újabb események régebbi események további események
19:45
Tündér módosította a naplóbejegyzését
21:15
zsoltne.eva új cikket töltött fel
17:19
wadbikaiy válaszolt egy szavazásra
17:19
wadbikaiy új cikket töltött fel
17:13
wadbikaiy új bejegyzést írt a naplójába
16:03
Black Ice módosította a cikkét
15:37
Black Ice új cikket töltött fel
07:20
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
16:53
Új cikk került fel a weboldalra
14:57
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
12:27
Black Ice módosította a cikkét
12:12
Black Ice új cikket töltött fel
16:04
Új cikk került fel a weboldalra
17:25
Új cikk került fel a weboldalra
14:47
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
13:34
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
12:16
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
11:46
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
05:42
wadbikaiy új cikket töltött fel
05:35
wadbikaiy új bejegyzést írt a naplójába

Erotikus

Ma végre férfi volt a számban

2011. április 19. - Látogatók száma: 4 719

Már nem is tudtam, milyen érzés, oly régen volt benne részem.

A szájam bal sarka kissé még törődött, bár óvatos, s gyengéd, de mindenképp úrinős bánásmódban volt részem. A tiszteletről nem is beszélve. Már néhányszor találkoztunk, minden alkalommal elmondta, legszívesebben mit csinálna velem. Szeretem a még csak papíron lejátszott csatákat. Tudja, akkor tesz a kedvemre, ha én választhatok. Kreatív és minden alkalommal ki tudja elégíteni a kívánságaimat. Nagyon figyelmes, egy gyöngyszem, a maga nemében. Tudja, ha elveszíti a bizalmam, neki sincs meg a napi betevő. Nekem bármikor, hisz én döntök. Lelkiismeret furdalás nélkül rögtön lecserélném, ha mondjuk, durván nyúlna hozzám. Minden alkalommal újra és újra meg kell hódítania.

Ma is így volt, együtt voltunk.
Az érintése izgalommal töltött el, mikor közel éreztem magamhoz, némán és bólintva tettem meg mindent, amit kért.
Nem olyan összeszokott párocska módján elkapkodva: én kitátom, ő meg berakja.
Nem.
Minden találkozás egy elnyújtott élvezet örömével szépíti meg a záróakkordot, a nyitott pénztárca látványa sem rombolja le az illúziót.

Szükségem van rá, hogy vele legyek, kell az önbizalmamnak. Ezek a találkozások magabiztos és széles mosolyt csalnak az arcomra. Rákészülök minden alkalomra. Egy nő legyen ápolt és higiénikus. Ilyen közeli arckontaktusnál külön figyelmet érdemelnek az ajkak, hisz a szemek után ez szinte az első, amit minden férfi megnéz. Ha még meg is érintheti, otthonának is érezheti, és mindkét fél kedvére el is időzhet benne, különösen fontos az étvágygerjesztő, friss, de nem feltétlen a csípősen hűs mentolozott varázs. Nem túlzom el a kihívó színeket sem, a rúzsok csábító vörösességét inkább az éjszakai pillantások varázsának hagyom. A diszkrét ajakbalzsam megkönnyíti mindkettőnk élményét.

Különlegessé, már-már perverzzé teszi az eltöltött időt a stílusosan magázódó megszólítás. Ma mintha megfeledkezett volna magáról, egy tegező szót is hallani véltem oly közelről csodált szép szemei alól, majd szerepébe gyorsan visszatalálva újfent magázni kezdett. Ez a látszólag hűvös bensőséges kontaktus, ébredező egymásrautaltságot gerjeszt. Lassan kezdjük megismerni és megszokni ezeket az órára, percre pontosan tervezett látogatásokat. Én vagyok az, aki elmegy hozzá, a kezdeményező. Másként nem működik. Minden bártorságom összeszedve, remegve szólítottam meg legelőször is, hogy találkozni szeretnék vele. Első szóra elfogadott, de mindig meghagyva a választás lehetőségét, a döntés jogát. Amit nagyon szeretek benne, hogy sosem követelődzik, és nem sürget. Ha kedvet érzek hozzá, és újra látnám, elég egy telefon. Sosem hív. Ettől szabadnak, és mindenek elé valónak érezhetem magam. Szeretek nála lenni, az ilyen nap egy csúcs, minden szempontból.

