a buszpályaudvaron, feltéptem a borítékot és egy újabb idézet kíséretében a térképen megjelölt helyre kellett mennem.

Szerencsére nem nagy városról beszélünk, és a térképekhez is értek így hamar odataláltam, ahol az én lovagom egy szál rózsával várt, amikor boldogan felé futottam. Azt hittem ekkor történik a csoda, de nem, csak kézen fogott és elkezdtünk Eger szép utcáin sétálni.

Felmentünk a várba is. Ősz volt már, jócskán kezdett hűlni a levegő, így kevés volt az ember, főként csak iskolás csoportok, de azokból is csak kettő. Pár percre olyanok voltunk, mint a gyerekek, izgatottan néztünk körbe, ha mertünk volna még a falra is felmászunk a szebb kilátásért - fiatalság bolondság.

Felmentünk egészen a legfelső toronyig amíg lehetett, innen be lehetett látni gyönyörűen az egész tájat. Fényképeztünk is, amíg bírta az elem - sajnos nem túl sokáig.

Ekkorra már elcsitult bennem az érzés, csak egy egyszerű kirándulásként gondoltam az egészre.

Körülöttünk elcsendesedtek, jobban mondva tovább haladtak az emberek. A sok bámészkodás után én is úgy gondoltam, hogy mehetünk tovább, amikor csuklómat megragadva visszarántott, ahogy felé perdültem épp akkor ereszkedett féltérdre, és félénk tekintettel nézett rám, miközben egy szál rózsa alakú gyűrűs dobozt felnyitott, és felém nyújtotta.

"Leszel a feleségem?"

Ez az a mondat, amit már gyermekkori álmodozásaim kezdete óta számtalanszor elképzeltem, de itt volt az élő pillanat, és nem is bírtam ki könnyek nélkül - ahogy majdnem most sem.

Számat finoman eltakarva mosolyogtam, sírtam, sikerült kimondanom az Igen- t a nagy meglepettségen, finoman felhúzta a gyűrűt az ujjamra, majd felállt és szorosan átölelt.

- Miért sírsz? - kérdezte szorosan tartva, mire csak az volt a válasz:

- Mert boldog vagyok.

Ezt követte a további séta, ebéd egy étteremben, újabb séta, majd egy kis pihenés egy teázóban - imádom a teákat-, végül közös hazautazás vonattal. Végig a fellegek fölött jártam, úgy éreztem enyém ez a nap, sőt az egész világ.

A cikket írta: timcsiikee

9 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

 
2013. február 25. 23:43
Jaj de romantikus! Minden hölgy ilyenről álmodik. Sok boldogságot nektek! :)
2011. december 19. 22:49

megtekintés Válasz erre: - 2011. október 8. 16:31

Szia!

Kedves történet!

Legyetek nagyon boldogok!

Köszönöm/köszönjük szépen :)
 
2011. október 8. 16:31
Szia!

Kedves történet!

Legyetek nagyon boldogok!
2011. augusztus 14. 18:15

megtekintés Válasz erre: katalina - 2011. augusztus 13. 23:05

Jól megsétáltatott. Egyébként nagyon kedves történet, biztosan egész életen át megmard neked, s legyen egész életetek ilyen boldog, mint most.

Köszönöm szépen :) én is remélem, hogy ha nem is ilyen, de jó lesz. :) Szerencsére a sétával nem volt gond, mert azt nagyon szeretem. :D Köszönöm a jókívánságot is :)
2011. augusztus 13. 23:05
Jól megsétáltatott. Egyébként nagyon kedves történet, biztosan egész életen át megmard neked, s legyen egész életetek ilyen boldog, mint most.
2011. augusztus 11. 09:01
Köszönöm :) Igen én is remélem, eddig minden jól ment :D :)
2011. augusztus 11. 08:54
Jaj, de szééép:) Gratulálok! :)
2011. augusztus 11. 08:52
Kedves Timcsi!

Ez tényleg nagyon szép!
Remélem a közös életetek is ilyen csodás lesz.

L.
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: