Kérdezd a férfit
Azt mondja, szeret. Eddig több nője is volt egyszerre az állandó társa mellett. Bevallása szerint mostanra én maradtam. Én vagyok a befutó! Nagyon kevés a szabadideje, mégis szakít rám az idejéből. Én egy kicsit többet szeretnék. Néha szükségem van rá, és nem lehet velem. Jó lenne kicsit hozzábújni, hogy érezzem a biztonságot. Egyre nehezebben viselem ezt az állapotot. Hosszú idő óta ő az első férfi, akit tiszta szívemből szeretek. Az életemet adnám érte! Ezt tudja is, és örül, hogy ennyire szeretem. Bár azt mondja, ő ezt nem érdemli meg. Én inkább szenvedek attól, hogy szeretem, néha velem van, pedig tudom soha nem lesz az enyém teljesen, mintsem attól, hogy most elveszítsem azt, aki életében soha nem lehetek első, de nélküle halott ember vagyok! Mit tegyek, hogy könnyebben el tudjam viselni ezt az állapotot? Lemondani nem tudok róla. Nélküle értelmét veszti az életem. Imádom!
Felhasználó | Válasz | Dátum |
---|---|---|
Lakyluck | Első olvasatra azt véltem, hogy a kedvesem írta ezt a kérdést. Bár mi időközben összeköltöztünk, de még így sem vagyunk felhőtlenül boldogok. Talán az hiányzik, hogy teljesen önállóak legyünk. külön élve szülőktől, rokonoktól. | 2011. augusztus 17. 20:10 |
matyómacsó | Keresd meg magadban a hibát! De várhatsz is addig, amíg a reménytelenség évei megőrölnek, míg végül ő rajtad is tovább lép. Túl kéne ezen lépned, nem csak egy ember való neked az egész világon. |
2011. július 19. 16:46 |