Az értelmiségi szőke nő és a Lear király
Látogatók száma: 54
Ma este színházba megyünk. Négyesben, ahogy szoktunk: a barátnőm, a párja, a kedvesem, és én. Imádom a színházat, ennek ellenére előfordult már, hogy nem voltam ráhangolódva a darabra. A következő történet is erről szól.
Szóval az úgy volt, hogy sikerült egy 100 ft-os jeggyel bejutnunk a Lear király főpróbájára.
Az elején nagyon bejött az, hogy modernizálták a darabot. Érdekes, korhűnek abszolút nem nevezhető jelmezeket viseltek a színészek, díszlet, no az nem is volt.
Pár perc elteltével azt vettem észre, hogy nem tudom hogyan támasszam ki a fejem. Valami lehúzta. Lehet, hogy a fáradtságtól, de az is lehet, hogy az erős koncentrálástól "duzzadt" akkorára, hogy képtelen voltam tartani.
Először biztattam magam, hogy nyugi-nyugi, koncentrálj, figyelj! Aztán azt vettem észre, hogy elkalandoznak a gondolataim.
A barátnőm mogyorós csokival kínált.
Nagyon finom volt.
A körülöttem lévő emberek a táskájukban kotorásztak, a telefonjukat nézegették.
A barátnőm megbökött: - Két diplomám van vaze, de ezt a szart nem értem. Te?
- Én? - vágtam vissza - Nekem nagyon bejön. (Hazudtam.)
Minden perc egy örökkévalóságnak tűnt.
Nagy nehezen eljött a várva várt pillanat, véget ért az első felvonás.
Rohantunk ki az autóhoz, a társaságunkban lévő srác megkérdezte: - Ti mindig kiültök a kocsiba az előadás szünetében?
Kórusban válaszoltunk: - Áá nem, csak amikor haza akarunk menni!
A cikket írta: Lizelotte
Hozzászólások
időrendi sorrend
Szia Lizí!
Ez téged nagyon megfogott;-) Ennyire rossz volt?
(A feldobott kérdésre nem az volt a helyes válasz, hogy: "Nagyon bejön.", hanem, hogy: nekem is kettő...)
Üdv,
Pinokkió
Mondjuk inkább azt, hogy nem tudtam ráhangolódni.
(Ez nem igaz, nekem csak másfél... vagy pont ez a baj?! :)
Üdv,
L.
Ez téged nagyon megfogott;-) Ennyire rossz volt?
(A feldobott kérdésre nem az volt a helyes válasz, hogy: "Nagyon bejön.", hanem, hogy: nekem is kettő...)
Üdv,
Pinokkió