Erotikus
Laca és a sokk hatás (5. rész)
Látogatók száma: 73
- Szia! - üdvözöltem, és már majdnem megkérdeztem, hogy „ki az az én?”, amikor beazonosítottam a hangot. Laca volt. - Mizujs?
Pár másodpercnyi csendet követően erőt vett magán, és elcsukló hangon ezt mondta:- Sokat gondolkoztam kettőnkön… Olyan jól megvoltunk… nem gondolod, hogy elhamarkodott lépés volt a szakítás? Szeretnélek látni…Hiányzol.
Összeszorult a torkom. Borzasztóan hiányzott ő is nekem, de azt a kiabálós éjszakát nem tudtam kitörölni a fejemből.
- Jó… találkozzunk - adtam meg magam.
Az újrakezdést egy színházi előadással ünnepeltük meg, ahová Laca egyik barátjával, és annak feleségével mentünk.
Előtte természetesen a délutánt kettesben töltöttük. Laca elég furcsán viselkedett. Be akarta bizonyítani, hogy meggyógyult, képes a szexre, ezért kissé nagyképűen és fölényesen magához rántott, és ezt mondta:
- A tiéd vagyok Cédulka! Bármit tehetsz velem!
Nem tudtam felhőtlenül örülni a felajánlkozásának. Olyan mesterkéltnek, művinek tűnt a viselkedése, mintha egy másik Laca lett volna, nem az, akit megismertem.
Szeretkeztünk ugyan, de már az illata nem hatott rám olyan bódítóan, a veszekedésünk emléke olyan mélyen belém ivódott, hogy valami eltört bennem, képtelen voltam teljesen felszabadultan viselkedni.
Mindenesetre kiderült, hogy nem lett impotens, amivel gondolom nekem akart bizonyítani.
Aznap este ismét sokat ivott, egyik cigit a másik után szívta, teljesen nyeregben érezte magát. Biztos azt gondolta, hogy megvan az áhított nő, a szexszel sem volt gond, tehát nyugodtan dáridózhat. Észre sem vette, hogy a mosolygós maszkom mögött vérben forgott a szemem a látványától.
Ezzel a barátjával még nem találkoztam, így a feleségét is akkor ismertem meg. A csaj rosszallóan ecsetelte, hogy Laca nincs jó hatással a férjére, mert ivócimborának használja.
Sokat beszélgettünk, és megvilágosodtam.
Ami már derengett, egyértelművé vált: Laca alkoholista!
„Jesszusom! Egy cukorbeteg alkoholistába szerettem bele! Én nem vagyok normális!” - ezt szajkóztam magamnak folyamatosan, miközben Laca alkoholmámorban úszó arcát figyeltem.
Felidéztem az együtt eltöltött időt, és visszatekintve rájöttem, hogy számtalan jel utalt rá, amit nem láttam, mert a rózsaszín köd elborította az agyamat, és a szerelemtől teljes mértékben megvakultam.
Apránként összeraktam a képet, mint egy kirakós játékot, kockáról-kockára.
Laca meg akart nekem felelni. Azoknak az elvárásoknak, amelyeket elképzelése szerint én állítottam neki, de igazság szerint csak a képzeletében tulajdonította nekem őket. Én voltam a külső motiváció, akinek a kedvéért érdemes lett volna megváltozni, új életet kezdeni.
Ismerkedésünk előtt egy elveszett ember volt, sodródott, cél nélkül élte az életét, két végén égette a gyertyát. Tudta, hogy csak akkor tarthat meg engem, ha felhagy az önpusztító életmódjával, és jó útra tér. Ezért próbált meg leszokni a dohányzásról, és ezért tartotta magát távol az italtól. A fricska, amit kapott mindkettőnkre kihatott. Nem önmagát adta, a megfelelési kényszer oda vezetett, hogy kudarcot vallott az ágyban, és ingerültté vált. Hogyan is változhatna meg egyik percről a másikra egy 40 éves ember?
Az előadás után egyedül mentem haza, és tipródtam egész éjjel.
