Titok

2011. március 24. - Látogatók száma: 53

Dörömböl, lüktet,
feszít és mardos.
Torkom szorítja bilincsbe,
szívemen kalapál édes, vad zenét,
agyamba dobolja ritmusát.
Ta-tamm, ta-tamm!
Ki-ki! El!
Szállj szárnyakon,
suhanj hangokon, ordíts!
Szívdobbanásokon indíts lavinát!
Csak menj, engedj szabadon!
De csitt! Halkul a kín, szelídül a zene,
simogat a szél, elalél, alszik az indulat.
Párnájára tér aludni a dühöngő kárhozat.

A cikket írta: Nurse

előző cikk következő cikk

7 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

Tetszik Üdv Éva.

párbeszéd

Válasz erre: Nurse - 2011. március 25. 06:24

Hmmm. Lehet, hogy rossz szót használtam?
Azt akartam írni, hogy minden vihar elül egyszer. Bármekkora is, és minden bűn megbocsájtatik.

Nurse

Ezt értettem én kb., csak nekem a "titok" volt a lényeg, de neked úgy látom volt egy mögöttes gondolatod is. És talán az lett volna a lényeg, neked.
Pinokkió