Pinokkió cikkei
össz. olvasottság: 16522 átlagpontszám: 5.24
-
Témakörök
-
Belbecs, avagy a női lélek
- Mitől érzem magam feleségnek, nőnek?
- Nem tudom elfogadni magam
- Ismerd meg önmagad!
- Mit várunk el a férjeinktől?
- Miért nem kellek a férjemnek?
- Egyenlőség a házimunkában
- Született feleségek
- Egyenlőség a szexben
- Egyenlőség a szórakozásban
- Féltékenység
- Miért fáj a fejem, ha túl sok a szex?
- Amikor nekem már sok a férjem...
- Sértődöttség
- A női konfliktuskezelés, házassági praktikák
- Megbocsátás, hűség, szeretet...
- Frigiditás
- Leszbikus érzések...
- A nimfomán nő
- A klimaxos nő
- Kapuzárási pánik nálunk
- Ver a férjem, avagy a házasságon belüli nemi erőszak
- Válás alatt
- Válás után
- Élet a másik után
- Miért választjuk az abortuszt?
- Hiába várjuk a gólyát...
- Félbeszakadt terhesség
- Lelkünk mélyén a feldolgozhatatlan...
- Pedofília áldozatai
- Családi kapcsolataink
- Titkaink egymás között
-
A NŐ, avagy legyünk szépek
- Fogyókúra, életstílus
- Alakformálási trükkök
- Amikor csak a plasztika segít
- Végleges szőrtelenítés
- Intim tetoválások
- Testékszerek titokaztos varázsa
- Jól elrejtett "titkaink", amit csak Ő láthat...
- A ruha alatt..., a fehérneműkről
- Mit vegyünk fel?
- Kozmetikumok világa a nő szemével
- Varázsoljunk a smink segítségével
- "Koronánk" a díszünk, fodrászat, hajápolás
- Legyenek szépek a fogaink
- Kommunikáció a házasságban
-
Szexuális életünk
- Romantikus történetek
- Masszázs
- Előjáték
- Vaginális szex
- Az orális élvezetekről
- Hátulról megközelítve
- Az önkielégítés
- Sztriptíz a férjednek
- Otthoni fotózás és videózás
- Egyenruhában
- Játékok a szex shopból
- Biszexualitás
- Csoport szex
- Swinger klub
- Extrém szexuális játékok
- Fogamzásgátlás
- Terhesség és a szex
- Szülés után
- Idős(ebb) kori szex
- Betegség, kontra szex
- Házasságot befolyásoló külső tényezők
-
Férfias dolgok
- Miért nem kellek?
- Milyen egy jó feleség?
- A férjek szabadságvágya, avagy hol szabjuk a határt?
- Azonos mérce, avagy mennyi az annyi ?
- Elsárkányosodás
- Miért akarják a férfiak az extrém dolgokat?
- Miért kell másik nő?
- Miért mennek a pasik "k"-zni?
- Férfi elvárások magukkal szemben
- Férfibajok lelki okai
- Férfi megoldások a házasság működtetésére
- Apás szülés utóhatásai
- Férfipánik
- Férfiklimax
- Zöldszemű férfi
- Miért válik a férfi?
- Ezotéria
-
Mindennapjaink
- Párválasztás
- Az én esküvőm
- Gólya mese, gyermekünk született
- Szülők vagyunk
- A családi tűzhely melege
- Ünnepeink
- Otthoni műszak
- Szüleinktől kaptuk
- Ép testben...
- Receptek, avagy mit főzzek a férjemnek?!
- Háztartási praktikák
- Csak kreatívan!
- Az én váram az én házam. Lakberendezés, otthonszépítés
- Kertészkedés a ház körül
- Barátaink
- Szórakozás és kikapcsolódás
- Utazásaink
- Házi kedvenceink
- Az első műszak, munkahelyünk
- A mi közlekedésünk, ahogy mi látjuk...
- Verseink...
- Dalszövegek
- Rémtörténetek és hasonlók
- Mesék kicsiknek és nagyoknak
- Aktualitások
- Hétköznapi történetek
- Novelláink mindennapi szórakozásunkra
- Egyéb irodalom
- Könyvtündér
- Filmajánló
- Viccek, poénos történetek
-
Belbecs, avagy a női lélek
- Horoszkóp
- Fotópályázat
- Szavazások
- Képeslap küldő
- Webáruház
- Pontverseny
- Múlt heti top 10
- Toplista
- Programajánló
- Videók
- Pályázat
- E-könyv
- Vendégkönyv
- Blog
Jól elrejtett lábnyomok
eső koptatta lépcsőfokok
pillére tudásának
vára pusztulásának
sötét titkok előszobája
borús hangja az égnek
rőt szakálla a szélnek
gondterhelt homloka
az úrnak
megrogyott hátán
cipelt nehéz súly
szakítja szét
ősi erejét
sodorja az elmúlásba
testének porát
és mindent mit felhalmozott
önnönmagát
életének összes morzsáját
minden tapasztalást.
Megszületik újra
megújult lantjának húrja
friss erővel
és ...
