újabb események régebbi események további események
16:58
Zet új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
16:58
Sáriell regisztrált a weboldalra
14:10
Sanda új hozzászólást írt egy cikkhez
12:08
Anyu új hozzászólást írt egy cikkhez
10:26
Anyu új hozzászólást írt egy cikkhez
09:26
emillio új hozzászólást írt egy cikkhez
20:51
Sanda új hozzászólást írt egy cikkhez
20:20
Anyu új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
20:10
Yolla új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
20:08
Yolla új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
20:04
Ilona új hozzászólást írt egy cikkhez
19:50
Ilona új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
19:45
Ilona új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
19:37
Ilona új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
14:28
zsoltne.eva új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
14:01
Anyu új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
13:59
Anyu új hozzászólást írt egy cikkhez
13:52
Anyu új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
13:47
Anyu új hozzászólást írt egy cikkhez
12:38
Ilona új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez

Gyertya fénye mellett … V. rész

2010. november 28. - Látogatók száma: 176

Ki mondta, hogy csak ennyi volt! Ki mondta, hogy könnyű az élet?

Az egész napra rányomta bélyegét ez a számomra rossz irányba mozdult dolog. Kettőnk között még valami nem zárult le, tudom, érzem. Még tegnap este a megfogalmazott levelet elküldtem, válasz még nem érkezett. A lányomnak magyarázom el, aki ugyancsak egyedül van, hogy milyen rossz ez az egész. Igen, és azt is körvonalazom, miért marad egyedül az ember. Mesélek régi-régi történeteket, hiszen már nem gyerek. Annyit azért fel tud fogni, hogy rosszul érzi magát az anyja! Ebben nem vagyok egészen biztos. Pedig nagyon rossz hangulatban vagyok. Még enni sincs kedvem, csak inni. Na nem töményet, azon már túl vagyok, 27%, na ettől sem lesz jobb a kedvem!
Nekem tulajdonképpen össze kellene magamat szedni. Bölcs gondolat, tetteknek kellene követnie. Most még nem jött el az ideje. Tudom, hogy túl fogom tenni ezen is magam, de még gyötrődöm kicsit. Nem kicsit, nagyon.
Rákattanok, hátha már olvasta a levelem….Nem olvasta, jó türelem! El fogja olvasni és majd meglátjuk. Szolid, szelíd, akár csak én! A fenét vagyok, minden vagyok, csak az nem. Még várat magára!
….Közben csörög a telefon. Nem ő az. De ennek is örülök most, mert igazán régóta kerestem a választ arra, hogy van-e már valaki más vevő arra a lakásra, amit megnéztem a jómúltkor, és tetszett. Ahhoz, hogy megvegyem viszont először el kell adnom a sajátomat. És én el akarom adni. Fél évig még van idő. Vevő egyelőre nincs se ott, se itt. Kiderül, amit a neten láttam, az ingatlanhuban, az már nem is élő hirdetésük. Még jó, mert majdnem azonos értéken árulta, mint az enyém, a kettő viszont nem ugyanaz. Én szerényebbe, kisebbe, alacsony rezsis, tégla, gázos, egy szobás lakásba szeretnék költözni, közel a tanyámhoz. Nekem ez a szempont, a jövőre is gondolni kell. Az enyém viszont többfunkciós lehetne annak, akinek megérné, akár befektetésnek is, mert mindenre jó, lakni, aludni, nagy a tér, mozogni benne, üzletnek, raktárnak akár, egy maszeknak, vállalkozónak, akinek pénze van, de kinek van manapság pénze? Jó lenne……Jó, ezzel is telik az idő…. Nekem tartogatja a lakást, ahogy a szavaiból kiveszem, nem annyiért, amennyiért valamikor hirdették, 4,5 reális azt hiszem. – Most nem érdekel….
…Most egyéb gondjaim vannak.
A kis vagány ismerősömet, aki ha nem ilyen körülmények között találkoztunk volna annakidején az életünkben még barátnőm is lehetne, az apja a szeretőm volt, a kisöccse éppen kizárta a lakásából. Valahogy nem tombol a szeretet közöttük, hiába közeledik a karácsony, egyiket sem hatja meg. Az apjukat eltemették, ő nem tudott jelen lenni, a kényszerű elmenetelét könnyei nem kísérték, mert elmulasztották a tudomására hozni, az öcsikéje és a valamikori barátom barátnője. Ejnye, ejnye! Ő, a kedves eltévedt bárány, jól megérdemelt büntetését töltötte ott, ahol lennie kellett. Ott volt nagyon is. Múlt idő! Most keres, kutat, kapkod.
Nem volt mindig ilyen. Tudom, csak idő kérdése és talpra fog állni ismét. Erős kis csaj. És én segítek ebben, annyit, amennyit tudok, vagy amire képes vagyok. Bírnia kell, még fiatal, még nincs vége a megpróbáltatásoknak, a neheze még hátra van. Munkát kell találnia, ami a legnehezebb, annak, akinek egyszer kicsúszott a talaj a lába alól...

