Barátok nélkül
2014. szeptember 17.
Nehéz lehet annak az élete, akinek nincsenek barátai, barátnői, akikkel megbeszélhetné a magánéletében bekövetkező problémákat, nota bene konfliktusokat, ezért jobb híján a netes portálokon osztja meg dilemmáit, vagy annak egy bizonyos részét és várja a reakciókat, véleményeket,melyek érkeznek ugyan, csakhogy azokból kisilabizálni az eredeti kérdésére adható válaszokat, már emberpróbáló és aprólékos folyamat lenne, melyhez azonban nincs igazán türelme, vagy éppen annak eredményét megtudni fél, s emiatt felszínes csevejbe fullad az egész, ráadásul megsértődik, mert nem az általa vizionált válaszokat kapja, de akkor miért ez a felhajtás, kérdem én, ha nem mer szembenézni önmagával, a problémáival, ebben segíthetne a kívülálló, ha hagyná, de nem hagyja, inkább őrlődik, mit mondjak erre, megérdemli, mert nem őrizte meg a régi barátságokat, pedig azok, amelyek rendre kiállják az idő próbáit, megbízhatók és számítani lehet rájuk bárhol és bármikor, ahogyan én is megtartottam őket, a barátaimat, akkor is, amikor lila ködben éltem, és kedvesem zokon vette, hogy rendszeresen eljárok kártyázni velük, ahelyett, hogy otthon pátyolgatnám az ő végtelen nagy lelkét, és az idő bebizonyította, hogy igazam volt, csakhogy ő azt már nem érte meg.
A bejegyzést írta: Yolla
Hozzászólások
időrendi sorrend
Nekem gyerekkori barátaim vannak, igaz, apad a létszám. Amig fiatalabbak voltunk, gyakran összejöttünk. Azért jó az internet, mert így még most is tudunk egymásról mindent, a távolságok és a korral járó nehézségek ellenére is..
Mégis, hagy mondjak valamit: nagyon jó, hogy vannak barátok, akikkel megoszthatod örömödet bánatodat. De,-az igazi bajokban, a gondok megoldásában mindig egyedül vagy..Ez az én tapasztalatom..
Puszi, Ilona
Szia Yolla!
Barátokra szükség van. Én azoknak sem mondok el mindent. Akik pedig nagyon régi barátok, azoknak meg nincs mit mondani. Együtt tapostuk az évtizedeket.
Abba pedig nem hiszek, hogy az internet világa adhat új barátokat.
Hiszen éppen Te, illetve Ti világosítottatok föl, hogy semmi sem az, aminek látszik. :)
Pusz: Klári
A baráti körömhöz kivétel nélkül minimum három évtizedet közösen megélt emberkék tartoznak, lányok, fiúk vegyesen, akikkel ott vagyunk egymásnak bármikor, ha szükség van ránk, a bajban is, a vígságban is, de nem telepszünk egymás lelkére, mert az nem jó.
Az internet nem barátkozásra való, csak egy speciális üzenőfal, semmi több.
A magánéletünk gondjait rendszeresen fehér asztal mellett, személyesen beszéljük meg, az nem való az internetre. Szerintem.
Puszi: Yolla
Barátokra szükség van. Én azoknak sem mondok el mindent. Akik pedig nagyon régi barátok, azoknak meg nincs mit mondani. Együtt tapostuk az évtizedeket.
Abba pedig nem hiszek, hogy az internet világa adhat új barátokat.
Hiszen éppen Te, illetve Ti világosítottatok föl, hogy semmi sem az, aminek látszik. :)
Pusz: Klári
Lehet sokan azért írnak, mert nincsenek barátai, vagy útközben élete során "elfogytak", de az is lehet azért, hogy más szemszögéből is halljanak véleményt, ítéletet, esetleg tanácsot. Nekem sok barátom van, de csak kevesekkel osztom meg gondjaimat, csak azokkal, akik valóban barátok és nem haverok.Bár olykor egy haver elszólása is sokat segít, vagy mutat kiutat sok szorult helyzetből.Amikor pedig tanácsot, vagy útmutatást adunk igen meg kell gondolni mit és hogyan mondunk, nehogy nagyobb kárt okozzunk, mint amit segítségként szeretnénk nyújtani!!
Üdvözlettel Pussz Éva.
Na ebben tudunk tenni, hogy felébredjen végre! Ha nem teszi, mert ő másként gondolja, érzi, álmodozzon tovább, hátha én tévedek, vagy te, vagy más és neki van igaza... Mi is végigcsináltuk, legtöbbször egyedül, egyszer majd ő is rájön.