Az órát lestem egész délelőtt, nehogy elkéssem. Hozzám öltözött, már várt. Egész közel hajolt, a koncentrált csendben figyeltem egyenletes szuszogását, a távolságtartás nyomát még az emlékeimből is törölte. Eleinte kerültem a szemkontaktust, mikor hátrahajtotta a fejem. Lesütöttem inkább a tekintetem, mindketten ugyanarra figyeltünk. Frissen mosott pólója az arcomhoz ért. Finom parfümillat borzolta a már dübörgő pulzusom.

A helyzet különlegességét emelve, egy tükröt adott a kezembe. Ne csak érezzem, lássam is, amit csinál. Együtt gyönyörködtünk a látványban. Kényelembe helyezett, megigazította a fejem alatt a támaszt, keresve a legjobb pozíciót. A szívem most is a torkomban dobogott, ahogy az ajkaim bámulta. Ösztönösen nyitottam a szám, szavak nélkül is tudtam, mit szeretne. Bennem lenni.
Először az ujjacskáival tolta félre a nyelvem, játszadozva siklott végig az ínyemen. Nagyot nyeltem.
Kezdett kiszáradni a szám.
Kesztyűs kézzel bánt velem, igazi férfi. Hagytam, hogy tegye a dolgát.
Nem szóltam, nem is tudtam volna, hisz tele volt vele a szám. Az érzékszerveimre hagyatkoztam, és a tükörre. Messzebbre is szállt a fantáziám, mígnem a szinte félig fekvő helyzetemben, a fejemhez simulva megláttam a kezében a fecskendőt. Még ezt a kis kellemetlenséget is mámoros lebegésként éltem meg, oly könnyedén csavarta a bal alsó 4-es tövébe a szerszámát.

Az érzéstelenítő pillanatok alatt féloldalassá tette a mosolyom, a könnyed behatolás érdekében még szélesebb tátogás volt a lelkes reakció szép szemű fogorvosom kérésére. Boldogan asszisztáltam minden szavára, türelmesen várva az apexlokátor gyökércsatorna mérésére. Elégedettség és nyugalom árasztott el annak tudatában, igen, kedvenceim között ő is az a férfi, akire sosem lehetek féltékeny, akárhány nőtől is kéri: tessék nagyra tátani!

A cikket írta: Je t'aime

19 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2011. április 22. 12:44

megtekintés Válasz erre: Tündér - 2011. április 22. 09:08

Kedves Zsötem!

Senkit nem hagytam még elmenni az oldalról Könyvtündér miatt. Ktr a tanúm rá (Zséva, Ada vagy épp Linella), hogy minden esetben kiálltam a kezdők, amatőrök, gyengék mellett. Nyíltan. Akár keményen felvállalva a vele való konfrontációt. Többször elmondtam neki, hogy válassza külön azokat, akik kezdők, amatőrök vagy éppen már ennél többet gondolnak magukról, írásaikról. Szerintem ezt többnyire Ktr be is tartja, így nem gondolom, hogy az oldalon ne adjunk neki teret, űzzük el innen. Olyanokhoz szól, akik szépírói próbálkozásokat követnek el, persze a maga néha pikírt stílusában, de -mára már (volt idő amikor érzésem szerint nem)- építőjellegűek a hsz-ei (és nem a lelki problémás feleségeket ostorozza, vagy éppen a kezdőket fricskázza). A te írásaid valljuk be őszintén, "szépírások" -nekem is tetszenek (és kezdő sem vagy)-, így fogadd el a kritikát (vagy tiltsd le, esetleg írd meg neki priviben, hogy nem igényled hsz-eit), és zsebeld be a dicséreteidet is, hisz abból van több!
Azt nem tudhatod, hogy a háttérben minden alakalommal kedves-könyörgő levelet írtam, magát megsértettnek vélt, elmenni szándékozó tagjainknak. De gondold át, egyet nem tehetünk, hogy aki a fogorvosi rendelő pástjára lép, ne viselje el, ha a csillogó kék szemek mellé, kap néha a szájába egy kis szurit is.

Pussz,
Tündér

Tőlem is 5* + valóságpont

Szia Kedves Tündér!

Egy percig sem kértem, hogy kiűzetés történjen.
Nem érzem magam megsértve. A hozzászólást érzem felszínesen értelmezett, személyeskedő kritikának.
Minősítőnek és megalázónak. Rosszindulatúnak, igaztalannak.
Sosem tiltok le senkit, had mutatkozzon be minden hsz-elő a maga teljes fényében.

Nem voltál meggyőző, mert arról írsz, hogy fogadjam el a személyeskedést, hogy a semmiről írok közönségesen és ízléstelenül, vagyis saját magamról, mivel állítólag ez is rólam szól, a senkiről, mint minden, amiben szex van.

