- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
Meséltem az álmaimról, hogy vak vagyok - azt mondod - és nem látok, ezért nem mondod el, hogy szeretsz-e. Vegyem végre észre... talán látom, vagy inkább remélem, bízom benne, de elhinni nem merem. Még nem. De talán, ha mondanád se hinném el és igazad van, nekem kell éreznem. És érzem, hogy jó veled, otthonos, meghitt és örülsz nekem, ezt szeretném, és szeretném elhinni, hogy szeretsz... és szeretném, ha igaz lenne. Szeretném elhinni, hogy lehet engem szeretni tiszta szívvel. És nem bánom, ha sokáig tart újra elérnem a szívedig. Az enyém nyitva áll előtted.
Egyszer, tizenegy éve azt kérdeztem tőled, hogy:
- Mit akarsz tőlem? - te a szívemre tetted a kezed és azt mondtad:
- Ezt akarom elérni.
Most én ugyanezt mondom neked, a szívedet szeretném elérni, és a szívemet szeretném odaadni cserébe.
fel
le
Valamikor réges-régen, az erdőnek másik részén, szegletének szegletvégén, várva-várta életének örök párját, egy kedves kis manólány.
- Apa - kérdezte a kicsi manóm -, manók szerinted vannak?
- Hogy ne lennének - válaszoltam apásan. - Minden apa álma, hogy az ő pici lánya, örökre az ő kis manócskája maradjon.
A lánykám szép kis szája mosolyra kerekedett.
- Vicces vagy. Én mindig is manó szeretnék maradni - nevetett. - A tiéd - ugrott a nyakamba a manólány.
Eltelt pár év, és a kis manóból, gyönyörű nagylány lett. Megtalálta élete párját.
Virágba borult a táj
könnybe lábadt a szem
lelkem egy darabja
szabad útjára kelt.
Oltárhoz vezettem őt
elengedtem kezét
szívembe zártam rejtve
néki minden szegletét.
Nem kell féltenem már
erős kezekbe adtam át
lánykámmal véle
minden álomát.
Társával rajzolt szigetjük
közös új életük
bennük bízva tör elő
az eljövendő szebb jövő.
Gyökérből nyílt rózsa ő
szíveket melengető
szabadon,
hiszem!
ezerszép szirma nő.
- ...
fel
le
A bűvös számok közt
itt a tizenhárom,
bőrömből kibújok,
helyem nem találom.
Születésem havában
érdekes e nap,
minden évben megríkat,
vagy életet ad.
Nézek szívmelengető,
kedves képeket,
szavam eláll, és már
mozdulni sem merek,
hangom visszatartva
izzik forró parázs,
csak el ne tűnjön már
soha ez a varázs!
Élhetnék sokáig
lobogó tüzemben,
szikráimat vetve
szív-veszedelemben!
Mesék erdejéből
soha ki ne lépjek,
ajkamról ne kopjon
a szerelmes ének!
- Ködmadár -
fel
le
Ma felhívtak elvileg a rendőrségtől, az ember nem teszi le egyből, mert sose tudni.
Ma, egy végtelenül kedves, fiatalos hangú intelligensnek tűnő nő hívott, elvileg a rendőrségtől, egy hajszálnyit hadart csak jobban nálam vagy bármelyik ügyintézőnél. S hogy Bp-en holmi Kovács Zsolt a lánykori nevemen meghatalmazással próbált felvenni hitelt a MBH banknál, 750.000-ret, és ismerem-e. Pár Kovács van az ismerősök közt ugyan, de egyik sem Zsolt, szóval nem. De biztosan nem ismerem? De nyomoznak utána és valószínűleg adathalászat, mondjuk elkövettem azt a hibát, hogy mondtam, hogy nem is az a nevem, és elárultam, hogy más, és Himesen lakok, bár ezek az információk seperc alatt bárkinek megvannak google vagy AI segítségével rólam, de akkor még beszélt, és akkor szakadt meg a vonal, amikor elkezdtem visszakérdezni, és amikor mondtam, hogy nincs is rendszeres jövedelmem és tuti nem tudnak hitelt felvenni a nevemben, és nincs is egy átlagos nevem mint mondjuk Szabó Margit.
