Ne olvasd el
Látogatók száma: 44
Nem egészséges elme gondolatai...
Azt hittem, a világ szép,
A világ jó, a világ boldog.
Csalódtam…
Számomra a felhők véreznek,
A madarak némák,
A szél hidegen lehel bele
A magányos emberek szívébe.
Nem tudtam, hogy a magány
Nem a társnélküliség,
Hanem a magány a lélek
Bágyadt pillantása a fénybe
A vágyakozás útja
A csendbe, a némaságba,
A fullasztóan sűrű sötétbe.
Azt hittem amit látok az jó,
Hogy én is boldog lehetek, mint más.
Azt hittem az érzés ad életet,
De már tudom, hogy inkább elveszi azt.
Már nem a nevetés tesz boldoggá,
Hanem a semmi.
A nagy francos, mocskos,
Átható határtalan semmi.
Szemét, aljas senkiházi.
Csak némán hallgat,
Majd tüntetően kézen fog
És megmutatja hogy mi az amire vágysz.
Ő erős, te gyenge,
S mint ahogy a vad lovak gázolnak át
A földön haldokló levelek gyönge testén,
Úgy tépi ki szívedből a fájdalmat,
Amiről neked azt mondták, hogy az élet.
Hozzászólások
időrendi sorrend
Kedves NePé mester!
Írom, ami először eszembe jutott:
Úristen, ez eszméletlen jó!!!!!
"a lélek bágyadt pillantása a fénybe" ennél festőibb kifejezést a magányra még nem olvastam/hallottam.
Érdekes, hogy nekem nem a mély fájdalom tartalom érződött. Persze nem vidám vers, de sokkal inkább egy amolyan fájdalmasan megvilágosodott állapotot tükröz.
Gratulálok, engem lenyűgözött ez a vers!
Köszönöm, üdv, Zsizsik
Köszi hogy benéztél és nagyon köszi a kommentet is! :)
Írom, ami először eszembe jutott:
Úristen, ez eszméletlen jó!!!!!
"a lélek bágyadt pillantása a fénybe" ennél festőibb kifejezést a magányra még nem olvastam/hallottam.
Érdekes, hogy nekem nem a mély fájdalom tartalom érződött. Persze nem vidám vers, de sokkal inkább egy amolyan fájdalmasan megvilágosodott állapotot tükröz.
Gratulálok, engem lenyűgözött ez a vers!
Köszönöm, üdv, Zsizsik
Köszönöm hogy megtiszteltetek figyelmetekkel és kommentjeitekkel!
Szeretlek benneteket! :)
Ez nagyon keményre sikeredett.
Jóóó!
Üdv,
Pinokkió
Üdv: Ailet
Nem tudom kinek a gondolatai ezek, de valóban nem egészséges elme, aki az életről így ír.