A többit privát megbeszéljük.
Puszillak, Zsötem
 
2011. április 22. 09:33
Szia Zsöti!

Könyvtündérrel ellentétben, nekem nagyon tetszett az írásod. Főként azért, mert az utolsó bekezdésig izgalomban tudtad tartani az olvasót, hogy végül is mi lesz a végkifejlet. Attól jó szerintem egy írás, hogy az olvasót hajtja a kíváncsiság...és tovább olvassa. A végén a csattanó, zseniális!

pusz
Juli
2011. április 22. 09:08

megtekintés Válasz erre: Je t'aime - 2011. április 22. 06:49

Kedves Könyvtündér,

a tegnapi gondolatsort folytatnám a maival.

Sikerült teljes mértékben abba a hibába esned, hogy a cikkben olvasottakkal azonosítottad az írót.

A”zsötemség”, mint tevékenység, nevéből adódóan játszani engedi a témához tartozó bármilyen túlfűtött megnyilvánulást. Ezért keltettem életre. Mariska nick néven mindjárt más megvilágítást kapott volna ugyanez a téma, vagy a valóban erotikus írásaim valamelyike. Mert ebben a cikkben valójában nincs semmi erotika.

Bármelyiket is nézzük, még egyik írásom sem nyerte el a tetszésedet, a nem erotikus sem. (Határtalan, mint az óceán.)
Egyébként a heti vezércikkem sem erotikus, és az sem áll, hogy nálam minden az erotikáról szól, bár a nick név megengedné.
Sosem volt hozzám egy elismerő szavad, már megszoktam.

Viselkedésed valódi oka másban rejlik. A prűdség és az anti-nő előítéletei keverednek benned az irigységgel és bármilyen szintű féltékenységgel. Azt, hogy a kedvenceid, szeretteid pozitív visszajelzést tanúsítanak irányomban, egy negatív „szakmai” véleménybe csomagolva kompenzálod.

A külsős olvasók visszajelzései (e-mail, sms) kivétel nélkül azonosak az itt írt hsz-ekkel:
„Nagyon szuper a cikk, így olvasva, írásban is látva” – ő felolvasásban hallgatta meg tőlem.
„klassz volt, jó kis csavarral a végén”
„már kezdtem örülni, hogy egy jó fütyi volt, mire rájöttem, hogy a fogorvos...:-))”
„Trükkös! :)”
„Igen ez egész jól sikerült:) Nem semmi:)” stb.

Összességében azt kell, mondjam, nekem sem muszáj erre az oldalra írnom. Mint ahogy már azok sem teszik, akiket a kíméletlen véleményeid űztek el. Nem azért, mert jogosak lettek volna, hanem mert senkinek sem hiányzik, hogy a nem kevés munkával felépített önbizalmát, és sikerélményét egy önmagában labilis személyiség szétzúzza.

Kérdés, megéri-e az oldalnak az írói táborát hagyni elmenni, azért, hogy neked játszóteret adjon?

Üdv. Zsötem

Kedves Zsötem!

Senkit nem hagytam még elmenni az oldalról Könyvtündér miatt. Ktr a tanúm rá (Zséva, Ada vagy épp Linella), hogy minden esetben kiálltam a kezdők, amatőrök, gyengék mellett. Nyíltan. Akár keményen felvállalva a vele való konfrontációt. Többször elmondtam neki, hogy válassza külön azokat, akik kezdők, amatőrök vagy éppen már ennél többet gondolnak magukról, írásaikról. Szerintem ezt többnyire Ktr be is tartja, így nem gondolom, hogy az oldalon ne adjunk neki teret, űzzük el innen. Olyanokhoz szól, akik szépírói próbálkozásokat követnek el, persze a maga néha pikírt stílusában, de -mára már (volt idő amikor érzésem szerint nem)- építőjellegűek a hsz-ei (és nem a lelki problémás feleségeket ostorozza, vagy éppen a kezdőket fricskázza). A te írásaid valljuk be őszintén, "szépírások" -nekem is tetszenek (és kezdő sem vagy)-, így fogadd el a kritikát (vagy tiltsd le, esetleg írd meg neki priviben, hogy nem igényled hsz-eit), és zsebeld be a dicséreteidet is, hisz abból van több!
Azt nem tudhatod, hogy a háttérben minden alakalommal kedves-könyörgő levelet írtam, magát megsértettnek vélt, elmenni szándékozó tagjainknak. De gondold át, egyet nem tehetünk, hogy aki a fogorvosi rendelő pástjára lép, ne viselje el, ha a csillogó kék szemek mellé, kap néha a szájába egy kis szurit is.

