Timi szülinapja
2014. augusztus 6.
Szülinapi meglepetést terveztünk a Veroncival,
megbeszéltük mindezt a család tagjaival.
Mariann is hazajött, finom vacsit főzött,
izgatottan várakoztunk, aztán az idő győzött.
Elbújtattuk az autómat, egy másik utcában,
zarándok helyet is néztünk a határban.
Visszafele láttam a Gemenci erdőt,
hogy egyszer alaposan megnézem az már eldőlt.
Otthon minden készen állt, Tímikémet várva vártuk.
Belső szobában Veroncival jól elbújtunk.
Hogy a titkunk idő előtt fel ne fedjük,
legnehezebb, hogy csendben legyünk.
Begördült az autó, megérkezett a család,
óvatosan szállnak ki, mert altatják az Áron babát.
Lapultunk a fal mellett, vártuk a jelet,
visszafogtuk a lélegzetet.
A konyhában háttal állt az ünnepelt,
gyanútlanul mosogatott,
mikor felnézett, könny szökött a szemébe,
úgy meghatódott.
Ott álltunk mindannyian, ajándékkal a kezünkbe,
s kérdezte, hogy jutott ez az eszünkbe?
Volt nagy öröm, puszilkodás és ölelés,
szülinapi köszöntés.
Feltálalták a levest, ami egy kicsit erősre sikeredett,
a rántott cukkini és a kukorica saláta nagyon finom lett.
Az asztalon ezután, az oroszkrémtorta 35 szál gyertyával ékeskedett.
A boldog szülinapot énekeltük mind,
kórusban kiabáltuk, hogy kívánj valamit.
Mariann már előtte egy kicsit huncutkodott.
A tortára el nem fújható gyertyákat rakott.
Az én kislányom ezt nem tudta,
a gyertyákat tüdőből fújta.
El is aludt néhány, de a többség égett,
és az egész többször újra éledt.
Segített már fújni Veronika, Gábor és a pici Áron,
harsogva nevettünk a Timi szülinapján ezen a nyáron.
A bejegyzést írta: lsalamo
Hozzászólások
időrendi sorrend