újabb események régebbi események további események
19:06
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
15:12
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
16:04
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
17:21
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába

Én még nem tudom hogy kezdjek hozzá?

Látogatók száma: 55

Gondolatok a 2012 május 18-án publikált "Közöny" és a 2015. december 17. napján írt, „Menthetetlen” c. cikk kapcsán és a mai nap…

2012

(„a régi jó szokások" nagy része csak béklyó és korlátozás, amit te itt közönynek nevezel, az egy lépés a szabadság felé. Miért muszáj mindenkinek egyszerre enni? Hátha nem egyszerre éhesek. Miért jó az, ha mondjuk reggelit készíthetsz valaki másnak? Nem vagy a rabszolgája.
Én egyedül lakom, és nincs az az ember, pénz, vagy bármi, akiért/amiért feladnám a szabadságomat.) Ez egy valaki véleménye volt a cikkem kapcsán, amit azóta akceptáltam.

2015

„Ha az embert nap mint nap olyan információözön éri, ami a lélek befogadóképességét meghaladja, mintegy feldolgozhatatlanná válik, csömör keletkezik benne, túlsúlyba kerül a választ nem váró információ - úgy is szoktuk ezt mondani, hogy szinte "megcsömörlik" - anélkül, hogy mélyebben utána nézne, kutakodna, elgondolkodna mi okozza a rossz közérzetét, azt a kellemetlen érzést, amit kezdetben csak átmenetinek vél - majd elmúlik alapon - teszi a mindennapi dolgát, észre sem veszi, hogy a lénye legmélyén sérült.

Elveszti igényét a mélyebb tartalmú emberi kapcsolatokra, a külső behatások irányába érdektelenné válik, apátiába süllyed, monoton, egyhangú életétől magányossá lesz...

Ha már nincsenek rá hatással a legkülönfélébb események sem, akkor ott baj van...

Érzi, tudja, de már nem tud, vagy nem is akar ellene semmit sem tenni, mert olyan régóta tart ez a lelki állapot nála, a mélyen benne rekedt gondolatokat már képtelen összefüggően a felszínre hozni, kimondani, megosztani, leírni, az empátia, a másik emberrel való törődés képessége, ami eddig jelen volt, de mégsem ért el vele semmit, akkor lassan a vágyai is háttérbe kerülnek.

Nem akar viszont - mert életösztöne erősen jelen van - a terhek súlya alatt összeroppanni, amit a hosszú idő óta tartó egyedülléte rárakott, lassan de biztosan eljut odáig, hogy énközpontúvá, önzővé, mindent maga megoldani akaróvá, mindenfajta segítséget elutasítóvá váljék. Egyetlen dolog válik számára fontossá, ami ezzel párosul, a nem önként vállalt szabadsága annak minden előnyével és hátrányával együtt.

Menthetetlen. Abban az értelemben, ha ezt a megmaradt igényét megpróbálja valaki korlátozni, minden igyekezete és jó szándéka is kevésnek bizonyul, olyan mély gyökeret vert nála ez az elhatározás.”

2016

"Én még nem tudom hogy fogjak hozzá?"...

Tudomásul kell venni, azzal, hogy este leteszem a fejem és a nap eseményeit magam mögött hagyom, mert egyszer elfáradtam, másodszor meg nem látom értelmét, még semminek sincs vége. Csak abbahagytam a gondolkodást és minden egyebet, mert ahhoz, hogy reggel felkeljek, mintha mi sem történt volna, erőre van szükségem, hogy tovább folytassam. Ezt mindenkinek magának kell érezni, mit bír el még.
Áldott éjszaka! A közérzetem viszont ettől még nem lett jobb. És erre akkor döbbenek rá, ahogy elkezdem a következő áldott napot, mert ez egy folyamat…

https://www.youtube.com/watch?v=Uq5hw0nVyIk

A cikket írta: zsoltne.eva

4 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

megtekintés Válasz erre: Ilona

Az ember egy idő után elfárad...Márpedig a fáradtság nem arról szól, hogy ihaj-csuhaj jaj, de jó kedvem van...Én már nem kutatom, mi volt 2012-ben és rá 3 év múlva. Valószínű, akkor is fáradt voltam, így december tájékán. Mégis, bár most is fáradt vagyok, tele gonddal, bajjal, kis örömöm is van. Az, hogy ma még vagyok és elmondhatom, fáradt vagyok. Tehát a sors kegyes volt hozzám, amit sokan már nem mondhatnak el...Hogy mi az öröm ebben, abban, hogy végzem a napi monoton munkámat, mintha rajtam kívül ez bárkit is érdekelne, hogy sokszor gondolok arra, van-e bárminek értelme, hogy érdemes-e reggel mindig felkelni és kezdeni a nagy semmit mindig előről, hát ezeken is szoktam gondolkodni. Aztán-bármilyen is a hangulatom, azt mondom, igen, van értelme, mert az élet ajándék, csak egyszeri és meg kell becsülni.Azt, hogy ÉLEK...

Puszi, Ilona

Nem baj Ilikém, kell, hogy legyen egy felület, ahol elpanaszoljuk egymásnak, mennyire elfáradtunk. :-)
Az ember egy idő után elfárad...Márpedig a fáradtság nem arról szól, hogy ihaj-csuhaj jaj, de jó kedvem van...Én már nem kutatom, mi volt 2012-ben és rá 3 év múlva. Valószínű, akkor is fáradt voltam, így december tájékán. Mégis, bár most is fáradt vagyok, tele gonddal, bajjal, kis örömöm is van. Az, hogy ma még vagyok és elmondhatom, fáradt vagyok. Tehát a sors kegyes volt hozzám, amit sokan már nem mondhatnak el...Hogy mi az öröm ebben, abban, hogy végzem a napi monoton munkámat, mintha rajtam kívül ez bárkit is érdekelne, hogy sokszor gondolok arra, van-e bárminek értelme, hogy érdemes-e reggel mindig felkelni és kezdeni a nagy semmit mindig előről, hát ezeken is szoktam gondolkodni. Aztán-bármilyen is a hangulatom, azt mondom, igen, van értelme, mert az élet ajándék, csak egyszeri és meg kell becsülni.Azt, hogy ÉLEK...

Puszi, Ilona

megtekintés Válasz erre:

Lesz ez még rosszabb is, hisz ez a cél!

A végkimenetel elkerülhetetlen, borzasztó, és egyértelmű!...a folyamat bekövetkeződő eredményét, nem nehéz megtippelni, főleg annak, aki tájékozódik a mindennapok folyamatában!

S amit mentenék, ha tehetném...


menteném

ott akarok lenni
ahová már visznek
nem tudok én hinni
a zsarnok reménynek
ma engem temessenek
holnap rázzák meg a földet
s a világ sebzett oltárának leplén
csorogjanak végre örömteli könnyek

Ne is törődj vele, Bakfitty! :-)
 
Lesz ez még rosszabb is, hisz ez a cél!

A végkimenetel elkerülhetetlen, borzasztó, és egyértelmű!...a folyamat bekövetkeződő eredményét, nem nehéz megtippelni, főleg annak, aki tájékozódik a mindennapok folyamatában!

S amit mentenék, ha tehetném...


menteném

ott akarok lenni
ahová már visznek
nem tudok én hinni
a zsarnok reménynek
ma engem temessenek
holnap rázzák meg a földet
s a világ sebzett oltárának leplén
csorogjanak végre örömteli könnyek
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: