újabb események régebbi események további események
07:52
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
07:18
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
23:49
Tündér módosította a naplóbejegyzését
23:48
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
06:51
wadbikaiy válaszolt egy szavazásra
06:50
wadbikaiy új cikket töltött fel
06:43
wadbikaiy új bejegyzést írt a naplójába
22:14
Beseiesere regisztrált a weboldalra
18:20
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
16:46
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
11:02
Black Ice módosította a cikkét
10:52
Black Ice új cikket töltött fel
23:15
Tündér módosította a naplóbejegyzését
19:20
Juhász András Géza módosította a cikkét

Egy óra utazás

2013. április 12. - Látogatók száma: 50

A tél kellős közepén dolgaimat intézendően Miskolcra kellett utaznom. A nagy hó miatt nem mertem kocsival nekivágni az útnak, de féltem a busztól is, hiszen hosszú évek óta sem busszal, sem vonattal nem utaztam.

Azt sem tudtam, most mik a "szokások", de félelmem alaptalan volt és végül élményként éltem meg ezt a nem túl hosszú utat.

Reggel volt még, mindenki igyekezett valahová. Bámészkodtam az ablakon, aztán figyelni kezdtem az utasok arcát. Arcok, tekintetek.
A busz másik oldalán, velem egy vonalban egy közönyös arcú idős úr ült, nem nézett se jobbra, se balra, láthatóan a gondolataiba mélyedt, időnként köhögött. Talán valamilyen kivizsgálásra utazott a központi kórházba.
Két üléssel előttem egy anyuka szorongott két kisgyermekkel, az egyik még óvodás lehetett, szundikált szinte az anyja ölébe bújva, a másik gyerek egyik kezével a párás ablakot törölgette és a tiszta nyiláson ki-ki kukucskált, a másik kezében egy óriás kiflivel birkózott. Az anya fáradtan és óvva figyelte mindkét gyermekét.
A busz megállt, fiatalok vidám kis csapata szállt fel, hangosak, vidámak, derűjük odavonzotta a tekinteteket, mindenki megtudta, mi történt velük tegnap, mikor jókat nevetve mesélték egymásnak a történteket, kicsit felrázva ezzel a körülöttük lévőket.
Hátul, fülére tapasztott telefonnal egy csinos kislány kacarászott, csillogó szeme sugárzott, nem volt nehéz kitalálni, kivel beszélgetett.

Utaztunk tovább, hamar elrepült ez az óra.
Arra gondoltam, hogy mindnyájan utazunk valahová és talán egyszer odaérkezünk, ahová álmainkban mindig is szerettünk volna eljutni, de sohasem sikerült. A titkos remények útjára..

Kép: Net

A cikket írta: Ilona

5 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2013. április 13. 19:31
Hölgyeim!
Aki akar, velem bárhová utazhat!


csókkal
Casanova
 
2013. április 12. 21:49
Köszi Ilona!

A titkos remények útja megmozgatta az én gondolataimat is...

pusz
Juli
2013. április 12. 21:43
Ez olyan jó kis novella téma lehetne. Annyi biztos, hogy jó élmény és fontos gondolatot adtál át nekem. Köszönöm. Titkos remények útja...
Üdv:A
2013. április 12. 21:09

megtekintés Válasz erre: Kőnig - 2013. április 12. 20:35

A " titkos remények útja"
Tetszik:-)

Köszönöm, Imre! :))
2013. április 12. 20:35
A " titkos remények útja"
Tetszik:-)
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: