Mixed
Látogatók száma: 100
Mint tudjátok egy ideje Londonban élek. Többször említettem már, hogy a világ minden tájáról élnek itt emberek. Ezzel kapcsolatos írásom. És mielőtt szó érné a ház elejét megjegyzem, senkit nem kívánok bántani, előnyben vagy hátrányban részesíteni stb...
A minap utaztam a metrón és érdekes társaságot figyeltem meg. Többször is felmerültek már bennem az alábbiak, de most érett meg írásra. Anélkül, hogy most emberek belső tulajdonságait elemezném, nézzük csak a külsőt...anélkül, hogy bárkit is bántani vagy megbántani akarnék. Csak úgy...egy gondolat.
Bizonyos állatfajoknál megtiltják azok mással való keresztezését. Gondolok itt pl. különböző kutyafajták keverésére. Vannak aztán az állatvilág "csodái", amikor ugye nem érdekli őket a papírforma, találkozik két kóbor állat, szerelembe esnek és érdekes példányok születnek...a természet mégis tartja magát az íratlan szabályokhoz és általában nem esik szerelembe egy holló és egy galamb.
De mi a helyzet velünk, emberekkel? Kanyarodjunk vissza a társasághoz. Az egyik férfi fekete bőrű volt, de teljesen európai vonásokkal. Kicsi orr, normális fejforma, normális száj, de nem is barna, inkább fekete. A másik egy kínai érdekes méretű és formájú fejjel, hatalmas szemekkel, de mégis láthatóan kínai vonásokkal. Velük volt egy fehér bőrű, félelmetesen kék szemű lány, barna hajjal (nem volt festve). Ekkor eszembe jutott az a hölgy, akit úgy fél éve láthattam. Csontsovány kicsi kínai nő, húzott szemekkel, fekete bőrrel, kicsike fejjel és hatalmas szájjal, ami nem plasztikai sebész kezét dicsérte, hanem valamelyik szülő örökítette a hölgyre, aki fekete-kínai keverék volt. Ő volt eddig a legdurvább keverék, akit valaha láttam. Komolyan rémisztő volt.
Abba most nem mennék bele, hogy ezek az emberek hogy nőnek fel, milyen etnikai hovatartozással stb. és abba sem, hogy mit hozhat ki a genetika.
Nem tudom hány gyermek születik kisebb-nagyobb testi hibával vagy éppen halva, mert szülei szerelembe esvén nem gondolják végig "mit alkotnak".
Tudom, érdekes kérdést feszegetek, hiszen az én párom is mixed, ha mi gyereket szeretnénk - szerencsére nem -, tovább mixelnénk az eddigieket. Volt olyan srác, akitől mikor megkérdeztem honnan származik, csak nevetett és elkezdte sorolni felmenőit, akik között volt olasz, spanyol, portugál és még ki tudja, nem is emlékszem már. Mondjuk ő kimondottan jól sikerült emberke volt. Itt önmagukat ezek az emberek úgy nevezik mixed. Ez rendben is van, persze senkinek sem tiltható meg, hogy kit szeressen. A sötét bőrűek kimondottan gyúrnak a fehér kék szeműekre. Ja igen, kék szemű feketét is láttam már...
Engem csak elgondolkodtatott a dolog, hogy bárhonnan nézzük is a származásunkat, a bőrszín, fül-, orr-, szem méret, haj és szemszín a természethez való alkalmazkodás folyamataként alakult olyanná, amilyenné minden népcsoportnál. Hogy ezen érdemes-e változtatni, mi lesz a hosszú távú hatása ezeknek a keveredéseknek, azt gondolom erre szakosodott emberek kutatják. Persze egy természetes mutáció folyamatosan része az életünknek, de ez is a környezeti hatások része. Nem kell messzire menni, elég megnézni gyermekeinket mennyivel nagyobbak, fejlettebbek, mint néhány generációval ezelőtt.
Nem kívánok tanulságot vonni, csak feldobtam egy labdát...hátha lesz aki folytatja gondolatmenetemet. Remélem Magyarország is eljut egyszer arra a szintre, hogy lehet erről beszélni. Itt teljesen természetes.
http://indavideo.hu/video/Kekszemu_Afro-amerikai_kisfiu
Kép a netről.
A cikket írta: MindenHatÓ
Hozzászólások
időrendi sorrend
Miért is szoktam mondani, hogy én "Apám lánya vagyok."... mert teljesen olyan az alkatom, mint az övé, ezért mondom mindig, hogy én nem vagyok sovány, csak vékony... izmos, erős, csontos... akár mint apám... Anyu az más kérdés, ő olyan kis töltött galamb forma, akár mint a húgaim... van is gondjuk a kilóikkal..., a bátyámnak és a nővéremnek velem együtt soha nem volt ezzel gondja.
A természetemről, amit örököltem tőle nem is beszélve... hát akkor, ha két különböző nemzetiségű keveredik össze, akkor miket tud produkálni a természet?
Legyen bármilyen valaki külsőleg, csak legyen önmagával elégedett... ne vetítődjön ki az egész életére valakiknek a pillanat műve... Hát nem egyszerű a kérdés.