A legjobb védekezés… (Játékra)

Látogatók száma: 47

Rokonlélek, Kalap, Gyermekáldás, Kitartó, Gyöngyházszínű,

A legjobb védekezés a támadás, ezért ideje lendületbe jönnöm és elkápráztatnom olvasóimat nem mindennapi történetemmel, csak úgy, mint eddig. Ha ez egyszer sem jött össze, nem nagy tragédia, mert én egy áldozat vagyok csupán, akit megtámadtak.

Mintha lelassult volna körülöttem a forgalom, sehol egy sietős ember és a tér közepét célozták meg valamennyien, akárcsak én. Amint közeledtem feléje, kétségem sem volt afelől, hogy ezt sem a Mikulás állította oda. Attól a perctől fogva, hogy felébredt bennem ez a gyanú, rám már semmi sem hatott, még a gyöngyházszínű csillogások sem végig az úton, ami pedig már messziről fel-felcsillant. Láttam mennyi rokonlélek állja körbe, és kétkedve fogadja azt az erőfeszítést, amit e matuzsálem faóriással műveltek. Hát nekem sem igazán tetszett, bár ez még korántsem a végeredmény volt. Már bántam is, ahogy egyre többen vették körül és láttam a paprikapirosra csípett arcokat, nekem is fáztak már a végtagjaim, hiszen a mínuszok csak úgy röpködtek a levegőben és már az én orromon is hópelyhek olvadoztak. Csak előzetesen egy felfedező körútra indultam a belvárosba, odatalálok-e még, olyan régen voltam ezen a környéken, nem sétafikálni.

Nem értettem mire ez a nagy felhajtás, örömünnep, tömeg, hiszen jómagam még el sem indultam nagy bevásárló körutamra, a gondolatomban sem volt még a karácsony közeledte. A szándék önmagában kevés, de ha még elképzelésem sincs, az már egyenesen katasztrofális. Ha néha-néha mégis eszembe hozzák, még mielőtt elkezdenének sóhajtozni, visszavonulok. A legjobb védekezés, általában be szokott válni, ezért vagyok most is, de úgy általában is, egyedül.

Már éppen sarkon fordulni készültem volna, amikor látom, hogy valaki kitartóan néz felém. Ugyanakkor azt is észrevettem, hogy erősen könnyezik a szeme, és az időközben elővett zsebkendőjével törölgetni kezdi, majd az orrára kerül a sor egy hatalmas tüsszentés közepette. Neked is. Egészségedre!? - gondoltam. Nekem is csavarja, köszönöm baciból ennyi elég! Több se kellett nekem, amikor elindult felém a kalapos úriember. Még csak az hiányozna, hogy beszédbe elegyedjen velem, amikor szemmel látható, hogy őt is megtámadta valami!? Nem tudja, hogy a legnagyobb ellenségem és még mielőtt észbe kapott volna, illa berek, nádak, erek, itt sem vagyok, máris megyek! Mint aki se lát, se hall iszkoltam volna előle, amikor a nevemen szólongatás végre abbamaradt mögöttem. Csak ekkor mertem visszapillantani és megnyugodva látom, nem én vagyok a kiszemelt áldozata, hanem az a három gyermekkel megáldott jóasszony, akit odáig észre se vettem. Már nem is volt annyira sietős, még kifulladok a végén, lassítottam az iramon.

El-elnézegettem, ahogy körbecsókolgatja egymást a nagy család és hirtelen nem jutott más az eszembe - látva a három gyerkőcöt - de jó, hogy engem csak egy vár odahaza és neki sem az a leghőbb vágya, hogy így letámadjam ebben a baciktól hemzsegő cudar időben…

Cikket írta: Zséva

támogatóink