Múló szerelem...
Látogatók száma: 42
Nem kenyerem a beszéd,
ne kérdezz!
Zavart látok szemedben,
mit kavart
kusza szálon futó élted,
s nem érted,
éjjel, ha hazaesel,
étel vár,
széles vetett ágyunkban
kéjt álmodsz,
nyakadba fúrja fejét
valaki,
puha bőrét arcodhoz
érinti,
reggel pihenten ébredsz,
simogatsz
selymes hajú kis fejet,
kisfiad
bújik hozzád szüntelen,
hiányod
nagy űr piciny lelkében,
nem érzed?
Miattam világgá mehetsz!
Ne feledd,
neki örökre apja
kell legyél!
Hozzászólások
időrendi sorrend
Ez nagyon meghatott...szépet írtál!
Pussz,
Tündér