Indián nyár

Látogatók száma: 43

A vers készült: 2010. szeptember 3.

Szeretem ezt az évszakot, akkor is,
ha fúj a szél, sötéten felhős az ég,
felettünk még szép a táj, s tarka a
határ... ami engem megvigasztal már.

Ez az indiánnyár… amikor zöld még
a rét, puha pázsit ad a nyájnak étket,
tarka virágok közt szerelmes párok
sétálnak. Fáradt napsütésben csend

ül a tájon, már nem csivitelnek a
fecskepárok. Messzire elszálltak,
melegebb vidékre, ahol áttelelnek,
de tavaszra majd újra visszatérnek,

a fészküket meglelik, rendbe teszik,
s a langyos időben tojásaikon ülve
kikelnek a kisfecskék. Anyamadár
bogarakkal eteti őket, felnőve majd

megtanulnak szállni. Légben röpködve
csicsergésükkel megörvendeztetnek
bennünket. S majd amikor újra eljön
az ősz, megint csoportba verődve

készülnek a hosszú útra, melegebb
vidékre szállnak, új otthonra lenek!

Kép: Csipkebogyó - Ösvény - Ösvény 2 - Őszi színek - Őszi színek 2