Fényes gyeplőm...
Látogatók száma: 48
Megint rámjött, hogy verset kéne írni.
Fényes gyeplőm...
Sudaras nyár oszlopához
Napba mártott patkón röppent,
fényes gyeplőm kikötöttem.
Fényes gyeplőm sugaras,
házam magasságokig magas,
ha madár se járta vidékről
nagy vágtában hazatérőn
lovam csendesülve léptet,
felhő ormán szivárványból
gerlice fonja a fészket.
Fényes gyeplőm sugaras,
házam magasságokig magas,
a szférákat mérték fölébe,
Hajnali Csillag az éke.
Udvara holdas közepén
rugtat, táncol lovasával
a csillagos homlokú mén.
A cikket írta: Juhász András Géza
Hozzászólások
időrendi sorrend
Válasz erre: Tündér
"Ne beszélj a szabadságról. Beszélnek róla elegen. Szabadság itt, szabadság ott, ezt harsogják. De mi az ördögöt kezdhetsz a szabadsággal, ha nincs egy vasad se, nincs munkád, te vagy a legszabadabb a világon, de mit érsz vele? Elindulsz. De hova mész? És hogy? A hajléktalanok a legszabadabbak a világon, s mégis megfagynak a parkban egy padon. (...) Tudod, hány seggfej halt meg a szabadságért, miközben azt sem tudta, hogy mi az? Egyedül tudod ki szabad? Akinek van pénze. Azok igen."
/Niccoló Ammaniti/
"Nők nélkül mi férfiak hajléktalanok vagyunk. Egy ideje megtanultunk egyedül, nő nélkül élni, de ilyenkor csak lakásunk van, nem otthonunk."
/Müller Péter/
Pussz, Tündér
/Niccoló Ammaniti/
"Nők nélkül mi férfiak hajléktalanok vagyunk. Egy ideje megtanultunk egyedül, nő nélkül élni, de ilyenkor csak lakásunk van, nem otthonunk."
/Müller Péter/
Pussz, Tündér