És utána a ...
fel
le
Tegnap kérte valaki, hogy meséljek magamról. Aztán így elkezdtem, hogy van egy kutyám, négy macskám, csirkéim meg nyulaim, a kacsákat ki is felejtettem, és hogy kertészkedek, szittelek, matekot korrepetálok és számtalan dolog. Hogy imádom a fákat, mert évről-évre kihívás, és az ember folyamatosan fejlődhet és kiteljesedhet általuk.
És ugyan nem lett saját gyerekem, mégis lett legalább harmincöt az elmúlt huszonöt évben, és néhányan, akiket végigkísérhettem a felnőttéválásig, ők visszatérnek. És egyikük által már nagymama is lehettem. És tudjátok, hogy ez milyen érzés? Mintha én lennék a Mátra alján falu szélén lakó öreg néne az Öreg néne őzikéjéből. Hogy a meggyógyított kis gidáim, felnővén elhozzák bemutatni a gyerekeiket. És akkor pontosan tudom, hogy megérte. Hogy valamit jól csináltam. Semmi sem fontosabb a szívem gyermekeinél, lett légyenek akárhányan is. Nincs olyan, hogy kedvenc, vagy hogy egyiket jobban szeretném, mint a másikat. De úgy sem igaz, hogy mindet egyformán, hanem ...
fel
le
Költözködés. Ebben az embertpróbáló hőségben nem kis dolog egy fülledt, hosszú ideig lezárt lakásban pakolni, aprót, nagyot. Vigyázva, nehogy kár érje a még ősöktől örökölt porcelán étkészletet, a rengeteg nippet -szinte mindegyikhez fűződik egy-egy emlék,-a festményeket, stb.
De kalapot emelek a gyerekek előtt, mert sikeresen megoldották, aztán becsomagolva, dobozolva-mint "családfőhöz"-dobozostul hozzám kerültek, mert a gyerekek lakása nem túl nagy, amúgyis a modern bútorokba csak mutatóba kerül egy-egy tárgyacska, mert a TV-én kivül más nem fér el a polcon, de az legalább nagy. Szóval a tárgyak további sorsa, őrzése az én vállamon nyugszik. A szüleink hagyatékát amíg én élek őrzöm, féltem. Mert tudom, hogy életek munkája van bennük.
De mi lesz a rengeteg ruhával, edényekkel, könyvekkel? A ruhák mennek a szemétbe, talán a guberálók hasznukat veszik. a sok edény, apróságok, kisebb bútorok szintén. De a könyvek?!
-És ez a legfájóbb...A könyvek szintén bezsákolva, kidobásra ...
fel
le
Késő este volt már és Kamilla egy közösségi oldalon éppen kvízjátékokat játszott. Egyik kedvenc időtöltése volt ez a kérdezz-felelek, mellesleg jó kis agytorna. Éppen befejezett egy játékot, amikor felfigyelt a villogó kis borítékra, levele érkezett.
Gondolta megnézi, kikapcsol és alvás. Ez a nap is olyan volt mint a többi, nehezen tudta megemészteni, hogy újabb születésnapja telt el eseménytelenül, magányosan.
No, de a levélke:
„Kedves Kamilla!
Nem a megszokott módja ez az ismerkedésnek, mégis szeretnék veled beszélgetni, ha megengeded.
Kellemes estét: Gábor”
Bár fáradt volt, mégis válaszolt, az internet egy nagy társulat, itt aztán minden lehetséges, a magányba burkolózva élni pedig nem tesz jót az ember lelkének.
„Kedves Gábor!
Köszönöm kedves érdeklődésedet, nincs akadálya a beszélgetésnek.
Üdv: Kamilla”
Pár perc elteltével már ismerősként üdvözölhették egymást, és Gábor chat-be hívta Kamillát.
- Szia Kamilla Örülök, hogy megismerhetlek. Barabás Gábornak ...
fel
le