- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
naplója
1939. június 15.- én született Szilvásszentmárton, magyar orientalista, író, műfordító.
Középiskolai éveit Kaposváron, a Cukor- és Édesipari Technikumban fejezte be, majd az ELTE BTK történelem-mongol szakán szerzett diplomát 1962-ben. Később a Magyar Tudományos Akadémia Orientalisztikai Munkaközösségének tagja, a Keletkutató Intézet tudományos főmunkatársa, az ELTE előadója. 1967 óta a nyelvtudományok kandidátusa.
Tanulmányai során éveket töltött a Távol-Keleten, ösztöndíjasként tanult az ulánbátori Állami Csojbalszan Egyetemen, valamint a bonni Friedrich Wilhelm Egyetemen.
A tibeti és a mongol folklór és irodalom, valamint e népek történelme képezte tudományos munkásságának fő területeit. Mintegy 100 tudományos cikke jelent meg e témakörökben, ezenkívül burját és mongol eposzokat fordított.
Írói tevékenységét ifjúsági regények írásával kezdte. Igazán népszerű íróvá azonban a nyolcvanas évek elejétől megjelenő tudományos fantasztikus regényei, valamint a Galaktika ...
fel
le
Sziasztok! Eléggé elfoglalt voltam mostanában, de igyekszem újra rendesen megemlékezni a születésnaposokról. Ma Szenes Ivánról hoztam egy kis csemegét.
1924. április 25.- én született dalszövegíró, zeneszerző, érdemes művész. († 2010. szeptember 13.)
1945–1948 között köztisztviselő, 1948–1949-ben a Világosság című lap munkatársa, 1949–1950-ben a Fővárosi Népszórakoztatási Intézet, 1951–1956 között a Vidám Színpad dramaturgja. 1956–1961-ben az Országos Cirkusz Vállalat varietéosztályának és szabadtéri színpadainak művészeti vezetője. 1961–1979 között a győri Kisfaludy és a József Attila Színház dramaturgja. 1979-től a Vidám Színpad dramaturgja, kabarék szerkesztője, menedzsere.
A családi hagyomány ápolója, folytatója. Apja Szenes Andor, író, színpadi és slágerszerző. Nagybátyja, Szenes Béla: Író, újságíró. Unokanővére: Szenes Hanna mártírsorsú költőnő. Statisztikák és az Artisjus 2000-es kimutatása szerint Magyarország legtöbbet játszott szerzője. Nem túlzás azt állítani, hogy ...
fel
le
Csukás István
1936. április 2-án született magyar író, meseíró
Kisújszálláson született, egy nehéz sorsú kovácsmester nagyobbik fiaként, és itt járta ki az elemi iskolát is. A háború után egy zenetanár biztatására, anyja akaratából jelentkezett az akkor alakult békéstarhosi zeneiskolába: hegedűművész akart lenni.
Bár jól érezte magát a zeneiskolában, később mégis fellázadt a zene ellen: érettségi után felvételi nélkül felvették volna ugyan a Zeneakadámiára, mégis a jogi egyetemre jelentkezett, majd egy idő után átment a bölcsészkarra, de bölcsész tanulmányait sem fejezte be 1956 után.
Törzshelye lett a Hungária Kávéház, és ekkoriban jelentek meg első versei; írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt, a Fiatal Művészek Klubjának vezetője volt, majd 1968-tól 1971-ig a Magyar Televízió munkatársa, 1978-tól 1985-ig a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője volt; azóta szabadfoglalkozású író.
Az 1960-as évek közepén Kormos István biztatására fordult a gyermekirodalom ...
fel
le
Pécsi József
1889. április 1-jén született (Budapest) fotóművész, fényképészeti szakíró és szaktanár (†1956. október 7.)
Abban a fotográfiai stílusban nevelkedett, képződött, ami a századforduló körül formálódott ki. Ennek lényege: festőiesség, lágy rajzú képek, nemeseljárások, lágy kontúrok. Fiatal korában a Müncheni Fotográfiai Akadémián tanulta a fényképész szakma rejtelmeit. A külföld először 1911-ben figyelt fel rá, amikor a fényképészeti akadémián kitüntetéssel végezvén, megkapta a legrangosabb német szakfényképészeti kitüntetést, a Dührkoop-érmet. Ekkortól kezdve folyamatosan érkeztek címére a rangosabbnál rangosabb elismerések, díjak.
Az 1920-as évekre a festőies fotográfia elhalványul, kikopni látszik. Ő is tagja annak a csoportnak, akik egy teljesen új stílust gyakoroltak és akartak „meghonosítani”. Ez volt az Avantgárd. Pécsi ennek a csoportnak aktív tagja volt, megalapította és formálta ezt a stílusirányzatot.
1913-ban megalapította a Budapesti Székesfővárosi ...
fel
le
Vincent van Gogh
1853. március 30.- án született, holland expresszionista festőművész (†1890. július 29.)