Először nagyon megsajnáltam, és megfordult a fejemben, hogy majd én leszek az a nő, aki kirángatja ebből a posványból, és lassan, fokozatosan haladva jó útra térítem, hiszen egyedül gyenge, szüksége van rám.
Végül meggondoltam magam. Tudjuk, hogy a szenvedélybetegség kezelése a szakembereknek is kihívás. Feltettem a kérdést: vajon lesz-e akkora erőm, és kitartásom, hogy egyedül is képes leszek segíteni?
Nem véletlenül mentek tönkre az előző kapcsolatai. Ahhoz, hogy valaki változzon, kevés a külső segítség, ő is kell hozzá. Laca a kapcsolatunk elején tudom, hogy szívvel-lélekkel akarta, de sajnos belebukott.
Talán ha erősebb lett volna a kötelék közöttünk, ha nem lett volna mögöttem megannyi sikertelen kapcsolat, ha nem cipeltem volna mázsás súlyokat a hátamon, akkor könnyedén nyakamba veszem az ő problémáját is.
VÉGE
Igaz történet.
A cikket írta: Lizelotte
Hozzászólások
időrendi sorrend
Mindenható! Hidd el, hogy egyre többen ismerkednek neten, köztük normális emberek is (pl. ÉN:)
És ezek az emberek hinni akarnak a csodában: találnak valakit, akivel boldogok lesznek.
Üdv,
L.
Happy end?? Pinokkió!! Az első rész első három sorából lejött vagy szélhámos, vagy egyéb léhűtő....
Lányok!! Normális ember nem ismerkedik neten, meg smsben, ha mégis, akkor nem megy oda mindjárt napokra stb. stb......
http://www.facebook.com/photo.php?fbid=2818055290803&set=a.2170883471912.132372.1241491077&type=3&theater
Messziről jött ember azt mond amit akar!
És ezek az emberek hinni akarnak a csodában: találnak valakit, akivel boldogok lesznek.
Üdv,
L.
Lányok!! Normális ember nem ismerkedik neten, meg smsben, ha mégis, akkor nem megy oda mindjárt napokra stb. stb......
http://www.facebook.com/photo.php?fbid=2818055290803&set=a.2170883471912.132372.1241491077&type=3&theater
Messziről jött ember azt mond amit akar!
Na bummm! Ez durrant:-( Én egy happy befejezést akartam nektek!
A valóságpontot kárpótlásijegyként adom neked!
Pinokkió
Sajnálom a fickót, de…
neki kell kilábalnia ebből, kérdés csak, hogy akar-e?
A barátnőm 10 éve szenved egy ilyen házasságban… tudna mesélni.
neki kell kilábalnia ebből, kérdés csak, hogy akar-e?
A barátnőm 10 éve szenved egy ilyen házasságban… tudna mesélni.
A valóságpontot kárpótlásijegyként adom neked!
Pinokkió
Most miért volt erre szükség? Kottára leírtad azt, amin én is már túl vagyok. A sikertelensége végre nem a mi hibánkra vezethető vissza. Ez a Laca is ott követte el a hibát, hogy megpróbálta leplezni azt, ami - persze - napnál világosabbnak kellett volna lenni, ha nem lettünk volna elfoglalva saját magunkkal, amit a vele való kapcsolat jelentett. (Bocsi, belekevertem a sajátomat.)
Sok vonatkozásban jó volt számodra... elvakított a lehetőség, hogy talán ő lesz az, aki megtestesíti mindazt, amit korábbi életedben nélkülöznöd kellett, és amit kerestél. Hát mint kiderült, nem így történt.
De jobb később, mint soha.... mégis, amikor egy ilyen múltra visszavezethető dologra fény derül, az keserű csalódás. Kinek? Hát egyértelmű.
Mindent egy lapra téve jól döntöttél. Hosszú és fáradtságos lehetett volna, míg eljut egyről a kettőre. Mint ahogy nálam történt, mindennek ellenére... jó a vége! Másszon ki a gödörből. Ne pózoljon. Vállalja fel a múltját, nem félrevezetve más embereket. Kinek tanulság ez, szerintem mindannyiunknak. De legfőképp neki!
Pussz,
Éva