Pussz,
Tündér

Tőlem is 5* + valóságpont
2011. április 22. 07:34

megtekintés Válasz erre: Je t'aime - 2011. április 22. 06:49

Kedves Könyvtündér,

a tegnapi gondolatsort folytatnám a maival.

Sikerült teljes mértékben abba a hibába esned, hogy a cikkben olvasottakkal azonosítottad az írót.

A”zsötemség”, mint tevékenység, nevéből adódóan játszani engedi a témához tartozó bármilyen túlfűtött megnyilvánulást. Ezért keltettem életre. Mariska nick néven mindjárt más megvilágítást kapott volna ugyanez a téma, vagy a valóban erotikus írásaim valamelyike. Mert ebben a cikkben valójában nincs semmi erotika.

Bármelyiket is nézzük, még egyik írásom sem nyerte el a tetszésedet, a nem erotikus sem. (Határtalan, mint az óceán.)
Egyébként a heti vezércikkem sem erotikus, és az sem áll, hogy nálam minden az erotikáról szól, bár a nick név megengedné.
Sosem volt hozzám egy elismerő szavad, már megszoktam.

Viselkedésed valódi oka másban rejlik. A prűdség és az anti-nő előítéletei keverednek benned az irigységgel és bármilyen szintű féltékenységgel. Azt, hogy a kedvenceid, szeretteid pozitív visszajelzést tanúsítanak irányomban, egy negatív „szakmai” véleménybe csomagolva kompenzálod.

A külsős olvasók visszajelzései (e-mail, sms) kivétel nélkül azonosak az itt írt hsz-ekkel:
„Nagyon szuper a cikk, így olvasva, írásban is látva” – ő felolvasásban hallgatta meg tőlem.
„klassz volt, jó kis csavarral a végén”
„már kezdtem örülni, hogy egy jó fütyi volt, mire rájöttem, hogy a fogorvos...:-))”
„Trükkös! :)”
„Igen ez egész jól sikerült:) Nem semmi:)” stb.

Összességében azt kell, mondjam, nekem sem muszáj erre az oldalra írnom. Mint ahogy már azok sem teszik, akiket a kíméletlen véleményeid űztek el. Nem azért, mert jogosak lettek volna, hanem mert senkinek sem hiányzik, hogy a nem kevés munkával felépített önbizalmát, és sikerélményét egy önmagában labilis személyiség szétzúzza.

Kérdés, megéri-e az oldalnak az írói táborát hagyni elmenni, azért, hogy neked játszóteret adjon?

Üdv. Zsötem

Egyetértek!
Már éppen ideje volt! :-)

És most nem ajánlom, hogy én legyek a célpont, hogy elterelje magáról a figyelmet. Mert nagyon sok borsot tört az orrom alá. Sok marhaságot!
Sajnálom, de nálam ez jött le a kritikai észrevételeiből. :-)
Egészen biztos más a hozzáállásunk a dolgokhoz. :-)

Éva
2011. április 22. 06:49

megtekintés Válasz erre: - 2011. április 21. 21:52

Kedves Zsötem,

most, hogy mindenki körülajnározta a cikkedet, ideje, hogy ünnepet rontsak. :)

Miért nem tetszik nekem ez az írás, miért tartom rossznak?

1. Már a cím is rémes. Röviden szólva: ízléstelen és, tőled szokatlan módon, roppant közönséges.
2. Miről szól? Semmiről. Illetve a mögöttes tartalmát tekintve: rólad, pontosabban arról, hogy mindenhez a szexualitást kapcsolod (vagy fordítva), függetlenül attól, hogy a két dolog természetesen kapcsolódik-e egymáshoz, vagy erőltetetten. Itt erőltetetten.
Érzésem szerint egy ilyen helyzet ábrázolása (mi lesz a következő téma: ugyanez a nőgyógyásznál?) ironikus felhangot kíván, humort, hogy kidomborodjon a szituáció nagyon is felemás, groteszk volta, ha már erre hegyezted ki a történetet. Nos, humor, irónia nyomokban sem lelhető fel az írásodban. (Ilyesmit elsősorban Nem Tom, továbbá Postáska és Dunnácska tud írni.)
3. Szándékod szerint a poénnak nagyon ütősnek kellene lennie. Lehet, hogy bennem van a hiba, de én elcsépeltnek érzem.
4. Unalmas az írás (maga az „esemény” is). Nincs benne fokozás, mert hiába írod meg lépésről lépésre az előkészületeket és a benned zajló „érzelmi” folyamatokat, azokat csak te narratálod, de a szöveged – a stílusod – maga nem tükröz sem feszültséget, sem izgalmat, hiányzik az az ív, amely felcsigázza (legalábbis kellene, hogy felcsigázza) az olvasó érdeklődését, mely majd a csattanóban kulminálna, illetve kapná meg a feloldást (ld. klasszikus dramaturgia).
5. Újfent azt érzem, hogy a gombhoz veszed a kabátot. (A karácsonyi beavatásos cikkednél is pont ezt éreztem, csak lusta voltam megírni.) Mintha nem abból indulnál ki, hogy van egy jó sztori, amit jól meg kéne írni, hanem abból, hogy „ütőset akarok írni”. Na, ez nem megy neked.
6. Változatlanul igényesen írsz, de a stílusérzékeddel baj van, mindig ott sejlik valami mesterkélt finomkodás, nem érzel rá, nem fakad belőled ösztönösen, hogy a tartalom és a forma egységét megtaláld.
7. Rettentő zavaró számomra az a sokak által is elkövetett hiba, hogy a páros testrészeket többes számban használod. Holott, az esetek túlnyomó részében egyes szám használatos. „…külön figyelmet érdemelnek az ajkak, hisz a szemek után…”, „csodált szép szemei alól…” – itt csakis az egyes szám a kívánatos (azonkívül nem tudom, hogy lehet szem alól csodálni).

Ennyit mára.

Üdv,

Ktr.

Kedves Könyvtündér,

a tegnapi gondolatsort folytatnám a maival.

Sikerült teljes mértékben abba a hibába esned, hogy a cikkben olvasottakkal azonosítottad az írót.

A”zsötemség”, mint tevékenység, nevéből adódóan játszani engedi a témához tartozó bármilyen túlfűtött megnyilvánulást. Ezért keltettem életre. Mariska nick néven mindjárt más megvilágítást kapott volna ugyanez a téma, vagy a valóban erotikus írásaim valamelyike. Mert ebben a cikkben valójában nincs semmi erotika.

Bármelyiket is nézzük, még egyik írásom sem nyerte el a tetszésedet, a nem erotikus sem. (Határtalan, mint az óceán.)
Egyébként a heti vezércikkem sem erotikus, és az sem áll, hogy nálam minden az erotikáról szól, bár a nick név megengedné.
Sosem volt hozzám egy elismerő szavad, már megszoktam.

Viselkedésed valódi oka másban rejlik. A prűdség és az anti-nő előítéletei keverednek benned az irigységgel és bármilyen szintű féltékenységgel. Azt, hogy a kedvenceid, szeretteid pozitív visszajelzést tanúsítanak irányomban, egy negatív „szakmai” véleménybe csomagolva kompenzálod.

A külsős olvasók visszajelzései (e-mail, sms) kivétel nélkül azonosak az itt írt hsz-ekkel:
„Nagyon szuper a cikk, így olvasva, írásban is látva” – ő felolvasásban hallgatta meg tőlem.
„klassz volt, jó kis csavarral a végén”
„már kezdtem örülni, hogy egy jó fütyi volt, mire rájöttem, hogy a fogorvos...:-))”
„Trükkös! :)”
„Igen ez egész jól sikerült:) Nem semmi:)” stb.

Összességében azt kell, mondjam, nekem sem muszáj erre az oldalra írnom. Mint ahogy már azok sem teszik, akiket a kíméletlen véleményeid űztek el. Nem azért, mert jogosak lettek volna, hanem mert senkinek sem hiányzik, hogy a nem kevés munkával felépített önbizalmát, és sikerélményét egy önmagában labilis személyiség szétzúzza.

Kérdés, megéri-e az oldalnak az írói táborát hagyni elmenni, azért, hogy neked játszóteret adjon?

Üdv. Zsötem
2011. április 21. 22:28

megtekintés Válasz erre: - 2011. április 21. 21:52

Kedves Zsötem,

most, hogy mindenki körülajnározta a cikkedet, ideje, hogy ünnepet rontsak. :)

Miért nem tetszik nekem ez az írás, miért tartom rossznak?

1. Már a cím is rémes. Röviden szólva: ízléstelen és, tőled szokatlan módon, roppant közönséges.
2. Miről szól? Semmiről. Illetve a mögöttes tartalmát tekintve: rólad, pontosabban arról, hogy mindenhez a szexualitást kapcsolod (vagy fordítva), függetlenül attól, hogy a két dolog természetesen kapcsolódik-e egymáshoz, vagy erőltetetten. Itt erőltetetten.
Érzésem szerint egy ilyen helyzet ábrázolása (mi lesz a következő téma: ugyanez a nőgyógyásznál?) ironikus felhangot kíván, humort, hogy kidomborodjon a szituáció nagyon is felemás, groteszk volta, ha már erre hegyezted ki a történetet. Nos, humor, irónia nyomokban sem lelhető fel az írásodban. (Ilyesmit elsősorban Nem Tom, továbbá Postáska és Dunnácska tud írni.)
3. Szándékod szerint a poénnak nagyon ütősnek kellene lennie. Lehet, hogy bennem van a hiba, de én elcsépeltnek érzem.
4. Unalmas az írás (maga az „esemény” is). Nincs benne fokozás, mert hiába írod meg lépésről lépésre az előkészületeket és a benned zajló „érzelmi” folyamatokat, azokat csak te narratálod, de a szöveged – a stílusod – maga nem tükröz sem feszültséget, sem izgalmat, hiányzik az az ív, amely felcsigázza (legalábbis kellene, hogy felcsigázza) az olvasó érdeklődését, mely majd a csattanóban kulminálna, illetve kapná meg a feloldást (ld. klasszikus dramaturgia).
5. Újfent azt érzem, hogy a gombhoz veszed a kabátot. (A karácsonyi beavatásos cikkednél is pont ezt éreztem, csak lusta voltam megírni.) Mintha nem abból indulnál ki, hogy van egy jó sztori, amit jól meg kéne írni, hanem abból, hogy „ütőset akarok írni”. Na, ez nem megy neked.
6. Változatlanul igényesen írsz, de a stílusérzékeddel baj van, mindig ott sejlik valami mesterkélt finomkodás, nem érzel rá, nem fakad belőled ösztönösen, hogy a tartalom és a forma egységét megtaláld.
7. Rettentő zavaró számomra az a sokak által is elkövetett hiba, hogy a páros testrészeket többes számban használod. Holott, az esetek túlnyomó részében egyes szám használatos. „…külön figyelmet érdemelnek az ajkak, hisz a szemek után…”, „csodált szép szemei alól…” – itt csakis az egyes szám a kívánatos (azonkívül nem tudom, hogy lehet szem alól csodálni).

Ennyit mára.

Üdv,

Ktr.

Kedves Könyvtündér,

Köszönöm, hogy ennyit foglalkoztál a cikkemmel, talán nem volt ez mégsem olyan rossz, ha így megdolgoztatott téged.

Akiket példának hozol fel:
"Nos, humor, irónia nyomokban sem lelhető fel az írásodban. (Ilyesmit elsősorban Nem Tom, továbbá Postáska és Dunnácska tud írni )",

a hozzászólásukat összevetve a tiéddel, valószínűleg kegyes hazugságként tárták elém a véleményüket, mikor csupa dicsérettel illettek. Ők biztos tudták előre, jön majd úgyis a fekete leves, és a tarkólövést te majd lerendezed.

Mást nem is fűznék hozzá, nem is magyaráznám meg mit miért írtam és hogyan, aki érti, annak tetszeni fog így is, úgy is.
Ettől még holnap is felkel a nap, és újfent tollat ragadok, vagy inkább egy gombot, hogy megörvendeztessem magam az amatőr írás élményével.

A vélemény lehet bármi, az élményem nem veszi el semmi.
Ha mára ennyi volt, beérem ezzel, ha holnap is kapok, azt is elolvasom.
Üdv.
Zsötem
 
2011. április 21. 21:52
Kedves Zsötem,

most, hogy mindenki körülajnározta a cikkedet, ideje, hogy ünnepet rontsak. :)

Miért nem tetszik nekem ez az írás, miért tartom rossznak?

