újabb események régebbi események további események
23:21
Tündér módosította a naplóbejegyzését
23:10
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
12:32
wadbikaiy új bejegyzést írt a naplójába
22:10
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
21:42
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését

Elzászi időutazás

2011. május 11. - Látogatók száma: 63

Aki Franciaországba indul, készüljön föl arra, hogy a többség nem szívesen szólal meg angolul- és nem biztos, hogy azért, mert nem tud...

A „Where is the church?” kérdésre a válasz „természetesen” franciául jön: „Il y a derriére la musée”. Küzdjön csak az eltévedt turista az elzásziak nyelvével. Ezt egy év felületes francia tanulással meg is tettem. Több- kevesebb sikerrel.
Győrből indul csoportunk, hogy tizenhat órás út után elérjük testvérvárosunkat, Colmart. Az első, amit látunk, egy közúti baleset, ahol motoros rendőr helyszínel. Dugóban araszolgatunk, majd végre elérjük szállásunkat, a barátságos kis szállodát.

Rövid pihenő után már útra is kelünk, hogy felfedezzük a még ismeretlen városkát. Ahogy haladunk, egymást érik a színesebbnél színesebb házikók, mintha egy mesébe csöppentünk volna. Az épületek aljában kis üzletek, amik csalogatnak: „Gyere be, nézz körül, vigyél magaddal plüssgólyát, hűtőmágnest!”- merthogy azokból rengeteg sorakozik a polcokon. Egy piros pulcsis, bakancsos gólya különösen megtetszik, bár nem olcsó, muszáj megvenni.
Elzász jelképe a gólya, ha fölnézünk, a kémények tetején megláthatjuk fészkeiket. A kimerítő barangolásban megéheztünk, így betértünk az egyik helyi étterembe.
Szerencsére itt jól elboldogultunk az angollal, és jóllakottan tértünk vissza szállásunkra.

A többségében 15. és 17. századi döngölt agyagból készült színes meseházak között megbújnak eredeti, sokszor vicces cégérek, amiket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Nagy kedvencem ez a kislányos-malackás, ami alatt egy büszke oroszlán vicsorog. Érdekes párosítás ez is!
Colmar a tipikusan középkori kisváros, mely büszke hagyományaira, és pillanatok alatt képes elérni azt, hogy az odalátogató felfedezze az időutazást.
A város kis hídjai, csatornái, például a Petit Venice (Kis Velence) hagyják, hogy az ember csak kóboroljon, és élvezze a páratlan hangulatot.

Másnap kora reggel Strasbourg felé vettük az irányt. Az Európai Parlament épületét belülről is megnézhettük. Leülhettünk a képviselők helyére, és a rövid előadás keretében átláthattuk, milyen döntéseket hozhatnak.
Itt, Strasbourgban ötévente tartanak választásokat, és minden európai uniós állampolgár szavazhat és jelöltetheti magát.
A Parlament feladata, hogy az unió polgárainak demokratikus akaratát érvényesítse.

A történelmi belváros, a Grand Ile impozáns épületeket tárt elénk. Az egyik legcsodálatosabb a képen látható Notre-Dame (Miasszonyunk) katedrális vízköpőkkel, díszes-színes óriási gótikus ablakokkal. Impozáns belső terében–belépődíj ellenében- megtekinthető egy figurás óraszerkezet, ami most is működik, és adott időközönként eljátszik egy dalt. Közben a faragott figurák mozognak a zene dallamára.
Mikor kiléptünk a székesegyházból és felfedezőútra indultunk a környező utcákba, feltűnt, milyen sok kéregető áll lesben, és 3-4 nyelven pénzt kér. Mint később megtudtam, sokan ebből élnek; nem is rosszul.

Franciaországi utunk legélvezetesebb programja kétségkívül a borkóstolás lett. Az Elzászban végighúzódó 170 kilométernyi Borok Útja (Route de Vins) megszámlálhatatlan pincét, lehetőséget kínál, hogy új élményeket gyűjtsünk. Az embernagyságú faragásokkal díszített hordók, a szebbnél szebb palackok, és az ízletes borok „saját környezetükben”elfogyasztva különleges élményt nyújtanak. A turistákra szakosodott házigazda a kérdéseinkre is válaszolt, rutinosan tette a dolgát. A konkurencia nagy, hiszen, minden sarkon, minden településen borospincékbe botlunk; ha akarjuk, ha nem. Mi akartuk…

Utunk legvégén egy Colmarhoz hasonló mesevilágba csöppentünk. Kis patakjával,
évszázados fagerendás mézeskalács-házaival Kaysersberg nőtt leginkább a szívemhez.
Itt született Albert Schweitzer, a Nobel-békedíjas orvos, zenész, teológus, tanár.
A városkában emlékkiállítása található, érdemes megnézni.
A város melletti dombon kastély magasodik, bár a vár jellemzőbb elnevezése lenne. Aki teheti, néhány napot mindenképpen szánjon Elzász csodálatos tájaira, remek időutazásban lesz része!

