Szitakötő
2011. augusztus 5. - Látogatók száma: 112
Nagyon kedves és megható kis történet, eszembe juttatta a saját gyerekkoromat. Azt nem gondoltam, hogy még mindig van sarokba állás. Én egyszer próbáltam a gyereket sarokba állítani, mire négykézlább mászott utánam és könyörgött ne kelljen büntibe lennie, mikor aznap épp sütött a nap, előtte pedig esős idők voltak. Mit mondjak megsajnáltam. Üdv Éva.
Válasz erre: Divi Éva
Szia Pinokkió !
Nagyon kedves és megható kis történet, eszembe juttatta a saját gyerekkoromat. Azt nem gondoltam, hogy még mindig van sarokba állás. Én egyszer próbáltam a gyereket sarokba állítani, mire négykézlább mászott utánam és könyörgött ne kelljen büntibe lennie, mikor aznap épp sütött a nap, előtte pedig esős idők voltak. Mit mondjak megsajnáltam. Üdv Éva.
Sarok még mindig van, normál konyhában négy, de rendszeresítve nálunk csak egy volt;-)
Amúgy ne sajnáld a szitakötőt; a történet persze kitalált, némi valóságalappal:-)
Szereti az anyja mindkettőt, egyformán (a "büdös kis...-t" meg szerintem soha nem mondta, de hatásvadásznak jó volt a történetbe)!
Üdv,
Pinokkió