- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
Úgy gondoltam, hétfő esténként írói kávéházat nyitok. Ez a kis ötletem abból áll, hogy feladatokat adok a jelentkezőknek. Akik kérik, plusz házifeladatot is kaphatnak.
Ma este Mindenható egy versét ajánlanánk Önöknek elemzésre... A Talánok és talányok című versét tőle kaptam kéváházi boncolgatásra. A hölgy néhány évvel ezelőtt írta...
"Egy éjjel felkeltem és leírtam, mert nem tudtam aludni...csak úgy jött."
Arra lennénk kíváncsiak, mit vált ki Önökből a lenti vers?
* A vers:
MindenHatÓ;
Talánok és talányok
Sikerek és kudarcok,
Örömök és bánatok
Kísérik életem szüntelen.
Hibázom, hisz nem vagyok tökéletes,
Elrontom az elronthatatlannak hittett
Gyógyítom a sebezhetetlenek sebeit,
Miközben saját sebeim elállíthatatlanul véreznek,
De elutasítom a segítséget.
Talán élvezem a fájdalmat?
Talán büntetésben vagyok?
Talán jóvátehetetlen hibát követtem el?
Talán nem kellett volna megszületnem?
Talán? Talán? Talán….
Ezer kérdés, s talány.
...
fel
le
Úgy gondoltam, hétfő esténként írói kávéházat nyitok. Ez a kis ötletem abból áll, hogy feladatokat adok a jelentkezőknek. Akik kérik, plusz házifeladatot is kaphatnak.
Ma este Sonkoly Éva egy versét olvasgatnám Önökkel... A Végtelen idő című vers, nagyon érdekes volt számomra. Ki milyen stiláris réteget, másodlagos mondanivalót fedez fel a vers olvasásakor? Amennyiben lehet, soronként vagy pár sort egybefogva elemezzék!
Ha valaki a jövő hétre tudna saját írásrészletet felajánlani, azt privát levélben szívesen várom! Előre is köszönöm Önöknek!
* A vers:
"Végtelen idő
- emlékeddel...
Nézem a kezed,
ujjbegyed simította vállam,
szemed lábujjamig betakart.
Tarkómra lehelt sóhajod
bársony-meleg emléke
léptem haza kísérte.
Azóta emlékeddel járok,
hiszem visszatalálok..."
fel
le
Úgy gondoltam, hétfő esténként írói kávéházat nyitok. Ez a kis ötletem abból áll, hogy feladatokat adok a jelentkezőknek. Akik kérik, plusz házifeladatot is kaphatnak.
Ma este Mindenható egy versét ajánlanánk Önöknek elemzésre... A Talánok és talányok című versét tőle kaptam kéváházi boncolgatásra. A hölgy néhány évvel ezelőtt írta...
"Egy éjjel felkeltem és leírtam, mert nem tudtam aludni...csak úgy jött."
Arra lennénk kíváncsiak, mit vált ki Önökből a lenti vers?
* A vers:
MindenHatÓ;
Talánok és talányok
Sikerek és kudarcok,
Örömök és bánatok
Kísérik életem szüntelen.
Hibázom, hisz nem vagyok tökéletes,
Elrontom az elronthatatlannak hittett
Gyógyítom a sebezhetetlenek sebeit,
Miközben saját sebeim elállíthatatlanul véreznek,
De elutasítom a segítséget.
Talán élvezem a fájdalmat?
Talán büntetésben vagyok?
Talán jóvátehetetlen hibát követtem el?
Talán nem kellett volna megszületnem?
Talán? Talán? Talán….
Ezer kérdés, s talány.
...
Mindig meglepnek az írásaikkal. Most is volt pár érdekes váltás. Zsoltné Éva - eddigi Önmagához képest - remekül váltott (Régi nóta, Felszín című írásaival), de ugyanez elmondható Donna Juannáról is (Tapasztalatok című írás). Továbbá nagyon tetszenek Lizelotte elemező írásai is.
Nékem a héten mégis Oláhné Fodor Zita Mariettától a Csak úgy - írogatok ... című sorozata tetszett legjobban.
Ismét szerda! Ma egy régi levélkét dolgoztam fel Önöknek. Bevallom megirigyeltem Pinokkió barátom levelét. Nekem is van olyanom, ami kedves a szívemnek! Hát felraktam. De az érzelmes réteget próbálják lekaparni... jó olvasást kívánok Önöknek!
Úgy gondoltam, hétfő esténként írói kávéházat nyitok. Ez a kis ötletem abból áll, hogy feladatokat adok a jelentkezőknek. Akik kérik, plusz házifeladatot is kaphatnak.
Ma este Sonkoly Éva egy versét olvasgatnám Önökkel... A Végtelen idő című vers, nagyon érdekes volt számomra. Ki milyen stiláris réteget, másodlagos mondanivalót fedez fel a vers olvasásakor? Amennyiben lehet, soronként vagy pár sort egybefogva elemezzék!
Ha valaki a jövő hétre tudna saját írásrészletet felajánlani, azt privát levélben szívesen várom! Előre is köszönöm Önöknek!
* A vers:
"Végtelen idő
- emlékeddel...
Nézem a kezed,
ujjbegyed simította vállam,
szemed lábujjamig betakart.
Tarkómra lehelt sóhajod
bársony-meleg emléke
léptem haza kísérte.
Azóta emlékeddel járok,
hiszem visszatalálok..."
A héten nagyrészt az ez évben írt írásokkal foglalkoztam. Sok, az újévre vonatkozó írásba botlottam. De voltak egyéb, magvas témájú cikkeik is. Tetszett több írójuk műve... többek között: Delcegnő, Zsomwin, Pinokkió, Zsoltné Éva, de a végén egy vidámat választottam.
Véleményem alapján a hét legjobb írása: Először mindenki idegen -1, Sonkoly Évától (várjuk a folytatást!)
A mai napon két aktualitást írtam Önöknek. Az egyik Én magam vagyok (ha megcsípem az oldalam, úgy érzem élek; ma a megkerült lányomról írtam volna, de a rémhírek felülírták elképzelésemet), a másik Lázár úr - egy részemről jogosnak tartott - kéréséről szól a városa számára hitelező bankja felé.
Egyben mély részvétemet fejezem ki a sokak által tisztelt - és általam nem ismert -, a tavaly év végén elhunyt Bokor János tanár úr családjának!
Kedves látogatóim! Mindenkinek üzenem, aki várja kritikáimat, írásaimat, az ünnepek alatt, szabadságot vettem ki! Nem tudom mikor tudok az oldalukkal foglalkozni. Mindenkitől elnézést kérek!
Kellemes Ünnepeket! Békés Boldog Karácsonyt Mindannyijuknak!
