Kérdezd a férfit
Miért lennél egy férjezett nő szerető szeretője? Kérlek próbálj válaszolni úgyis, hogy az általános indokokat félreteszed. Például te nőtlen vagy... Milyen gondolatok lehetnek benned?
Felhasználó | Válasz | Dátum |
---|---|---|
Kérdező | Köszi Tündér! Kedves tőled, hogy felhívtad rá a figyelmem. Szegény pasik! Ezt csak nők találhatták ki. :D | 2010. április 16. 20:27 |
Tündér | Szia Kérdező! Csak azért szólok bele, mint nő (durva varázslással ideiglenesen átváltoztattam magam pasinak..., huh), hogy neked tudjak segíteni! A fiúk itt csak egyszer tudnak neked válaszolni. Ha valaki további kérdéseire, válaszaira kíváncsi vagy, akkor kérdezz tőle privát üzenetben. Ha semmiáron nem akarod felfedni a kiléted, akkor írj cikket és ott ne jelenítsd meg a nick neved! (Ekkor az ottani válaszaidnál se látják majd a neved.) Pussz, Tündér |
2010. április 16. 20:20 |
Kérdező | Jól gondolod Pitt, valóban komolyan foglalkoztat a kérdés. Igen félek, hogy elveszítem, vajon meddig tart a türelme..? Az is igaz, hogy nincs meggondolatlan sürgetés a részéről (talán a naplómban majd írok erről, teljesen érthető és ésszerű okok állnak mögötte). A válaszok: Két éve tart a kapcsolat./Átlagban hetente 2x találkozunk, több napos "kiruccanásra" is volt már példa nem egyszer./ Bármilyen furcsa is, de a neten ismertük meg egymást. Ha lehetőségem lenne gyors döntést hozni, vállalnám a nagy lépést. A halogatás "mindhármunk" részére káros, jelenleg mégis muszáj. Valahogy soha nem hittem, hogy egy szerető segítene a házasságon, de ez már másik téma. |
2010. április 16. 20:03 |
Pitt | Kedves Kérdező! Úgy gondolom, hogy Téged ez a kérdés komolyan foglalkoztat! Férjezett vagy, de mellette van egy szeretőd is. Ahhoz, hogy őszinte válaszokat tudjunk adni több információra van szükség! Pl.: - Mióta tart a kapcsolat? - Milyen rendszerességgel találkoztok? -Hol ismertétek meg egymást? Te egyrészt önigazolást keresel, másrészt félsz, hogy elveszíted! |
2010. április 16. 19:09 |
Kérdező | Kedves Pinokkió! Van egy sanda gyanúm, hogy nem teljesítménykényszerből autókázik (rendszeresen) 160 kilométert egy férfi. :) Devil minden bizonnyal igazad van, annak ellenére, hogy a mi esetünkben nem beszélhetünk az "alapállásról" vagy az általában megszokott szituációról, mert ebben a kapcsolatban én vagyok a rossz, ő teljesen független és abban is biztos vagyok, hogy csak én vagyok neki (lehet nyugodtan cöcögni :). Egyébként pontosan ezért vagyok kíváncsi a ti válaszaitokra, mert ok. tiszta sor, elvarázsoltam (fúj, beképzelt!), de néha meglegyint az óvatosság, jó pár kérdést a felszínre hozva. Igen, mindkettőnknek van egy olyan része, ami nagyon sok témában tökéletesen passzol... Nem tudom másképp jellemezni, de ez olyan, hogy nagyon is el tudom képzelni, hogy gyerekkoromban is szívesen ücsörögtem volna mellette a patakparton. Furán hangzik, de jött valaki, aki én vagyok... Máris sokat beszéltem. Talán nem is erre az oldalra való az én történetem. Hm..? | 2010. április 16. 11:39 |
Devil | Az ilyen viszonyokban mindkét fél jól megvan eredeti kapcsolatával (vagy legalábbis jó oka van ahhoz, hogy maradjon), de mindkettőjük énjének van egy olyan része, amit csak a másik tud kielégíteni. És nem föltétlen csak szexuálisan. | 2010. április 14. 23:42 |
Pinokkió | Én pl. teljesítménykényszerből. | 2010. április 14. 18:47 |
Kérdező | Köszönöm az eddigi válaszokat. Ok. Stabilan a földön jártok, de ez nem baj. :) Lehet, hogy egy férfi szerető türelmesebb, ebben a felállásban, mint mi nők? Mintha ti megértőbbek lennétek. Vagy csak egy ideig? Aztán meg jön a fekete leves? No, nem, mert nem veszem félvállról a kapcsolatot és azt hiszem kezd bonyolulttá válni, ami valahol nincs ellenemre. | 2010. április 13. 17:19 |
Profán | Sokkal praktikusabb. Megérti az idő elszámolási problémákat - mivel neki is van-. Nem kell moziba, szinházba, vacsorákra vinni - Ő sem ér rá-. Nem akar gyereket és férjhez menni sem - egyébként is meg van-. Ebben az esetben a kölcsönös örömszerzésről szóll a dolog és vége. |
2010. április 13. 16:50 |
matyómacsó | Kisebb kockázattal jár. Nem valószínű, hogy akar gyereket, de ha becsúszik, a férje elviszi a balhét. Nem mondja folyton, hogy válljunk el. No meg persze kevesebb pénzbe is kerül. Szóval az ilyen az egy elég őszinte kapcsolat, mind a ketten tudjátok, mit akartok, mit kaptok. Az, hogy dupla az esély a lebukásra, ezekhez képest viselhető kockázat. |
2010. április 13. 15:50 |