Vincent van Gogh a Hollandia déli részén fekvő Észak-Brabant tartománybeli Groot-Zundertben született 1853. március 30-án, a nála négy évvel fiatalabb Theóval alakított csak ki szorosabb kapcsolatot, aki szellemileg és anyagilag is támogatta bátyját. 1862-ben készültek első rajzai: A falra mászó macska és a Kutya. 16 évesen már egy családi érdekeltségű galériában dolgozott, nagybátyjánál, de 1876-ban otthagyta munkáját, mert apja lelkipásztori tevékenységét akarta folytatni. A szénbányászok között élte mindennapjait és ezekből a vázlatokból születtek az első „megbotránkoztató” képei. A parasztok mindennapjait ábrázolta sötét tónusú, föld színekkel, fáradtnak, kimerültnek ábrázolta őket, amit eddig az akadémizmus nem tett soha.
Van Gogh 1880-tól teljesen a festészetnek szentelte magát. Theo testvére segítségével Párizsban műtermet rendezett be, festőiskolába iratkozott, ...
fel
le
Kosztolányi Dezső
1885. március 29.-én született (Szabadka) magyar író, költő, műfordító, újságíró († 1936. november 3. )
A gimnáziumot Szabadkán kezdte, majd önképzőköri konfliktusa miatt (magyartanárára tett megjegyzést) kicsapták, s magántanulóként, Szegeden tette le az érettségit. 1903-ban Budapestre ment, s beiratkozott a bölcsészkar magyar–német szakára. Itt ismerkedett meg és kötött barátságot Babits Mihállyal, Juhász Gyulával, akikkel aktív levelezésbe is kezdett. Életreszóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel, aki ekkor matematikával és fizikával foglalkozott és megismerkedett Füst Milánnal is. Édesanyja révén volt unokaöccse Brenner József, alias Csáth Géza (1887-1919) író.
1904-ben beiratkozott a bécsi egyetemre, de 1905-ben hazatért, nem ment vissza az egyetemre, hanem újságíró lett. Első cikkei többek közt a Szeged és Vidékében és a Bácskai Hírlapban jelentek meg. 1906-ban a Budapesti Napló kérte fel munkatársnak Ady Endre helyére, aki akkor épp Párizsból ...
fel
le
1939. június 15.- én született Szilvásszentmárton, magyar orientalista, író, műfordító.
Középiskolai éveit Kaposváron, a Cukor- és Édesipari Technikumban fejezte be, majd az ELTE BTK történelem-mongol szakán szerzett diplomát 1962-ben. Később a Magyar Tudományos Akadémia Orientalisztikai Munkaközösségének tagja, a Keletkutató Intézet tudományos főmunkatársa, az ELTE előadója. 1967 óta a nyelvtudományok kandidátusa.
Tanulmányai során éveket töltött a Távol-Keleten, ösztöndíjasként tanult az ulánbátori Állami Csojbalszan Egyetemen, valamint a bonni Friedrich Wilhelm Egyetemen.
A tibeti és a mongol folklór és irodalom, valamint e népek történelme képezte tudományos munkásságának fő területeit. Mintegy 100 tudományos cikke jelent meg e témakörökben, ezenkívül burját és mongol eposzokat fordított.
Írói tevékenységét ifjúsági regények írásával kezdte. Igazán népszerű íróvá azonban a nyolcvanas évek elejétől megjelenő tudományos fantasztikus regényei, valamint a Galaktika ...
Sziasztok! Eléggé elfoglalt voltam mostanában, de igyekszem újra rendesen megemlékezni a születésnaposokról. Ma Szenes Ivánról hoztam egy kis csemegét.
1924. április 25.- én született dalszövegíró, zeneszerző, érdemes művész. († 2010. szeptember 13.)
1945–1948 között köztisztviselő, 1948–1949-ben a Világosság című lap munkatársa, 1949–1950-ben a Fővárosi Népszórakoztatási Intézet, 1951–1956 között a Vidám Színpad dramaturgja. 1956–1961-ben az Országos Cirkusz Vállalat varietéosztályának és szabadtéri színpadainak művészeti vezetője. 1961–1979 között a győri Kisfaludy és a József Attila Színház dramaturgja. 1979-től a Vidám Színpad dramaturgja, kabarék szerkesztője, menedzsere.
A családi hagyomány ápolója, folytatója. Apja Szenes Andor, író, színpadi és slágerszerző. Nagybátyja, Szenes Béla: Író, újságíró. Unokanővére: Szenes Hanna mártírsorsú költőnő. Statisztikák és az Artisjus 2000-es kimutatása szerint Magyarország legtöbbet játszott szerzője. Nem túlzás azt állítani, hogy ...
Csukás István
1936. április 2-án született magyar író, meseíró
Kisújszálláson született, egy nehéz sorsú kovácsmester nagyobbik fiaként, és itt járta ki az elemi iskolát is. A háború után egy zenetanár biztatására, anyja akaratából jelentkezett az akkor alakult békéstarhosi zeneiskolába: hegedűművész akart lenni.
Bár jól érezte magát a zeneiskolában, később mégis fellázadt a zene ellen: érettségi után felvételi nélkül felvették volna ugyan a Zeneakadámiára, mégis a jogi egyetemre jelentkezett, majd egy idő után átment a bölcsészkarra, de bölcsész tanulmányait sem fejezte be 1956 után.
