Titok
2011. március 24. - Látogatók száma: 53
Dörömböl, lüktet,
feszít és mardos.
Torkom szorítja bilincsbe,
szívemen kalapál édes, vad zenét,
agyamba dobolja ritmusát.
Ta-tamm, ta-tamm!
Ki-ki! El!
Szállj szárnyakon,
suhanj hangokon, ordíts!
Szívdobbanásokon indíts lavinát!
Csak menj, engedj szabadon!
De csitt! Halkul a kín, szelídül a zene,
simogat a szél, elalél, alszik az indulat.
Párnájára tér aludni a dühöngő kárhozat.
A cikket írta: Nurse
Hozzászólások
időrendi sorrend
Hmmm. Lehet, hogy rossz szót használtam?
Azt akartam írni, hogy minden vihar elül egyszer. Bármekkora is, és minden bűn megbocsájtatik.
Nurse
Pinokkió
Szia Nurse!
Nagyon jóóó, csak az utolsó sort nem fogtam:-(
Üdv,
Pinokkió
Azt akartam írni, hogy minden vihar elül egyszer. Bármekkora is, és minden bűn megbocsájtatik.
Nurse
Nagyon jóóó, csak az utolsó sort nem fogtam:-(
Üdv,
Pinokkió