Aranyosi Ervin: Ahogy a madarak…
Látogatók száma: 26
Saját vers, saját illusztrációval.
Ma reggel ismét madárdalra keltem,
lágy fény derengett át az ablakon.
Csendben hallgattam, s odakint a kertben
egy apró kórus trillázgatott nagyon.
Vidám dalukból, áldott élet áradt,
Kicsi szívükben öröm zakatolt.
Háladalt zengve a gyönyörű világnak,
élve a jelent, s várva a holnapot.
Mi, emberek, vaj’ mért nem vesszük észre,
az életünk, pont ilyen egyszerű.
Boldog lehetsz, gondolj mindig a szépre,
arcodat fesse a megértő derű!
Adj végre szárnyat képzelt vágyaidnak!
Amit remélsz, az mind tiéd lehet!
Nem szab határt semmi sem álmaidnak,
amire gondolsz, el is érheted.
Hitetlenséged, lehet ami gátol,
az akadályt is csak te építed.
Mert minden gond megoldódik magától,
- mégis oly kevés ember érti meg.
Ne legyen nyögés, vége akarásnak,
a természet sosem erőlködik.
A folyók folynak, sorra utat vájnak,
az élet mindig magától működik.
Csodálkozz rá e szépséges világra,
élvezd a jelent, értékeld a mát!
Szemed, füled, s szíved nyisd végre tágra,
érezd az élet ragyogó dallamát!
A cikket írta: Aerwin
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Pussz,
Tündér:-)
Igazad van!:)
Válasz erre: Tündér
Csodás a vers is és a saját illusztráció is! :-)
Pussz,
Tündér:-)
Üdv: Ervin
Válasz erre: juanitasenorita
Nagyon szép vers!
Igazad van!:)
És mi jár annak, akiknek igaza van? - A szája... :)
Válasz erre: Aerwin
Köszönöm szépen.
És mi jár annak, akiknek igaza van? - A szája... :)
Válasz erre: juanitasenorita
Nem biztos :-) szerintem inkább a gondolatai jó irányba!
Válasz erre: Aerwin
igazad van, csak poénnak szántam:)