Repülés
Látogatók száma: 57
Van hetedik érzék..Dél körül tettem fel ezt a versemet és 13.30-kor meghalt az egyik legjobb, gyerekkori barátnőm :(
REPÜLÉS
Földobtál és én átrepültem
a nagy kékségen, lebegek
s te álltál ott, mint ember
mikor Istenhez imádkozik
kitárt karral és felemelt fejjel,
s a lélek találkozik a végtelennel.
De hol a határ? Félek
csillagok útvesztőjében eltévedek,
s kikerülve a delejes vonzásból
marad-e belőlem valami
a földi világból?
Vagy repülök örökkön
a csillagközi térben,
majd testem elolvad
a nap közelében
s nedveim kicsapódnak
a fűszálakon
áttetsző cseppekben
egy ködös reggelen..
Félek, mert nem tudod
a kis csepp én vagyok..
A cikket írta: Ilona
Hozzászólások
időrendi sorrend
Hát nefélj kedves Ilona!
Életem legszomorubb percei a műtétem előtti búcsúzás volt a lányomtól.
A legszebbek egyike a Nagyfény előtti jelenlétem volt és 5 nap múlva az eszmélésem,mikor újra a lányom arca ködlött fel elöttem az intenzíven.
Olyan csodás élményt kaptam,amit soha nemfogok elfeledni.
Az biztos,akit a szeretet vezérel ebben a világban,annak semmi félnivalója!
Azt hiszem, ez az egyik legnagyobb dolog.."Mikor Rá gondolok, már nem félek"-mert a halálfélelem egész életünket végigkiséri . Csak megsúgom: én is félek..:)
Életem legszomorubb percei a műtétem előtti búcsúzás volt a lányomtól.
A legszebbek egyike a Nagyfény előtti jelenlétem volt és 5 nap múlva az eszmélésem,mikor újra a lányom arca ködlött fel elöttem az intenzíven.
Olyan csodás élményt kaptam,amit soha nemfogok elfeledni.
Az biztos,akit a szeretet vezérel ebben a világban,annak semmi félnivalója!
De mennyire! (egyelőre)
Én időnként beszélek róla,bár néha kapok érte.
A halál.olyan mint az alvás!
Szép lassan elillan a jelen világ.
Helyébe lép egy más.
egy szép,
egy csodás.
Hivogat a FÉNY szereto melege.
Mikor Rá gondolok,
már nem féltelek:)
Kedves Imre!
Én is azt vallom, hogy a világon mindennek oka van, minden mindennel összefügg.Soha nem lehet tudni, mi miért történik.Többször olvastam már arról, hogy aki megtapasztalta a halálközeli állapotot,sőt, ha rövidke ideig járt már odaát, az az ember nem fél többet a haláltól, és mintegy nagy élmény hatására meg is változik..
Én nem tudom, de hiszek ebben, mint ahogy abban is, hogy nem csak egy életünk van..Köszönöm, hogy ebben megerősitettél!
Sajnos a halálról beszélni, irni még napjainkban is félő téma, tabu. Pedig az élethez hozzátartozik..
Üdv. Ilona
Én időnként beszélek róla,bár néha kapok érte.
A halál.olyan mint az alvás!
Szép lassan elillan a jelen világ.
Helyébe lép egy más.
egy szép,
egy csodás.
Hivogat a FÉNY szereto melege.
Mikor Rá gondolok,
már nem féltelek:)
Kedves Yolla!
A Te realista életszeméleteddel is egyetértek. Amig élünk és engedik, próbáljuk meg magunkat jól érezni..
Azon vitatkoznék kicsit, hogy a "túloldalról még nem jött vissza senki".
Számtalan esetet hallhattunk, akik a klinikai halál állapotából visszatértek..
Puszi, Ilona
Én még realistább vagyok, mert Jézus is feltámadt!?.....
Puszi. István
Kedves Ilona!
Mindig azt vallom, hogy élő az élővel, holt a holttal.
Még nem jött vissza senki a túloldalról, hogy elmesélje, mi van ott, tehát itt és most kell jól érezni magunkat, ha tudjuk.
Pussz: Yolla
A Te realista életszeméleteddel is egyetértek. Amig élünk és engedik, próbáljuk meg magunkat jól érezni..
Azon vitatkoznék kicsit, hogy a "túloldalról még nem jött vissza senki".
Számtalan esetet hallhattunk, akik a klinikai halál állapotából visszatértek..
Puszi, Ilona
Ne bánkódjatok,ne sírjatok!
A halál jobb az életnél. Én jártam már benne,Kellemes emlékem maradt. Megváltoztatott,pl nem félek tőle,azóta írok.stb.
Vasárnap is közel álltam hozzá.Elgondolkodtam menjek,nemenjek? De mivel eszembejutott mennyi dolgom,mennyi tanulnivalóm van még e világon,hát maradtam.
Mindennek oka van e világban,csak nem mindíg látjuk azonnal. Visszanézve életünkre rájövünk mi,miért történik velünk. Akkor van csak baj,ha nen okulunk a múltunkból.
Egy biztos,a végén minden megvilágosodik számunkra.
Legyetek jó egészségben,szeretetben.
Én is azt vallom, hogy a világon mindennek oka van, minden mindennel összefügg.Soha nem lehet tudni, mi miért történik.Többször olvastam már arról, hogy aki megtapasztalta a halálközeli állapotot,sőt, ha rövidke ideig járt már odaát, az az ember nem fél többet a haláltól, és mintegy nagy élmény hatására meg is változik..
Én nem tudom, de hiszek ebben, mint ahogy abban is, hogy nem csak egy életünk van..Köszönöm, hogy ebben megerősitettél!
Sajnos a halálról beszélni, irni még napjainkban is félő téma, tabu. Pedig az élethez hozzátartozik..
Üdv. Ilona
A halál jobb az életnél. Én jártam már benne,Kellemes emlékem maradt. Megváltoztatott,pl nem félek tőle,azóta írok.stb.
Vasárnap is közel álltam hozzá.Elgondolkodtam menjek,nemenjek? De mivel eszembejutott mennyi dolgom,mennyi tanulnivalóm van még e világon,hát maradtam.
Mindennek oka van e világban,csak nem mindíg látjuk azonnal. Visszanézve életünkre rájövünk mi,miért történik velünk. Akkor van csak baj,ha nen okulunk a múltunkból.
Egy biztos,a végén minden megvilágosodik számunkra.
Legyetek jó egészségben,szeretetben.
Mindig azt vallom, hogy élő az élővel, holt a holttal.
Még nem jött vissza senki a túloldalról, hogy elmesélje, mi van ott, tehát itt és most kell jól érezni magunkat, ha tudjuk.
Pussz: Yolla
Nekem mostanában halt meg egy nagyon kedves sorstársam, autista gyermekes anyuka.. Szegény fiú többé nem megy haza.. szegény fiúcska... ezentúl hiába várja az imádott anyukáját, többé nem fog megérkezni hozzá... ő is szakosított intézményben él.. A nagyfiú ugyan olyan ragaszkodó, mint az én fiam, ő is anyás fiú, mint az enyém..
Nem kegyes a sors! Kedves sorstársam a szintén autista fiával megjárta a hadak útját, mint valamennyien, de megtámadta a gyilkos kór, és el is vitte őt...
A sors fintora... januárban 3 hozzám közel álló személy hunyt el egymás után... mindhárman egy hónap leforgása alatt..
Az első elhunyt személy... egy nappal az egyik vizsga előtt, ami már halasztott vizsga volt, a másikról vizsga közben jött az értesítés, dupla gyászhír egy vizsga leforgása alatt, és a 3. a kedves sorstársam, akit, bár később tudtam meg, de nagyon megrázott a halála... én végig reménykedtem benne, hogy képes küzdeni, és legyőzni a gyilkos kórt.. - de nem így lett...
Igen, ahogyan irod, a sors nem kegyes és nem egyforma marokkal osztogatja sem az örömöket, sem a bánatokat. De bele kell ebbe törődnünk, mát nem tehetünk..Nekünk csak a reménykedés adatott meg..:(
Hidd el, tudom mit érzel, nekem már senkim sem maradt, pedig 30 múltam. Családom már nincs, csak az emléke. Nem tudom, néha gonosz -e sors, vagy Isten. Valahol azt olvastam: Isten nem azt adja, amire vágyunk, hanem amire tényleg szükségünk van. Nos nem tudom. Csak reménykedem benne, hogy ez igaz.
Csak vigasztalni tudlak, nagyon fájó, hogy ennyi idősen magadra maradtál..De minden úgy történik, ahogy a sors akarja. S hogy miért igy történt? Egyszer talán a válasz megtudod..
Köszönöm, Marius Crowen!
Én úgy érzem, az idő nem gyógyitja meg a fájdalmakat, csak enyhiti..Mint ahogyan a napon felejtett szines ruha is megfakul, de ruha marad..
Puszi, Ilona
Nem kegyes a sors! Kedves sorstársam a szintén autista fiával megjárta a hadak útját, mint valamennyien, de megtámadta a gyilkos kór, és el is vitte őt...
A sors fintora... januárban 3 hozzám közel álló személy hunyt el egymás után... mindhárman egy hónap leforgása alatt..
Az első elhunyt személy... egy nappal az egyik vizsga előtt, ami már halasztott vizsga volt, a másikról vizsga közben jött az értesítés, dupla gyászhír egy vizsga leforgása alatt, és a 3. a kedves sorstársam, akit, bár később tudtam meg, de nagyon megrázott a halála... én végig reménykedtem benne, hogy képes küzdeni, és legyőzni a gyilkos kórt.. - de nem így lett...
Rohan az idö:Sajna
Egy fénykép leszünk majdan
Emlékké valunk egy napon
Csak par sor a sirhanton.
Részvétem.
Pontosan, ahogyan irod..Néha elgondolkodom, mi marad az emberből és csak kérdezem: ennyi az élet? A földi bizonyára..
Őszinte részvétem. Bizony van hetedik érzék..
Én úgy érzem, az idő nem gyógyitja meg a fájdalmakat, csak enyhiti..Mint ahogyan a napon felejtett szines ruha is megfakul, de ruha marad..
Puszi, Ilona
Egy fénykép leszünk majdan
Emlékké valunk egy napon
Csak par sor a sirhanton.
Részvétem.