Bulizni jó! - avagy közeledik a Szilveszter (1. rész)

Látogatók száma: 48

Elmesélek egy történetet, hogy kissé ráhangoljalak benneteket a közelgő évzáró mulatságra.

A barátom Laci, lazán, melegítőben, egy nagy üveg Unicum Next-tel és egy DVD-vel a kezében toporgott a bejárati ajtóm előtt.
– Na, mit szólsz? – nyújtotta az orrom elé a piát és a DVD borítóját. - Ma csendes esténk lesz. Megnézzük ezt a filmet, közben elszopogatjuk az Unicumot. Hm?
– OK! – kiáltottam fel, mert akkor még halvány lila sejtelmem sem volt arról, hogy korántsem lesz nyugis az előttünk álló éjszaka.
Éppen készültem berakni a DVD-t a lejátszóba, amikor a barátnőm Mira telefonált, bulizni invitált. Pörgő hangon közölte velem, hogy ő és a párja be vannak sózva, zsezsegésre vágynak, de nélkülünk nem buli a buli, úgyhogy ha akarunk egy görbe éjszakát, tüstént szedelődzködjünk.
– Nem megyünk sehova – tájékoztattam. – Laci játszóruhában van, ebben nem mehet emberek közé, pláne szórakozóhelyre.
– Hazamegy és átöltözik! – adta parancsba a barátnőm.
Laci, mint egy gyászhuszár rázta a fejét, jelezve felém, hogy ezt nem tartja jó ötletnek, inkább maradjunk otthon.
De ekkor mintha az éteren keresztül Mira rám lehelt volna valamit, a fejemben ritmikus zene szólt, a lábaim mozgásba lendültek, ajkaim alkohol tartalmú ital után sóvárogtak.
– Felöltözök, értetek megyünk, hazavisszük Lacit, őt is átöltöztetjük, és mehetünk! – harsogtam a telefonba.
Sandán Lacira szegeztem a tekintetemet, aztán az Unicumra, mintegy jelezve, hogy hangulatfokozó gyanánt, kezdjük el a bemelegítést otthon. Értette a célzást, teletöltött egy kis pohárkát.
– Én nem iszom, vezetni fogok, jó? – adta tudtomra.
– Ez jó ötlet! – válaszoltam, és készülődni kezdtem.
Az Unicum Next kézről-kézre járt az autóban. Laci félórányira lakik tőlem. „Fél óra oda, 10 perc alatt átöltözik, fél óra vissza – számolgattam magamban – addig pont megisszuk az Unicumot!”
Be kellett szaladnom a mosdóba, de már kissé jobbra húztam, mint az autóm, amikor a futóművével gondok voltak. „Na, az én futóműveim is elég bizonytalanok.” – gondoltam amikor beléptem a mellékhelyiségbe. A WC csempéin a színes cirádák táncot lejtettek. „Nahát! – csodálkoztam – Ez a kis Unicum ilyen ütős?”

(folyt. köv.)

A cikket írta: Lizelotte

előző cikk következő cikk

2 szavazat