Barátom a számítógép
Látogatók száma: 40
Készült: Budapest, 2009. június 20.
Mióta megismertem a számítógépet,
szinte ő a mindenem, barátom lett!
A gép nagyon sok mindenre hasznos,
azért mindenre mégsem alkalmas.
Nem helyes a játékot túlzásba vinni,
az információkat jó lenne ellenőrizni:
ügyelni kell, hogy a partnerünket
ne válasszuk ki a számítógépen.
Figyeld meg, mit ígérgetnek neked,
nem tudhatod, ki ül szemben veled.
A személyes találkozásnál tudod meg,
ki az, aki veled kedvesen elcseveg.
Ilyen találkozásnak tanúja lehettem,
a gépet ennek okául mégsem illettem.
Valaki randit adott egy netes levélre,
mi lett a vége?, arról beszélni lehetne!
Vonzónak, okosnak mutatta be magát,
ebből egész más lett a találkozásnál;
ígéretéből egy szó sem lett igaz,
a lány magából kikelve jött haza.
A megismert férfi azzal nem azonos,
mert akit meglátott, egy toprongyos,
üresfejű pasas. Már azt sem hitte el,
hogy vele társalgott a számítógépen.
Ezért a gépet okosabb célra használd,
minden elérhető vele, hisz’ sokat tud.
Hallgathatsz rajta zenét vagy híreket,
ha mást akarsz, rajta azt is elérheted.
Regényt alkotni? Azt is megteheted,
a számítógépen írni sokkal könnyebb.
Nem olyan, mint a korabeli írógépen,
hibákat is kijavítja, segít mindenben.
Ha számokat kellene összeadnod,
a gépen a számológépet megtalálod;
ha kimutatásokat kell szerkesztened,
a számítógépeden azt is elérheted.
Rajta megismerheted a világmindenséget:
a tudomány bármely ágában elmerülhetsz.
Kutathatod a tenger mélyének titkait,
tanulmányozhatod és az ég csillagait.
Számítógépen a világ bekopog hozzád,
munkahelyed is lehet, ha azt óhajtanád.
Okos a gép, nekem kedves, jó barátom:
sosem csap be; otthon és bárhol megtalálom!
Kép: Csipkbogyó
A cikket írta: katalina
Hozzászólások
időrendi sorrend
Való igaz, a számítógép mára elengedhetetlen kelléke életünknek, de óvatosan váljunk a rabjává, mert bizony gyorsan hatalmába tud keríteni bennünket.
Ha viszont megtaláljuk az egyensúlyt, és betartjuk azt, akkor elég időt fordíthatunk személyes kapcsolatainkra is !
A számítógép ma már elengedheetlen kelléke az életünknek. Nekem is, aki már bizony jó sok évet megéltem. Mindent ezzel intézek.
De az is igaz, hogy mint mindenben, itt is be kell tartani az egynsúlyt.
Közönöm, hogy érdeklődtél írásom után.
Szeretettel.
Szia Katalina!
Vitatkozom veled:-) Én informatikus vagyok, így persze közelebb áll a számítógépgép hozzám, de szerintem a gyermekeink meg már szinte itt élnek... (ez nem azt mondom, hogy feltétlen jó, de ez a valóság). Így az ismeretségeiket, sokszor a barátaikat, üzleti kapcsolataikat is itt szerzik, bonyolítják. Nekik már ehhez meg van a technikájuk, hogy itt is felfedezzék, ki az aki nem az igazat állítja magáról. A jövő nemzedéke már a számítógéppel él együtt. Ami nekünk még játék, az nekik az élet.
Bocs a hosszú hsz-ért, amúgy aranyos a cikked, 5*,
Puszi neked:
Pinokkió
Abban igazad van, hogy a jövő nemzedéke már nem csak benne él, de már beleszületik mindabba, ami sokaknak még - enyhén szólva szokatlan. Az én versemnek valóság az alapja, megtörtént eset (nos igen, kicsit szépítgetve), de mégis megtörtént. De nem az új nemzedékkel, hanem középkorú asszonnyal. Persze, vita nincs köztünk. Tudom, bármilyen modern műtyür a kezébe kerül egy óvodásnak, addig pl. én, előbb böngészem a használati utasításokat, ő már játszik vele... ez a mai valóság!
Köszönöm a látogatást és örülök, hogy elolvastad.
Én is puszillak! Kata
Ha viszont megtaláljuk az egyensúlyt, és betartjuk azt, akkor elég időt fordíthatunk személyes kapcsolatainkra is !
Vitatkozom veled:-) Én informatikus vagyok, így persze közelebb áll a számítógépgép hozzám, de szerintem a gyermekeink meg már szinte itt élnek... (ez nem azt mondom, hogy feltétlen jó, de ez a valóság). Így az ismeretségeiket, sokszor a barátaikat, üzleti kapcsolataikat is itt szerzik, bonyolítják. Nekik már ehhez meg van a technikájuk, hogy itt is felfedezzék, ki az aki nem az igazat állítja magáról. A jövő nemzedéke már a számítógéppel él együtt. Ami nekünk még játék, az nekik az élet.
Bocs a hosszú hsz-ért, amúgy aranyos a cikked, 5*,
Puszi neked:
Pinokkió