Csillagok válasza

Látogatók száma: 46

Álmom ma éjjel Hozzád vezetett,
érted ragyogtak a csillagok,
s egy közülük rám mosolygott,
millió kérdésemre választ adott.
Szívemben annyi kérdés válaszra várt
várjalak, vagy engedjelek szelek szárnyán tova már:
Engedjem-e hozzád szívem közel,
megtudom-e gyógyítani sebzett lelkedet,
gyenge, érhet-e gyengéhez?
Szívek szerethetnek-e láncra verten?
Nyújthat-e a remény egy új utat
vissza adva lelkednek,
mi benned már rég szétesett,
érzed-e még, hogy élni szép lehet?
Amikor az égbolt beborult, szíved jéggé fagyott,
felmelegíthetem-e még a dermedt fagyot.?
Félelmeim szélviharként járják át testemet,
bár megértenéd mi zajlik most szívemben.
Fáj a szó, szívemet érinti hangod,
az égen szerelem szivárvány ragyog.
Hív a csend, lépjek-e ki a fényre?
A szív megszólít, ne félj szeretni végre.
Repülhet-e egy úton két szárnyatört madár,
megadhatják-e egymásnak, mit lelkük oly régen várt.
Egy tiszta érzés, egy őszinte szeretet
kopogtat be egy zárt kapun,melyre nincs felelet.
Fürödhettél volna egy tiszta vízű tóban.
Bárcsak belső küzdelmedre válasz lehetnék,
de lásd bennem is dúlnak néma sikolyok,
a láncot rázzák, mit letépni képtelen vagyok.
Nézz be oda a mélybe, s ott őszinte válaszra találsz,
bízz bennem, s akkor talán rám találsz.
Kövesd mindig az egyenes utat,
mit tiszta érzésekben gazdag szíved mutat.