Élet a pszichén

Hát igen... hasonló ez, mint mikor beszélgetsz valakivel, bátorítod, vigasztalod, de nem szabad magadra venned a terheit, mert abba te is belerokkannál, ha mindenkiét felvennéd. Ott vigasztalod, de a portán le kell tenned, nem szabad hazavinni. Különben nem tudnál sokáig segíteni. Végül egy lennél a vigaszra szorulók közül.

Én meg attól félek, hogy túl együttérző lennék. Mármint, hogy lelkileg kicsinálna, mások sorsa, a másokkal történt dolgok. A többszörös szembesülés azzal, hogy igazságtalan az élet :)