Emlékszem

Látogatók száma: 41

Kicsi voltál, nem is emlékszel,
aprócska kezed, gödör arcocskádon,
én csodáltalak, nekem voltál a csoda.

Aprócska lábad inogva indult útnak,
tárt karokkal várlak; meg ne üsd magad,
én csodáltalak, nekem voltál a csoda.

Első szavad balzsam volt lelkemnek,
majd jöttek sorban mind, ahogy sikerült,
én csodáltalak, nekem voltál a csoda.

Fájdalmad, bánatod hallgattam sokat,
reméltem túl leszel rajta és elfelejted.
Aggódtam érted, nekem Te voltál a csoda.

Röpültek az évek. Még emlékszem,
minden apró kedvességre és örömre.
Elfeledhetem? Nekem voltál a csoda.

Emlékeink vannak, hogy emlékezzünk!