*
Ideje megnézni felébredt-e már az édes. Megint felidézem magamban szavait, ahogy írt, amiket mondott, érezni lehetett, hogy árad benne a tűz, és ez engem is lázba hozott. Hogy kívántam őt! Ha csak írok róla, azok a kis hangyák, deréktól elindulnak lefelé, és ugyanazt a vágyat érzem, mint akkor. A beteljesülést vágyom, mert a nélkül csak szenvedés az életem…

Bingó! - Úr Isten, miket is írtam abban a levélben? Ja, csak szolid, kedves hangvételű levél volt. Érteni fogja. Visszafogottat, addigra már lecsillapodtam kissé, amikor írtam. Most vajon mit írt? – töprengek és még mindig meg tudom állni, hogy nem nyitom meg, helyette inkább kedves barátnőm, mert már az is van, levelét nyitom meg, amit percre előtte küldött. De már látom, érzem, tudom, hogy ott van a gép előtt. - Nem baj, csak várjon...Eddig te vártál! Ne kapkodj!

"Üzenet érkezett!"

Elég rápillantani, az elmaradhatatlan Szia Édesem! megszólításra. A levél tartalma pláne megnyugtat afelől, mindaz, amit képzeltem, rosszakat gondoltam felesleges és értelmetlen volt. Ő nagyon akar és kíván engem,.. szeretne megismerni, nehézségei akadályozzák, hogy ez egy-két percen belül teljesüljön. ...De azon van, igyekszik megoldani, hogy ez minél előbb bekövetkezzen…. Megnyugtatnak a szavai.
És én megint hinni kezdem, hogy amit írt, azt komolyan is gondolja. - Nem fog átvágni, nem fog becsapni, igazat mond. – Megkönnyebbülést érzek végre.
Éppen, amikor válaszolni akartam rá, megszólalt a telefon! - Most először hallom a hangját! Hangja mély, rekedtes, olyan férfias, vonzó, amit úgy szeretek. Mintha nem is az a pár napos netes ismerettség lenne közöttünk, úgy beszélgetünk egymással, olyan közvetlenül, mintha egy régen hallott barát hívott volna fel, akinek hirtelen olyan nagyon fontos lettem, akinek rám van szüksége, csak rám. Amiket mond! Ahogyan mondja!! Már nem is fontosak számomra az akadályok, már nem sürgetem, már értek mindent, intézze, tegye, nekem már itt van, velem van. Komoly és megfontolt szavai végképp eltüntetnek minden kételyt, minden rossz gondolatot, ami beárnyékolta kettőnk lehetséges kapcsolatát. Már nem az a fontos, mikor?...
Mennünk kell, egyszerre eszembe jut, ma még nem ettem egy falatot se. Éhes vagyok!….

Nekiesek végre a reggelimnek, az ebédemnek és a vacsorámnak. Ennyi izgalom után megjött az étvágyam!

Folyt.

A cikket írta: zsoltne.eva

2 szavazat

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá.

