Szerelem

Látogatók száma: 39

Szerelem izére érezve
Vad tűzben egyesültünk
Mindegy, hogy hol,
Temető csendjében
Vagy sűrű erdő rejtekében,
A világ meghalt köröttünk.
Csak te voltál és én.
Lágy asszonyi öleléssel
Fontam köréd karjaim,
Ringatózó csónak voltunk
Tó vizén, esti szürkületben,
Szerelmes csókjainkat
Csak a Hold látta,
Mert ketten voltunk
Te és én.
Megtört tested karjaim közt
Csendesen simogattam,
Szemedben a régi tűzzel
Kérted, csak egyszer még,
S végtelen szerelemmel
Együtt voltunk
Te és én.
Azóta mint vizesésből
Lezúduló viz alatt
Lent a mélyben és habokban
Fuldoklom csak
sziklába kapaszkodva
Melyek az emlékeim,
Magányosan tűnődve a múlton,
Nem maradt más,
Csak én..
/BI
Kép:Net