Zöld-ség

Látogatók száma: 32

Fiatalkoromban néha úgy éreztem kilógok a sorból. Még az elszívott cigicsikket is addig hordoztam, amíg nem találtam szemetest.Társaimnak pedig oly sok minden hagyta el a kezét, laza mozdulattal.

Azóta leszoktam a cigiről, felnőttem, két tündéri kislány anyukája lettem.
A környezet védelme továbbra is a szívügyem maradt.Úgy nevelem a gyermekeimet, hogy Ők is érezzék, itt élünk a Földön, vigyázni kell rá.Mindez nem tudatos, "csak" természetes.
Megtanulták, hogy a szemétnek a kukában a helye.Soha semmilyen körülmények között nincs mentség a szemetelésre.
Játszótéren anyukák tapossák a csikket.Felfedező korban lévő lánykám értetlenül nézi, kérdőre von:Anya, az a néni miért dobta el a csikket?
Ez az őszinte gyermeki érdeklődés hozott már zavarba anyukákat.
Szelektíven gyűjtjük a hulladékot.A papír és a műanyag palackok bedobása a gyűjtőbe az Ő feladatuk.Nem azért, mert rájuk erőltettem, egyszerűen tetszik nekik.Közben játszva tanulnak.
Részt veszünk a Víz, a Föld világnapja programokon.Nagyon jó családi programokat szerveznek ezen alkalmakkor.
A Föld óráját is komolyan vettük.Nem szólt se tévé, se rádió, nem zúgott a számítógép, lekapcsoltuk a villanyokat.Háttérzaj nélkül csupán egymásra figyelve beszélgettünk.Megfogadtuk,nálunk gyakrabban lesz Föld órája.Ez nem csak a Földnek hasznos.

A cikket írta: sz.marcsi

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

boszorkány

Szívemből szóltál! Nálunk is így történik!

Fiona

Nekem az a gondolatmenet jut erről az írásról eszembe, hogy a magot, ha elültetjük, akkor mi vagyunk felelősek a fejlődéséért, mi alakítjuk, határozzuk meg az életét. A már meglevő fákat viszont csak nyesegetve lehet formálni.

Hajrá zöldek!