Nem tudom mit láttam
2014. szeptember 3.
Nem tudom mit láttam, de úgy érzem, nem jót
Helyszín: Tesco, gyors-étkezdei asztalok
Időpontok: Tegnap a második iskola nap, ma a harmadik tanítási nap. Mind két nap du. fél kettő körül
Szereplők: Anyuka három kisgyerekkel - egy bölcsődés korú pici lánnyal, s második osztályos fiával, lányával.
Szemlélők: Sokan mások, s jómagam.
Anyuka és a gyerekei nem „a la mode” , de tiszták, csinosak.
Arcaik- Anyuka kis filigrán , igen fiatal nő, bár, a fiatalság ragyogása nélkül.
A picurka, angyalian bájos csicsergő teremtés. Az iskolás gyerekek szépek, de valahogy gyermeki öröm nélkül.
Amiért én ott vagyok – egy menü elfogyasztása
Amiért ők ott vannak - nem tudhatom
Körbeülik az asztalt, mellettük bevásárlókocsi, két iskolatáskával s négy kardigánnal.
Nem vásárlásért, nem evésért jöttek.
A két gyerek leckét ír. Mindkét nap. Egy áruház zsibongó- morajló zajában.
A kicsi ugrál, székekről székekre, vagy belemarkol egy tolltartóba s belefirkál a munkafüzetbe.
Anyuka ideges, rácsap a kicsi kezére, s az, lebiggyedt szájacskával , lehuppan a földre majd odébb áll.
A gyermekmegörző kis ablakán bekukucskál a tőle kerítéssel elzárt játékországba.
A pici lány sóvár tekintete végigpásztázta a belső birodalmat.
Ő nézett ki, kicsiny világából egy másikra, vagy Ő látott bele egy másik világba …
A két gyerek leckét ír. A lány még a szemöldökét is összehúzza, úgy koncentrál a feladat megoldására.
Megakadt. Anyjához fordul segítségért.
Anyja felcsattant – ostoba, hülye … még ennyit sem tudsz
A fiú is gondban van, de megbicsaklik kérő mozdulata.
Erőt gyűjt, mégis anyjára néz, szemében szégyenlős kéréssel.
Anyja indulatos hangjára összerezzen, sír.
A hülye, s az ostoba szó , némi káromkodással elegyítve, fűszerezte a fiatalasszony mondandóját-mindkét napi tapasztalásom
… hogy kész lett-e a lecke, nem tudom, mindkét esetben rossz szájízzel keltem fel az asztaltól
Nem tudom mit láttam, s nem is az én tisztem , megítélni vagy elemezni. Nem ismerem az ide vezető utukat, nem tudom mit -miért tesznek.
Amit viszont gondolok – az Anyukának tudnia kellene mit- miért- hogyan tesz ...
A bejegyzést írta: Gaya
Hozzászólások
időrendi sorrend
Ne mondd ki. Nem tudhatsz semmit. Ne minősíts, ne ítélj. Mert nem járhattad azŐ útját. :-)
Lehet véleményem, esetleg találkoztam már hasonló helyzetben lévővel, de nem mondom ki... Nem szoktam ítélkezni senki felett!
Nem hiszem, hogy egy háromgyermekes anya önszántából döntene úgy, hogy az otthonától távol, egy Tesco büfé asztalánál íratja meg gyerekeivel a házi feladatokat.
Tragédia íze van ennek a szituációnak.
Lehet, hogy én odamentem volna hozzájuk, és váltottam volna néhány szót az anyával.
Hogy mit láttál nem nehéz kitalálni. Nekem is összeszorult volna a gyomrom még a hangos szóra is, nem ám a körülményeket látva. A tehetetlenségtől is felborzolódtak volna az idegeim, hogy nem lehet beavatkozni, mert semmi közöm hozzá, bármennyire is szívszorító egy ilyen jelenetet látni, főleg, ha az "rendszeres".
El lehet képzelni a gyerekek jövőjét egy ilyen anya mellett és ennek a családnak a nem éppen fényes jelen helyzetét. A háttérben egy munkanélküli apukával, aki nem képes biztosítani a család megfelelő körülményeit, azt már nem is említem, hogy "otthonát"...
Bármit láttál is ebből semmi jót nem lehet kikövetkeztetni, se a jelenre, se a jövőre nézve... az ilyen anyáról megvan a saját véleményem..., amit inkább nem mondok ki... Bárcsak tévednék! :-(
Ám ehhez nem kell kommentár. Sajnos.
Telve a világunk keserűséggel, bánattal. Mi, emberek alkottuk meg így magunknak.
Minden tökéletes önnön tökéletlenségében a Földön. Azt érzem; az ember idegen itt. Azt érzem néha; Istennek az ötödik nappal le kellett volna zárnia művét.
Tragédia íze van ennek a szituációnak.
Lehet, hogy én odamentem volna hozzájuk, és váltottam volna néhány szót az anyával.
El lehet képzelni a gyerekek jövőjét egy ilyen anya mellett és ennek a családnak a nem éppen fényes jelen helyzetét. A háttérben egy munkanélküli apukával, aki nem képes biztosítani a család megfelelő körülményeit, azt már nem is említem, hogy "otthonát"...
Bármit láttál is ebből semmi jót nem lehet kikövetkeztetni, se a jelenre, se a jövőre nézve... az ilyen anyáról megvan a saját véleményem..., amit inkább nem mondok ki... Bárcsak tévednék! :-(