Temetés
Látogatók száma: 54
a szél süvít
a test remeg
egy kutya nyüszít
feketék az emberek
a láng lobog
friss halom virág
fehér-arany szalagok
gépiesen mormolt imák
a könny pereg
ólmosak a léptek
néma gyászoló sereg
szívekből darabokat tépnek
a föld zuhog
megnő a sírhalom
ősi fejfa tövében murok
utolsó fellépő a halál-színpadon
A cikket írta: Amarilla
Hozzászólások
időrendi sorrend
Szeretettel: Orsolya
Szia Amarilla! Szomorú, de mégis szép vers tolladból! Üdvözlettel Orsolya
Köszönöm, hogy olvastatok.:)
Az írásjelekről: szándékosan maradtak el. Mivel az egész versben következetesen nem használtam írásjeleket, így nem került pont a végére pont.:)
Szeretettel: Amarilla
Éva, Kisréka!
Dramaturgiailag van hiányom. A halál egy "pont" az ember élete végén, ezt hiányoltam, de lehet direkt nincs ott a pont, ezt kérdezem az írótól. Annak is van jelentése, ha nincs lezárás.
Üdv, Pinokkió
Hát én ezt rögtön gondoltam. Hát igen, a vége, az pont a vége!
Pussz,
Éva
Szia!
Nekem nem hiányoznak az írásjelek, de egy ilyen szomorú esemény sem.
Pussz,
Éva
Dramaturgiailag van hiányom. A halál egy "pont" az ember élete végén, ezt hiányoltam, de lehet direkt nincs ott a pont, ezt kérdezem az írótól. Annak is van jelentése, ha nincs lezárás.
Üdv, Pinokkió
Nekem nem hiányoznak az írásjelek, de egy ilyen szomorú esemény sem.
Pussz,
Éva
Tudod Pinokkió, ez a költői szabadság!
A tőmondatos sorokkal elérted azt a hangulatot, amit a téma megkíván.
Gratulálok.
Ez szomorúan remek lett. A végére rakj egy pontot, nekem az az egy hiányérzetem volt, de lehet direkt nem?!
Üdv,
Pinokkió