Körömön kívül vagy,
kapumon be nem engedlek,
szíved előtt falakat emelek,
léptedre a fényem is kihuny,
sötét léted hiszem,
életed csak egy idegen.
Mindegy ki vagy,
ki hívott?
Nekem csak hidegség,
fagy marja gyökerem.
Nem akarlak,
magamnak vagyok,
boldog... talan.
Hiszem,
csak rossznak mondasz!
Én jó vagyok!
Belém táplált szemét
fedi be utcáim kövét.
Nem söpörsz,
csak koszt terítesz rám.
Belefulladok,
mert ezt akarod.
Körömön kívül ...
Mesélve hallgató mestere
fejében zavart gondolat kering,
szája mosolyra görbül,
kutatva nézi a szemerkélő esőt.
Eltűnő holdfénye
világítja meg az eget,
vöröslő rózsaszín,
imádja.
Felkelő napsugara
festi szelesre napját,
kezére aggatott szárnyakkal
repül a szélben.
Magasra száll fel
egyre feljebb,
érintve napját,
szárnyait égeti.
Mélyről mert tudásának
égszínkék tengerébe
fénysebességgel
szabadesve zuhan halálosan.
Szemembe szórt csalt ölelés
szép szóba zárt hamis remény
nem szóltam mert szerettem
nem sírtam csak temettem...
Tüzet raktunk sötét éjen
üldögéltünk melegében
összebújtunk borsóhéjban
illatától elbódultan
mezőt jártuk napsütésben
esőben és fújó szélben
elrejtette föld és mező
bokor, rét és jó levegő
szemem elől is rejtőzött
tüskévé vált
hol előjött
ködöt fújt rám
füstöt látott
szememben a könnyel játszott
pálcát tört és rám ...
Álmodom...
alakod sziluettje
szemed simogatása
karjaid ölelése
szád édes csókja
lelkeink összefonódása
szíved igaz szerelme
szorítja torkom,
és felébredve
kiáltom hangosan a napba,
szeretlek...
Tovább, mint az idő.
Szerelmének parazsa égeti hűségétrnkihűlő lángnyelve szívja ki por vérétrnvámpírfogai harapják szűkölő torkátrnkicsorduló vére csábítja a csordát.rnrnHalálos tőrdöféssel küldi át a partrarnKharón hozza, viszi életét meghagyvarnhalálos álmából ébredve reményirntanulva múltjából, nem mer már szeretni.
Csontjaid mélyére hatoló
kemény fagyos télanyó
fújja rád hidegét,
télidőn.
Lépteid nyomán szálló hó
szél szárnyán kavargó
pelyheivel takar be,
havával.
Utcára néző szemei
átlátszó rideg tábláin
karcolja fagyszirmait,
ablakán.
Lelkének társának melegén
szeretve saját szerelmét
ébreszti mormotaálmát,
jégvirága.
Kezembe izzó tollat adjatok!
Lángoló papírra szavadat karcolom,
lelkem máglyáját tüzed emészti,
égető parázsát tintám oltja ki.
Dobbanó szívedet az idő lépteti,
kedvesem, rózsáid a vihar tépdesi,
távoli szelekkel szerelmed üzeni,
elveszett világunk, halottak fényei.
Atomsugárzó szívem,
nukleáris lelkem,
feketénél sötétebb gondolataim,
megölt körülöttem
embert, s eget.
Elküldtelek,
mert csak így védhettelek
magamtól,
nem mástól
féltettelek.
Mentél,
intettél,
eldobtál,
magamra hagytál,
s rábíztál a felezési időre.
Hópelyhektől csillog a szempár
mosolya figyeli zúzmara ágát
gyermeki kacaja lépdel a télben
fehér mezejét tapossa lépte.
Szánkón üli meg dombtető csúcsát
hógolyó szeli át szélsebes útját
lejtején csúszik az elfutó tájban
bukfencezve zuhan a puhaságba.
Félelem lengi át elmúló nyomát
sírja fölött szalad át az árny
esőben állva vére tudja
vihar lesz és földindulás.
Testamentuma fedi el múltját
kemény világra ébred a fény
mit hagyott hátra csak ő tudja
sírba vitte gyermeki nyomorát.
Kertünkben nőtt vöröslő rózsa
börtönudvaron magasló kikerics
mezőn cseperedő lila szarkaláb
kertész kezében viruló orchidea
asztalon vázába szedett sokszínű virág
fejünk fölött illatozó ibolya,
érettünk nyílik, s hervad
porunkon tovább.
Kiszomjazva vártad az esőm,
nedves ízét csorgattad szád szélén,
zöld száraddal ringattad leveled,
köszönve fordítottad virágod felém.
Hegy tetejéről nézi csatája terepét
messze távolban elleneinek sora látszik
menetelve...
csapatai ölelő kardjaiba dőlnek
mosolya őszinte
látja hadának dicsét
jóharcának ördögi terve
fejében már régen lejátszott
ismerve a gonoszt
ellene önfegyverét szúrja
rettegnek tőle
a kegyetlen gyilkosszemében
angyali tisztaság sugárzik
csatadala édes
lova hangja éles
lelke szaga áldozattól kénes
könnycseppjének tava
lágyan fodrozódik
tiszta,
fehér ...