1. Már a cím is rémes. Röviden szólva: ízléstelen és, tőled szokatlan módon, roppant közönséges.
2. Miről szól? Semmiről. Illetve a mögöttes tartalmát tekintve: rólad, pontosabban arról, hogy mindenhez a szexualitást kapcsolod (vagy fordítva), függetlenül attól, hogy a két dolog természetesen kapcsolódik-e egymáshoz, vagy erőltetetten. Itt erőltetetten.
Érzésem szerint egy ilyen helyzet ábrázolása (mi lesz a következő téma: ugyanez a nőgyógyásznál?) ironikus felhangot kíván, humort, hogy kidomborodjon a szituáció nagyon is felemás, groteszk volta, ha már erre hegyezted ki a történetet. Nos, humor, irónia nyomokban sem lelhető fel az írásodban. (Ilyesmit elsősorban Nem Tom, továbbá Postáska és Dunnácska tud írni.)
3. Szándékod szerint a poénnak nagyon ütősnek kellene lennie. Lehet, hogy bennem van a hiba, de én elcsépeltnek érzem.
4. Unalmas az írás (maga az „esemény” is). Nincs benne fokozás, mert hiába írod meg lépésről lépésre az előkészületeket és a benned zajló „érzelmi” folyamatokat, azokat csak te narratálod, de a szöveged – a stílusod – maga nem tükröz sem feszültséget, sem izgalmat, hiányzik az az ív, amely felcsigázza (legalábbis kellene, hogy felcsigázza) az olvasó érdeklődését, mely majd a csattanóban kulminálna, illetve kapná meg a feloldást (ld. klasszikus dramaturgia).
5. Újfent azt érzem, hogy a gombhoz veszed a kabátot. (A karácsonyi beavatásos cikkednél is pont ezt éreztem, csak lusta voltam megírni.) Mintha nem abból indulnál ki, hogy van egy jó sztori, amit jól meg kéne írni, hanem abból, hogy „ütőset akarok írni”. Na, ez nem megy neked.
6. Változatlanul igényesen írsz, de a stílusérzékeddel baj van, mindig ott sejlik valami mesterkélt finomkodás, nem érzel rá, nem fakad belőled ösztönösen, hogy a tartalom és a forma egységét megtaláld.
7. Rettentő zavaró számomra az a sokak által is elkövetett hiba, hogy a páros testrészeket többes számban használod. Holott, az esetek túlnyomó részében egyes szám használatos. „…külön figyelmet érdemelnek az ajkak, hisz a szemek után…”, „csodált szép szemei alól…” – itt csakis az egyes szám a kívánatos (azonkívül nem tudom, hogy lehet szem alól csodálni).

Ennyit mára.

Üdv,

Ktr.
2011. április 21. 11:41

megtekintés Válasz erre: Postáska - 2011. április 21. 09:09

Naná, hogy neked! :) Mert ez olyan- de olyan jó, hogy...NAGYON :)
Pussz: P.

Köszi Postáska :))
Puszillak, Zsöti
2011. április 21. 11:40

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva - 2011. április 21. 05:34

Tudjátok, azért egy kicsit egyoldalú ez a dolog, mindig a fogorvosunk aratja le a barérokat, az elismerést, teszi zsebre a köszönetet és vele szemben háttérbe szorul a technikusa, akivel szintén szoros kapcsolat alakul ki.
Az is lehet, ennek a környezet az oka, mert amíg az orvos egy tipp-topp helyiségben fogadja a pacienst, addig az éppen csak tengődő technikusa a műhelyébe, mindenféle kellemetlen illatok társaságában.
A várakozás egyértelműen az orvos javára dől el.
Azért a végén hosszú távú kapcsolat mégis csak a technikusunkkal alakulhat ki. :-)

Nekem pont a fogtechnikus csaj ajánlotta a fogdokit, töviről hegyire ismerik egymást. :)
Zsötem
2011. április 21. 11:37

megtekintés Válasz erre: Divi Éva - 2011. április 21. 00:05

Szia !

A családom szerint én vagyok a megszállott fogorvos járó, mert negyed évente rendszeresen megyek. Nemrég családi okok miatt késtem és rám telefonáltak a rendelőből, hogy mi történt? Hol vagyok? nem jelentkeztem! Így gyorsan mentem. Kedvenc dokim már várt. Ez valóban egy szertartás. Már megbeszéltük, mielőtt megyek a fiam esküvőjére akkor jelentkezem a következő aktusra. Én is igényes vagyok erre, már csak azért is, mert anyukámnak kivehető van, s addig jó, míg az ember a sajátjával harap. Üdv Éva.

Szia Éva!

Bizony fontos is, ha negyedévente rendszeres az "aktus", ahogy stílusosan fogalmaztál, nem mindegy hogy mi van az ember szájában. :)
Ez esetben jobb, ha nem a sajátja. :D
Zsötem
2011. április 21. 11:31

megtekintés Válasz erre: KiralyCsilla1965 - 2011. április 20. 23:57

Kedves Zsötem!
Nagyon tetszett az írásod. Izgalmas volt. Én is másra gondoltam. Még akkor sem kapcsoltam, amikor az ujjával matatott a szádban!
A végén azért mosolyogtam egyet magamon, hogy merre kalandoztak el a gondolataim!