Törzshelye lett a Hungária Kávéház, és ekkoriban jelentek meg első versei; írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt, a Fiatal Művészek Klubjának vezetője volt, majd 1968-tól 1971-ig a Magyar Televízió munkatársa, 1978-tól 1985-ig a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője volt; azóta szabadfoglalkozású író.
Az 1960-as évek közepén Kormos István biztatására fordult a gyermekirodalom ...
Pécsi József
1889. április 1-jén született (Budapest) fotóművész, fényképészeti szakíró és szaktanár (†1956. október 7.)
Abban a fotográfiai stílusban nevelkedett, képződött, ami a századforduló körül formálódott ki. Ennek lényege: festőiesség, lágy rajzú képek, nemeseljárások, lágy kontúrok. Fiatal korában a Müncheni Fotográfiai Akadémián tanulta a fényképész szakma rejtelmeit. A külföld először 1911-ben figyelt fel rá, amikor a fényképészeti akadémián kitüntetéssel végezvén, megkapta a legrangosabb német szakfényképészeti kitüntetést, a Dührkoop-érmet. Ekkortól kezdve folyamatosan érkeztek címére a rangosabbnál rangosabb elismerések, díjak.
Az 1920-as évekre a festőies fotográfia elhalványul, kikopni látszik. Ő is tagja annak a csoportnak, akik egy teljesen új stílust gyakoroltak és akartak „meghonosítani”. Ez volt az Avantgárd. Pécsi ennek a csoportnak aktív tagja volt, megalapította és formálta ezt a stílusirányzatot.
1913-ban megalapította a Budapesti Székesfővárosi ...
Vincent van Gogh
1853. március 30.- án született, holland expresszionista festőművész (†1890. július 29.)
Vincent van Gogh a Hollandia déli részén fekvő Észak-Brabant tartománybeli Groot-Zundertben született 1853. március 30-án, a nála négy évvel fiatalabb Theóval alakított csak ki szorosabb kapcsolatot, aki szellemileg és anyagilag is támogatta bátyját. 1862-ben készültek első rajzai: A falra mászó macska és a Kutya. 16 évesen már egy családi érdekeltségű galériában dolgozott, nagybátyjánál, de 1876-ban otthagyta munkáját, mert apja lelkipásztori tevékenységét akarta folytatni. A szénbányászok között élte mindennapjait és ezekből a vázlatokból születtek az első „megbotránkoztató” képei. A parasztok mindennapjait ábrázolta sötét tónusú, föld színekkel, fáradtnak, kimerültnek ábrázolta őket, amit eddig az akadémizmus nem tett soha.
Van Gogh 1880-tól teljesen a festészetnek szentelte magát. Theo testvére segítségével Párizsban műtermet rendezett be, festőiskolába iratkozott, ...
Kosztolányi Dezső
1885. március 29.-én született (Szabadka) magyar író, költő, műfordító, újságíró († 1936. november 3. )
A gimnáziumot Szabadkán kezdte, majd önképzőköri konfliktusa miatt (magyartanárára tett megjegyzést) kicsapták, s magántanulóként, Szegeden tette le az érettségit. 1903-ban Budapestre ment, s beiratkozott a bölcsészkar magyar–német szakára. Itt ismerkedett meg és kötött barátságot Babits Mihállyal, Juhász Gyulával, akikkel aktív levelezésbe is kezdett. Életreszóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel, aki ekkor matematikával és fizikával foglalkozott és megismerkedett Füst Milánnal is. Édesanyja révén volt unokaöccse Brenner József, alias Csáth Géza (1887-1919) író.
1904-ben beiratkozott a bécsi egyetemre, de 1905-ben hazatért, nem ment vissza az egyetemre, hanem újságíró lett. Első cikkei többek közt a Szeged és Vidékében és a Bácskai Hírlapban jelentek meg. 1906-ban a Budapesti Napló kérte fel munkatársnak Ady Endre helyére, aki akkor épp Párizsból ...
Bartók Béla
1881. március 25.-én született (Nagyszentmiklós) zeneszerző, népzenekutató († 1945. szeptember 26. )
Zeneszerető családban nevelkedett: apja, idősebb Bartók Béla a város iskolájának igazgatója volt, zongorán, csellón játszott, zenekart vezetett, sőt a komponálással is foglalkozott; anyja tanítónő volt és kiválóan zongorázott. 1899-ben a Pesti Zeneakadémiára iratkozott be. Stílusának kialakulásában meghatározó szerepe volt a német klasszicizmusnak és romantikának, különösképpen Brahms művészetének. Kodály Zoltán támogatásával behatóan foglalkozott a magyar népzenével, illetve összehasonlító kutatások végett a szomszéd népek népzenéjét is górcső alá vette. A parasztzene megismerésének hatására kompozíciós stílusa is átalakult, mely immár a népzene stílusjegyeire támaszkodott. Ennek kiteljesedése a Balázs Béla misztériumjátékára komponált operája A kékszakállú herceg vára.
A századfordulón Richard Strauss merészen új zenéje nagy hatással volt pályafutásának korai ...