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2010. december 4. 12:06

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva - 2010. december 4. 11:59

Szeretném, ha most az egyszer tévednél Pinokkió!!!! :-)

Én is fából vagyok, tévedek is;-)
2010. december 4. 11:59

megtekintés Válasz erre: Pinokkió - 2010. december 2. 17:45

Ú csajok:-) Ez a pasi is csak a hitegetésből él...
szerintem keresgélj tovább!
Üdv, Pinokkió

Szeretném, ha most az egyszer tévednél Pinokkió!!!! :-)
2010. december 2. 17:45
Ú csajok:-) Ez a pasi is csak a hitegetésből él...
szerintem keresgélj tovább!
Üdv, Pinokkió
2010. december 1. 07:37

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva - 2010. december 1. 07:06

Szándékosan érted félre a kérdést. Te ilyen kekk vagy, akkor maradj magadnak, nem kell a tanácsod többet. Ennyi.

:o)
Ilyen könnyen fel lehet téged bosszantani? Nem semmi.
2010. december 1. 07:06

megtekintés Válasz erre:   - 2010. november 30. 23:16

Szia Éva!

Rózsaszín csipke, bár nem hiszem, hogy sok közöd van hozzá
:o)

Ez csak azt jelenti, hogy nem a megfelelőbe botlottál. Ismered a nagy számok törvényét?

A "kiképzésre" nem kalóriadúsat ajánlanék, hanem olyasmit, ami növeli a libidót. Guglizz rá, mindent lehet ma már találni.

Üdv! D. J.

Szándékosan érted félre a kérdést. Te ilyen kekk vagy, akkor maradj magadnak, nem kell a tanácsod többet. Ennyi.
2010. november 30. 23:16

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva - 2010. november 30. 21:37

Szia Juanna!
Most éppen melyik ruha van rajtad? :-)
Nem azért nem válaszolok, egyszerűen per pillanat még nem tudok mit mondani. Ez van. Érdekel? Nem hívott még telefonon se. Na ezt vard fel! A végén még neked lesz igazad. És akkor megint kezdhetném előlről. Ahhoz meg már nem akarok többet lefogyni. Egy hét alatt négy kilót fogytam. Ez így nem mehet tovább. Nincs valami ötleted? Állíts mondjuk össze nekem egy kalóriadús kaját, hogy bírjam a kiképzést, ha mégis lesz ebből valami! :-)
Jó éjt!
Éva

Szia Éva!

Rózsaszín csipke, bár nem hiszem, hogy sok közöd van hozzá
:o)

Ez csak azt jelenti, hogy nem a megfelelőbe botlottál. Ismered a nagy számok törvényét?

A "kiképzésre" nem kalóriadúsat ajánlanék, hanem olyasmit, ami növeli a libidót. Guglizz rá, mindent lehet ma már találni.

Üdv! D. J.
2010. november 30. 21:37

megtekintés Válasz erre:   - 2010. november 30. 14:17

Semmi visszaszólás? Eszméletlen vagy!
:o)

Szia Juanna!
Most éppen melyik ruha van rajtad? :-)
Nem azért nem válaszolok, egyszerűen per pillanat még nem tudok mit mondani. Ez van. Érdekel? Nem hívott még telefonon se. Na ezt vard fel! A végén még neked lesz igazad. És akkor megint kezdhetném előlről. Ahhoz meg már nem akarok többet lefogyni. Egy hét alatt négy kilót fogytam. Ez így nem mehet tovább. Nincs valami ötleted? Állíts mondjuk össze nekem egy kalóriadús kaját, hogy bírjam a kiképzést, ha mégis lesz ebből valami! :-)
Jó éjt!
Éva
 
2010. november 30. 14:17
Semmi visszaszólás? Eszméletlen vagy!
:o)
 
2010. november 28. 18:12
Pár nap ismeretség után orgiát tervezni, hát tudod... azért...
Nagyon bátor vagy. Ez nálad megszokott dolog?
Védekezést is megbeszéltétek? Gondolom az az alap. Vagy nem?
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: