- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
Tegnap érdekes napom volt. Találkoztam az ördöggel. Érdekes nap volt. Ki lehetne elemezni, miért úgy történtek a dolgok, ahogy Ő irányítja? Talán csak egyszerűen a tegnapi nap egy ördögi nap volt. Ültem bent az agyamban, tettem, amit tenni szoktam és történtek a dolgok. Én meg nem voltam képes megakadályozni. A legjobb jószándékaimat is félreértették, félremagyarázták. Volt amikor olyanokból bújt ki az ördög, akik eddig leplezni próbálták. Én ezeket fel szoktam ismerni. Tudtam róluk, már rég. Volt aki tetteivel, volt aki saját maga megmondta nekem. De mégis érdekes, hogy az ördögi kör hogy összezárt tegnap. Félelmetes volt.
Szerencsére mellettem volt hűséges fegyverhordozóm Panfülina, és mellém állt még sok más kedves ember és állat. Szeretem, ha a tündérországunkban béke van. De ehhez néha meg kell vívni pár csatát.
Távozz tőlem sárkány!!!
fel
le
Ma olvastam egy naplóbejegyzést, amire reagáltam is. A "kritikust" kitiltotta az író. Ott elmondtam a véleményem az adott esettel kapcsolatban, itt általánosságban.
Mikor tilt le személyeket -kritikust- egy író?
1: Ha sorozatban nem tetszik neki a hangnem, amiben megszólítja a kritikusa.
2: Ha a kritikus személyeskedik (nem a cikkről, az íróról nyilvánít véleményt).
3: Ha egyáltalán nem szeretne kritikákat (esetleg, csak dicshimnuszokat akar hallani).
4: És én bevallom, nem szeretem azokat a kritikákat, amelyeknél csak pufogtatás van, konkrét tények nélkül lehúzza az írásokat (pl: ez az írás úgy rossz, ahogy van... típusúak)
5: Ha a kritika kritikájára már nincs válasz (pl: az előbbi mondatra: kérlek indokold, miért "úgy rossz, ahogy van" az írásom; erre nem jön már válasz)
6: És hát vannak az alapból rosszindulatú egyeselők, aki kritika nélkül (álkritikával) osztogatják jegyeiket...
Tehát, ki mit tilt le?
Szerintem ez nem demokrácia, inkább csak ...
fel
le
A lányaim már nagyok, de volt idő, amikor papírlapokból közösen lovakat hajtogattunk. Egy napon észrevettem, hogy fogynak a lapjaim, és a lócsapat már-már ménessé növekedett. Hol egy félig gebe, hol egy sánta lovacska készült el a próbálgatások eredményeként. Nem szóltam, csak figyeltem mi lesz. A lótenyésztés és a vérvonalak szerencsés játéka következtében, a végén már a lipicai ménes is megirigyelhette volna az új laplovak szépségét.
Nem baj, gondoltam! Gyakorlás teszi a mesterlányokat (hátha lovászlányok lesznek belőlük).
Te mi leszel, ha nagy leszel?
Tegnap érdekes napom volt. Találkoztam az ördöggel. Érdekes nap volt. Ki lehetne elemezni, miért úgy történtek a dolgok, ahogy Ő irányítja? Talán csak egyszerűen a tegnapi nap egy ördögi nap volt. Ültem bent az agyamban, tettem, amit tenni szoktam és történtek a dolgok. Én meg nem voltam képes megakadályozni. A legjobb jószándékaimat is félreértették, félremagyarázták. Volt amikor olyanokból bújt ki az ördög, akik eddig leplezni próbálták. Én ezeket fel szoktam ismerni. Tudtam róluk, már rég. Volt aki tetteivel, volt aki saját maga megmondta nekem. De mégis érdekes, hogy az ördögi kör hogy összezárt tegnap. Félelmetes volt.
Szerencsére mellettem volt hűséges fegyverhordozóm Panfülina, és mellém állt még sok más kedves ember és állat. Szeretem, ha a tündérországunkban béke van. De ehhez néha meg kell vívni pár csatát.
Távozz tőlem sárkány!!!
Kedves Barátaim!
Ma egy éve lépett be az oldalunkra két kedves barátom, Nem Tom "elvtárs" és Maggoth a "vámpírírónk" ;-)
Színes írásaikkal szórakoztatnak bennünket feleségeket (ránézek a mellszőrzetemre, és identitászavaromban, írok pár férfias baráti sort is) pontosan egy éve!!!
Azt gondolom, hogy ezek az emberek fazont adtak az oldalnak, mindig örömmel vetődtünk egy-egy remekükre. És soha nem huppantunk miattuk földre. Ők nem vaktöltényekkel pufogtattak. Akit le akartak lőni, az tuti meghalt!
Mi életbe maradottak várjuk további cikkeiteket!
Üdvözlégy NemTom és Maggoth!
Alleluja nektek Barátaim!
erre megyek gyerek leszek arra megyek felnőtt leszek ha meg arra visz az utam megöregszem mint a nyulam meghalni csak mókásságból mindig csak a más hibából járjak jobbra menjek balra szolga földben ne nyughassak rab se legyek szabad madár szálljak szárnyon mint oroszlán uralkodjak elefántként súlyzózzak vagy éppen másként zsiráf legyek hogy szeressek nyakamért vagy sósperecnek nem tudom én már mi legyek egér vagy épp sok emelet elegem van a virágból szárnyaiból és szirmából válaszokból barátságból hibát hibára halmozok megértésből jelest kapok de meg engem nem érthetnek mert fejembe benézhettek legyen akkor tollbamondás ha már fejből megy az írás elég legyen ez itt mára naplóm hátsó oldalára...
Ma sok jót tettem. Nem számoltam..., de volt pár...
Például lenyírtam a füvet; ezzel én olyan voltam a fűnek, mint egy ismerősömnek a fodrászcsaj. Megigazítottam a fű frizuráját:-)
Ma grillezés van, ma gyereknap van. Néha lehetnek ilyen egyszerű élmények is az életben...
Második programom, újraolvasom a Mester és Margaritát..., hogy az agyamat is grilleztessem kicsit!
Ma olvastam egy naplóbejegyzést, amire reagáltam is. A "kritikust" kitiltotta az író. Ott elmondtam a véleményem az adott esettel kapcsolatban, itt általánosságban.
Mikor tilt le személyeket -kritikust- egy író?
1: Ha sorozatban nem tetszik neki a hangnem, amiben megszólítja a kritikusa.
2: Ha a kritikus személyeskedik (nem a cikkről, az íróról nyilvánít véleményt).
3: Ha egyáltalán nem szeretne kritikákat (esetleg, csak dicshimnuszokat akar hallani).
4: És én bevallom, nem szeretem azokat a kritikákat, amelyeknél csak pufogtatás van, konkrét tények nélkül lehúzza az írásokat (pl: ez az írás úgy rossz, ahogy van... típusúak)
5: Ha a kritika kritikájára már nincs válasz (pl: az előbbi mondatra: kérlek indokold, miért "úgy rossz, ahogy van" az írásom; erre nem jön már válasz)
6: És hát vannak az alapból rosszindulatú egyeselők, aki kritika nélkül (álkritikával) osztogatják jegyeiket...
Tehát, ki mit tilt le?
Szerintem ez nem demokrácia, inkább csak ...