A cikket írta:

8 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2011. május 15. 22:31

megtekintés Válasz erre: férj - 2011. május 15. 20:28

Jó olvasmányos ez a beszámoló, gratulálok
én nem szeretem a franciákat, de szerintem Elzász az más, ott sok a német és így már érthető, hogy szép minden és rend van

Általánosítani nem szabad. Mint ahogyan mi magyarok sem vagyunk egyformák, úgy a franciák sem!
Örülök, hogy tetszett!:)
2011. május 15. 20:28
Jó olvasmányos ez a beszámoló, gratulálok
én nem szeretem a franciákat, de szerintem Elzász az más, ott sok a német és így már érthető, hogy szép minden és rend van
2011. május 15. 12:03

megtekintés Válasz erre: Divi Éva - 2011. május 15. 02:17

Nagyon tetszett. A francia nyelv nagyon szép, de elég nehéz is. Tanultam 4 évig és még tovább mert laktam Párizsban egy fél évet, de izgalmas volt. Az angolt most tanulom a leendő menyem miatt. Ez sem könnyű, bár ha egy idegen nyelvet beszélünk, a második már sokkal könnyebb, mert vannak hasonló értelmű szavak. Bár semmi nem ugyan az, vagy nem keverendő össze. Hiába míg élünk tanulni kell. Én vállalom, mert legalább tornázik az agyam, bár sokat kell írnom, hogy megmaradjanak a szavak. Üdv Éva.

Párizsba mindig visszavágyom. Sajnos gyakorlás nélkül én is elfelejtettem a nyelvtant, a szavakból is csak kevés maradt meg.
Az angoltól meg ne félj, hamar sikerélményeid lesznek!:)

Kitartást kívánok: Skoky
2011. május 15. 02:17
Nagyon tetszett. A francia nyelv nagyon szép, de elég nehéz is. Tanultam 4 évig és még tovább mert laktam Párizsban egy fél évet, de izgalmas volt. Az angolt most tanulom a leendő menyem miatt. Ez sem könnyű, bár ha egy idegen nyelvet beszélünk, a második már sokkal könnyebb, mert vannak hasonló értelmű szavak. Bár semmi nem ugyan az, vagy nem keverendő össze. Hiába míg élünk tanulni kell. Én vállalom, mert legalább tornázik az agyam, bár sokat kell írnom, hogy megmaradjanak a szavak. Üdv Éva.
2011. május 14. 20:38

megtekintés Válasz erre: Pinokkió - 2011. május 14. 09:34

Való mi jó,
vagy szó mi száll,
lepkeként röpül a képzelet,
együtt vagy nem de érezni tudok én veled ;-)

Hehe! Ez aranyos!:)
2011. május 14. 09:34

megtekintés Válasz erre: - 2011. május 14. 00:18

Pinokkió, nem is emlékszem, hogy ott voltál velem!:)

Való mi jó,
vagy szó mi száll,
lepkeként röpül a képzelet,
együtt vagy nem de érezni tudok én veled ;-)
2011. május 14. 00:18

megtekintés Válasz erre: Pinokkió - 2011. május 13. 22:20

Szia Skoky!
Köszönöm a remek kis mesevalóvilág időutazó sétát veled;-)
Üdv,
Pinokkió

Pinokkió, nem is emlékszem, hogy ott voltál velem!:)
2011. május 13. 22:20
Szia Skoky!
Köszönöm a remek kis mesevalóvilág időutazó sétát veled;-)
Üdv,
Pinokkió
2011. május 12. 22:27

megtekintés Válasz erre: Gyuri - 2011. május 12. 12:19

Én már tudom,hogyan van ez! Három éve időközönként Elzászban dolgozok.Hát én is kénytelen vagyok franciául tanulni,a franc,aki...
Szombaton ismét odamegyek.

Gyuri

Jó utat, Gyuri! Olyan szép az a táj, még az illata is más.:) Jól szippantsd be, s szerezz szép élményeket.

Skoky
2011. május 12. 12:19
Én már tudom,hogyan van ez! Három éve időközönként Elzászban dolgozok.Hát én is kénytelen vagyok franciául tanulni,a franc,aki...
Szombaton ismét odamegyek.

Gyuri
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: