Kopjafa
Látogatók száma: 44
....mert az emlékek megrohantak.
Szemei csillogása beragyogta a temetőt.
Különös találkahely,
de megérintett minket
a hely szelleme.
Nem láttam mást,
csupán a két ragyogó szempárt.
Nem tudom hol várt, miben volt,
csak a két barna szempár vonzott.
Mellékucorodtam,
mesélt, én hallgattam.
Hallani akartam
örökkön örökké.
Hangja a lelkemig elért,
apró zöngései úgy simogattak,
mint egy finom csók közben
a remegő szempillák érintése.
Mindketten zavarban,
Ő beszélve, én hallgatva.
Láttam-e a válla fölötti fénylő pontot?
Igen, mégsem hittem.
Megijedtem.
Talán Ő a Másik Felem?
Már tudom, nincs talán.
S most?
Hantra borulva szomorkodok.
(Kép forrása: http://www.ujnautilus.info/node/289)
A cikket írta: Bíborka
Hozzászólások
időrendi sorrend
Tisztelt Bíborka!
A másik felünk létezik..., néha meg elveszítjük azt.
Nagyon szépen végigvezetett gondolatok.
Gratulálok!
Bokor
Köszönöm a hozzászólást, "kritikát".
Üdv, Bíborka
Azt mondják, borúra derű, tehát csak fel a fejjel!
Pussz Tündér
Bár ez nem nem igazán "borúból" született. Fájdalmas felismerés -talán-.
Üdv, Bíborka
A másik felünk létezik..., néha meg elveszítjük azt.
Nagyon szépen végigvezetett gondolatok.
Gratulálok!
Bokor
Pussz Tündér
Szia Bíborka!
:( de szomorú! Nem szeretem a szomorúságot, mert szívfacsaró. Én meg nem szeretek sírni. Megható nagyon.
Üdv:A
Ez most szomorkás lett, de ilyen pillanatok is vannak, sőt kellenek.
Köszönöm.
Üdv, Bíborka
Szijjja!
Ez nagyon szomorkás lett Bíborka. De tetcett!!!!
Tyson
Vannak ilyen pillanatok is, és van amiket valamilyen formában meg kell örökíteni. Ez most ezért "született".
Örülök, hogy tetszett.
Üdv, Bíborka
:( de szomorú! Nem szeretem a szomorúságot, mert szívfacsaró. Én meg nem szeretek sírni. Megható nagyon.
Üdv:A
Ez nagyon szomorkás lett Bíborka. De tetcett!!!!
Tyson