Csilla

Szia Kedves Csilla!

Köszönöm szépen!
Érdekes lett volna, ha egy ilyen felvezetés után az ujjacskáiról mondjuk egy dental higiénikus szorgoskodása ugrott volna be. :)

Egy férfi találkozása egy női szájjal igen igen elviheti a fantáziát pikánsabb irányba, gondoljunk csak bele ha az ujjacskái között mondjuk egy édes földieperrel közelítve mosolyog. :) Én sem arra kapcsolnék, hogy dzsemet kellene főzni. :))

Zsötem
2011. április 21. 09:09

megtekintés Válasz erre: Je t'aime - 2011. április 20. 21:54

Őőő, ez most nekem szólt? :)))

Bárhogy is van, köszönöm.
Szép estét szereztél. :)
Zsötem

Naná, hogy neked! :) Mert ez olyan- de olyan jó, hogy...NAGYON :)
Pussz: P.
2011. április 21. 05:34
Tudjátok, azért egy kicsit egyoldalú ez a dolog, mindig a fogorvosunk aratja le a barérokat, az elismerést, teszi zsebre a köszönetet és vele szemben háttérbe szorul a technikusa, akivel szintén szoros kapcsolat alakul ki.
Az is lehet, ennek a környezet az oka, mert amíg az orvos egy tipp-topp helyiségben fogadja a pacienst, addig az éppen csak tengődő technikusa a műhelyébe, mindenféle kellemetlen illatok társaságában.
A várakozás egyértelműen az orvos javára dől el.
Azért a végén hosszú távú kapcsolat mégis csak a technikusunkkal alakulhat ki. :-)
2011. április 21. 00:05
Szia !

A családom szerint én vagyok a megszállott fogorvos járó, mert negyed évente rendszeresen megyek. Nemrég családi okok miatt késtem és rám telefonáltak a rendelőből, hogy mi történt? Hol vagyok? nem jelentkeztem! Így gyorsan mentem. Kedvenc dokim már várt. Ez valóban egy szertartás. Már megbeszéltük, mielőtt megyek a fiam esküvőjére akkor jelentkezem a következő aktusra. Én is igényes vagyok erre, már csak azért is, mert anyukámnak kivehető van, s addig jó, míg az ember a sajátjával harap. Üdv Éva.
2011. április 20. 23:57
Kedves Zsötem!
Nagyon tetszett az írásod. Izgalmas volt. Én is másra gondoltam. Még akkor sem kapcsoltam, amikor az ujjával matatott a szádban!
A végén azért mosolyogtam egyet magamon, hogy merre kalandoztak el a gondolataim!

Csilla
2011. április 20. 21:54

megtekintés Válasz erre: Postáska - 2011. április 20. 21:42

Imádlak! Komolyan! Fergeteges vagy! Sok sok csillagocska :)
Szép estét: P.

Őőő, ez most nekem szólt? :)))

Bárhogy is van, köszönöm.
Szép estét szereztél. :)
Zsötem
2011. április 20. 21:52

megtekintés Válasz erre: - 2011. április 20. 21:03

Szia Zsötem!

Na, mit mondjak? Nem egy szájbarágós cikk.
Remekül sikerült.
A következő életemben fogorvos szeretnék lenni. :-)

Tamás

Repül az ötös.

Szia Tamás!

Nem is csodálom jövő életbéli terveid, látod milyen kapós egy jó szájsebész. :))
Csak a szemedre vigyázz, ebben a szakmában felvételi kritérium, hogy jól álljon. :)

Köszönöm az 5-öst. :)
Zsötem
2011. április 20. 21:42
Imádlak! Komolyan! Fergeteges vagy! Sok sok csillagocska :)
Szép estét: P.
2011. április 20. 21:30

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva - 2011. április 20. 07:28

Mégis csak tudnak valamit ezek a fogorvosok, ha már ennyien akarunk időpontot kérni. :-)

Az én kedvesem csinos is. Egy baj van vele, rokon az istenadta :-)
 
2011. április 20. 21:03
Szia Zsötem!

Na, mit mondjak? Nem egy szájbarágós cikk.
Remekül sikerült.
A következő életemben fogorvos szeretnék lenni. :-)

Tamás

Repül az ötös.
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: